Hibridek a háztetőn
2017. július 12. | VGF online | 3432 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Erősen hőmérsékletfüggő a napelemek hatásfoka, amely javítható, ha belőlük a hőt szolár folyadékkal elvezetjük. A hibrid napkollektorban a szolár folyadék hőmérsékletének változtatásával a borító napelem hőmérséklete szabályozható, hatásfoka javítható.
A hibrid kollektor egy PVT (PhotoVoltaic-Thermal) kollektor, amely egy szerkezeti egységbe foglalja a villamos energia termeléséhez használt fotovoltaikus (PV) és a termikus energiatermeléshez használt termikus (T) egységet, azaz az úgynevezett napelemet és síkkollektort. A napelemek önálló használatának legnagyobb hátránya, hogy a teljesítményük nagymértékben függ a felületi hőmérséklettől. A legnagyobb napsütésben, mikor a körülmények ideálisak villamos energia előállításához, a szilíciumréteg felmelegedése miatt a hatásfok és ezzel együtt a termelt villamos energia mennyisége drasztikusan csökken. A felületi hőmérséklet folyadékkal történő csökkentésével a hatásfok jelentősen növelhető, továbbá a hűtésre használt közeg hőtartalma a csatlakozó épületgépészeti rendszerben tovább hasznosítható fűtésre vagy használati meleg víz (HMV) előállítására.
Egy hibrid kollektor a napelemek és a napkollektorok struktúráját ötvözi. Napelemeknél a környezet felé elvezetendő hőnek fontos szerepe van, hiszen a felületi hőmérséklet növekedésével a villamosenergia-előállítás hatásfoka jelentősen romlik. Ehhez hozzájárul, hogy a panel működéséből kifolyólag is hőt termel. Napkollektoroknál viszont a kollektor által megkötött napenergia a kollektorban áramló közeg felmelegítésére fordítható. A közvetítőközeget melegíti a napsugárzás, ám a csőrendszerben keletkező hő már nem áramlik a környezet felé, hanem medencefűtésre, melegvíz-készítésre használhatjuk fel. A hibrid kollektor tehát hatékonyabban tud villamos energiát előállítani a napelemhez képest, a kívánt teljesítmény megtartása mellett kevesebb felületre van szükség az elhelyezéshez.
A napelemek felületi hőmérsékletének 1 °C-kal történő emelkedése 0,3-0,5%-kal csökkenti a villamos teljesítmény termelését. Nyári melegben a felület hőmérséklete akár 110 °C is lehet, tehát a villamosenergia-termelés akár 43%-kal is csökkenhet, jelentősen rontva az éves nyereséget. Az aktív hűtéssel üzemeltetett fotovoltaikus, azaz PVT kollektorok felületi hőmérséklete közel esik az ideális üzemi hőmérséklethez. Hibrid kollektor alkalmazása esetén (45 °C felületi átlaghőmérséklet mellett) az éves energiatermelés akár 20%-kal magasabb lehet, mint egy hasonló, de nem hűtött napelem esetén.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
HMV előállításNapelemNapkollektor
