VGF szaklap

Megoldatlan komfortproblémák a lakóépületeknél

| |  352 | |

Megoldatlan komfortproblémák a lakóépületeknél

Az energiatudatosság a fenntartható fejlődés alappillére az új épületeknél és a meglévők felújításánál egyaránt. Alacsony üzemeltetési költségű épülethez nemcsak jó hőszigetelő képességű külső határoló szerkezetek szükségesek, hanem elengedhetetlen a megfelelően működő gépészeti rendszerek alkalmazása is. Hogyan segíthet egy jól alkalmazott szellőzőrendszer?

Építőipari fejlődés

Az épületszerkezeti elemek új dimenziójának gyakorlati alkalmazása egyben megváltoztatta a belső komfortjellemzőket is, melynek eredményeképpen magasabb belső léghőmérséklet és páratartalom alakulhat ki, azonos fűtési energiafelhasználás mellett. Ebből adódóan természetesen a felhasznált fűtési energiát csökkenteni, illetve szabályozni kell annak érdekében, hogy a beállított belső léghőmérsékletet a kívánt értéken tartsuk. A páratartalom, illetve egyéb kedvezőtlen szennyező anyag jellemzőinek mérése és szabályozása viszont még mindig nem teljesen egyértelmű a lakótereinkben, pedig ezekkel nagymértékben befolyásolható a komfortérzetünk.

Nézzünk szembe az épületen belőli komforttényekkel!

A mai építési technológiák mellett elkerülhetetlen épületeink fokozott légtömörsége. A modern fa és műanyag nyílászárók légzárása magas, így az emberi szervezet számára szükséges friss levegő természetes úton nem jut be az épületekbe.
Az ablaknyitással történő szellőztetés bizonyos esetekben nem elégséges, és energetikailag kifejezetten pazarló. Családi ház vagy társasház építésekor, illetve régi épület felújításakor sokan tapasztalják, hogy a korábbi kellemes levegő helyett hamar kellemetlenné válik a lakás belső levegője, azaz jelentősen romlik a komfortérzetük. A lakók általában nem is sejtik, hogy a felújítás vagy új építés esetén a beépített korszerű nyílászárók okozhatják a tényleges problémát. Igaz, hogy energetikailag nagyon kedvezőek a beépítésre kerülő új nyílászárók, és szükséges is a régiek cseréje, de tudnunk kell, hogy a teljes légzárás következtében, megfelelő légcsere hiányában a bent termelt pára, illetve szennyező anyagok nem tudnak eltávozni a szellőző levegővel együtt, így a teret tovább terhelve kellemetlenséget okoznak a bent tartózkodóknak.
Az egyszerűbb kellemetlenségeken túl súlyos problémát okozhat a penész, a nyirkosság megjelenése, a különböző bútorokból kipárolgó illékony szerves vegyületek (VOC), a CO2, a radon, a poratka megjelenése is. Egyáltalán nem mindegy, hogy bejut-e a szükséges levegőmennyiség, azaz a bejutó mennyiség épületfizikailag vagy komfort szempontjából elegendő-e, valamint az energetikai feltételt is kielégíti-e egyben. Ha nem biztosítjuk a megfelelő levegő-utánpótlást és a szennyezett levegő elvezetését, a szükséges szellőzés hiányában a lakásban termelődő pára és egyéb, a lakásban felgyülemlő szennyező anyagok nem tudnak eltávozni a helyiségekből, és ez a párásodás, penészedés problémájához vezethet.
A gyakori ablaknyitással való szellőzés nem jelent megoldást, mivel ez fizikailag egyszerűen megvalósíthatatlan folyamatosan, és a naponta többszöri ablaknyitás jelentős energiaveszteséggel jár.

Harc a penész és szagok ellen – az egészségért

Télen és az azt megelőző, illetve követő átmeneti időszakban sokak életét megkeseríti a falak, nyílászárók nedvesedése, a kellemetlen, dohos szag jelentkezése, majd ezt követően a fekete penészfoltok képződése.
Egy lakás levegőjének relatív nedvességtartalma télen optimális esetben 40–55 százalék között van, hőmérséklete pedig 22 °C. A családok azonban egyéb, az ottlakással összefüggő tevékenységeik mellett folyamatosan mosnak, ruhát szárítanak, főznek, fürdenek, növényeket locsolnak, amitől jelentősen megemelkedik a belső páratartalom. A kritikus 60–80 százalék elérésével a hidegebb felületeken (főképp az ablakok és a falak belső felületén) az ún. harmatpontot elérve kicsapódik a víz, ideális feltételeket teremtve a penész megtelepedésének. Nem fordítunk kellő figyelmet arra, milyen egészségügyi kockázatot jelent, és mennyire nehéz megszabadulni tőle, ha egyszer megjelent!
A penészféléknek mintegy 80 faját ismerjük, ezek közül több is súlyos betegségek okozója lehet. A penész spórái a levegőbe jutva irritálják a légutakat, és felelősek a gyermekkorban kialakuló kruppos rohamokért és asztmáért. Esetenként allergiás tünetek megjelenését is okozzák, nyálkahártya- és bőrirritációt váltanak ki.
A felület utólagos lemosásával ideiglenesen „eltüntethetjük” a jelenséget. Erre számos penészölő készítmény létezik, de sok „praktikus” tanáccsal találkozhatunk az interneten is. Mindezek sajnos csak a már megjelent penész időleges eltüntetésében segítenek, de az igazi okot nem szüntetik meg.
Egyedül a páraszint csökkentése segíthet a valódi probléma megszüntetésében. A páraszint optimális 40–55%-os szinten tartását gépi szabályozott szellőztetéssel lehet elérni, ha nem akar valaki minden évben súlyos tízezreket fizetni a penészfoltok eltüntetéséért, és néhány évente a teljes lakás kifestéséért.
A fokozott légzárás következtében tehát a belső komforttényezők, a páratartalom, valamint a szén-dioxid-szint törvényszerű romlásával kell számolnunk, ami egészségünkre, közérzetünkre is kihat. Nyilván meg kell tartanunk a minőségi építőanyagok kedvező hőszigetelési jellemzőit, egyúttal – ezzel párhuzamosan – az egyensúlyt is meg kell találnunk, a belső levegőminőség fenntartásával.
A fokozott légtömörség további hátránya, hogy a bútorokból (festékekből, lakkokból, szigetelőanyagokból) felszabaduló illó anyagok sem távoznak megfelelően az épületből. A belső levegő minőségét a kedvező légtechnikai jellemzők beállításával tudjuk befolyásolni, ezért a gépészeti megoldások körében a légtechnikára egyértelműen nagyobb figyelmet kell fordítani. 
A szellőztetőrendszerek képesek biztosítani a szükséges friss levegőt és eltávolítani a nem kívánt nedvességet, a kellemetlen szagokat, az illékony szerves és szervetlen vegyületeket is.
Ezért az Európai Unió egyre több tagállamában ismerik fel és követelik meg a lakóépületek szellőzésének szabályozottá tételét. A hatékony légcsere-szabályozásról gondoskodó szellőzőrendszer tehát ma már elengedhetetlen része egy korszerű épületnek. 
A lakóépületek egyik jelentős hiányossága Európa-szerte a párásodás, nyirkosság előfordulása, amit jellemzően a hibás épületszerkezetek, valamint a nem megfelelő, elégtelen szellőztetés okoz. A nedves, rossz levegőjű lakások több millió embert betegítenek meg a kontinensen: a nem megfelelő lakáskörülmények 40 százalékkal növelik az asztma előfordulási gyakoriságát!
A beltéri penész és a vele járó egészségügyi hatások közötti összefüggés ismeretes, egy átfogó, 2016-os egészségügyi vizsgálat 2,2 millió európai lakosról állapította meg, hogy asztmában szenved, mert nyirkos és penészes ingatlanban él. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni tehát a jó minőségű beltéri környezet kialakításának és a minőségi épületszerkezetnek, hogy elkerüljük az egészségügyi problémákat.
A keletkező beltéri nedvesség szellőztetés útján történő eltávolítása ezért kiemelten fontos, az igény szerinti (természetes, automatizált és/vagy mechanikus) lakóépület-szellőzési koncepciók kidolgozása és alkalmazása elengedhetetlenül szükséges.
A magyar helyzet nem ad okot az optimizmusra, mivel nálunk a lakosság 26 százaléka él nyirkos lakásban – ez az ötödik legmagasabb arány Európában, és közel kétszerese a kontinens 16 százalékos átlagának.

Szellőzés minden igényre – folyamatosan

Fentiekből következik, hogy a mai kornak megfelelő rendszereket kell alkotnunk úgy, hogy figyelembe vesszük már a jövő kihívásait is. Azaz korszerű szellőzési rendszereket kell terveznünk, melyek minden pillanatban tökéletesen alkalmazkodnak életünkhöz, és az épületben végzett tevékenységeinkhez is
Legyen szó lakó- vagy középületekről, az egyes helyiségeket változó kihasználtság jellemzi, ehhez alkalmazkodó szellőzési rendszerek képesek automatikusan, mindig a pillanatnyi szellőzési igény szerint optimalizálni a légcserét. Erre nyújtanak ideális megoldást a helyiségenkénti levegőminőség-érzékeléssel szabályozott (DCV – Demand Controlled Ventilation) szellőzési rendszerek, amelyek egyedi szenzorok segítségével észrevétlenül gondoskodnak arról, hogy mindig a szükséges mennyiségű friss levegő legyen az épület helyiségeiben, ugyanakkor megkímélnek az indokolatlan szellőzési hőveszteségtől is.
Az alapelve a DCV rendszernek, hogy éppen annyi friss levegőt enged be, amennyi az igények szerint ténylegesen szükséges, és ezzel összhangban elszívja a párás, szennyezett, rossz levegőt a térből. Ez az igények szerinti szellőzés a szabályzó, páratartalom-, mozgás-, CO2- vagy VOC- (illékony szerves vegyület) érzékelőkkel oldható meg, amelyek között egyaránt megtalálhatók légpótlást, illetve elszívást vezérlő elemek.
A legegyszerűbb, legköltségtakarékosabb kontrollált szellőzési megoldás a páraszabályozott szellőzési rendszer. Természetesen itt sem kell már az ablakhoz nyúlnunk, ha friss levegőt szeretnénk. A rendszer optimális működését segítik a jól méretezett higroszabályozású légbevezetők. A nyílászárókba vagy falátvezetésbe épített légbevezetők automatikus működésű páraérzékelői a helyiségek igényeit pontosan észlelik, és ez alapján avatkoznak be a légbevezető működésébe, így pontosan annyi levegőt juttatnak a térbe, amennyi ténylegesen szükséges.
A rendszer hatékonysága a vizes helyiségekbe szerelt, automatikus működésű pára- vagy mozgásérzékelővel, illetve egyéb, szennyezőanyag-érzékelőkkel rendelkező légelvezetőkkel, és a légcsatornán ezekhez kapcsolódó központi ventilátorok összehangolt működésével fokozható. A központi ventilátorok különböző típusai megfelelő légszállítást biztosítanak, legyen szó lakásról, családi házról, társasházról, közintézményről vagy éppen szállodáról.

Intelligens rendszerek

A páraszabályozott rendszerek mellett, napjainkban egyre többen választják a hővisszanyerős szellőzést, melyek leginkább családi házak szellőztetését oldják meg. Itt a levegő bevezetése és elvezetése között egy hővisszanyerő egység található. A benne található hőcserélő az elhasznált levegő hőjét felhasználva előmelegíti télen a beérkező hideg levegőt, így energiát takarít meg.

Ezeknél a fejlett rendszereknél a legmagasabb energetikai mutatók lettek megcélozva. A legújabb fejlesztésű intelligens rendszerek minden egyes helyiségben érzékelik a levegő szennyezettségi szintjét (páratartalmát, CO2-szintjét,VOC-t), és ennek alapján juttatják el az oda ténylegesen szükséges légmennyiséget, központilag szabályozott elosztó rendszeren keresztül. A rendszer automatikusan képes kezelni a különböző – lakóterenként eltérő – igényeket, azaz ha például csak az egyik szobában tartózkodik valaki, akkor a befújt friss levegő intenzitása csak ebben a helyiségben változik, a többiben változatlanul alacsony marad. Ez a forradalmi újítás helyiségről helyiségre optimalizálja a szükséges légcserét. Mindazon túl, hogy az egyes ágakban külön-külön szabályozható (a hálózaton keresztül) a légmennyiség, a megváltozott körülmények nem befolyásolják kedvezőtlenül a motorok fogyasztását, hiszen a felhasznált energia a fordulatszám változtatásának következtében mindig alacsony szinten marad.
A rendszer tehát ötvözi a helyiségenként, a pillanatnyi igényekhez folyamatosan igazodó szellőztetés előnyeit egy hőcserélős szellőztető berendezéssel, ily módon rendkívül magas energiamegtakarítást biztosítva a felhasználók számára.

Tudatos építés, felújítás – komplex látásmód

Bármilyen szellőzési megoldást választanánk, fontos a helyiségenkénti érzékelés, szabályozás, hiszen az előírások szigorodásával a légtechnikának egyre nagyobb szerep jut, a belső légállapot-jellemzők pedig nagymértékben befolyásolhatók az épület energiafelhasználásának minimalizálása mellett.
A fenntartható fejlődés és környezettudatosság jegyében tehát mindenképpen a felhasznált energia minimalizálására kell törekedni, de figyelembe kell venni az épület adottságait és az alkalmazni kívánt legkorszerűbb technológiák korlátait is.
Egy jól szigetelt, becsomagolt ház szellőzési rendszerének kialakítása ezért mindenképpen kézenfekvő, de csak abban az esetben válik épületünk tényleg korszerűvé és energiatudatossá, ha az energiaracionalizálásnak része a szellőzőrendszer jól átgondolt alkalmazása is.


A páraszabályozott szellőzésről

A páraszabályozott szellőzést már több mint 30 éve alkalmazzák. Alapelve, hogy a (higroszabályozású) páraszabályozott elemek önmagukat automatikusan szabályozva, a helyiség relatív páratartalmától függően változtatják az áramlási keresztmetszetet, szabályozva ezáltal a légutánpótlást (légbevezetők) és a helyiségből elszívásra kerülő levegő mennyiségét (légelvezetők).
A magas páratartalom hatására a levegőben lévő nedvesség lecsapódhat a hidegebb felületeken. Ennek elkerülésére a levegő nedvességtartalmát optimális szinten (40–55%) kell tartani, melyet páraszabályozott szellőzőelemekkel lehet biztosítani.
A higroszabályozás működési elve azon az ismert fizikai jelenségen alapszik, hogy egyes anyagok megnyúlnak a páratartalom emelkedésekor és összehúzódnak, ha a levegő szárazabbá válik. Ezen az elven működik a páraszabályozott légbevezetők érzékelőjének többrétegű poliamid pántkötege, amely a légbevezetőben lévő zsalut mozgatja, ezzel befolyásolva a friss levegő mennyiségét a mindenkori belső relatív páratartalom függvényében. Minél nagyobb a helyiség levegőjének páratartalma, annál jobban kinyitnak a zsaluk. A légbevezetők tehát automatikusan, a helyiségben lévők mindenkori igényeihez igazítják a szellőzési levegőmennyiséget, így nem okoznak fölösleges hőveszteséget. A légbevezetők érzékelője csak a belső levegő páratartalmát érzékeli, a beáramló friss levegőtől elszigetelt, tehát annak nedvességtartalma vagy hőmérséklete a működését nem befolyásolja.

A higroszabályozású technológiát páraérzékelős légbevezetőkbe, illetve légelvezetőkbe (elszívórácsokba) építik be. Ezeket olyan helyiségekben tanácsos alkalmazni, ahol a páratartalom jól jelzi a levegő szennyezettségét (nappalik, hálók, fürdőszobák).
A páraérzékelős légbevezetőink tehát megbízhatóan és automatikusan teszik a dolgukat. Arra természetesen figyelnünk kell, hogy megfelelő minőségű terméket válasszunk. Egyrészt amiatt, hogy mind nyáron, mind télen az elvárt módon legyen képes reagálni a páratartalom változására, és az sem mindegy, hogy meddig számíthatunk rá. A higroszabályozású légbevezető és légelvezető elemek poliamid pántkötegeire némelyik gyártó 30 év garanciát biztosít, tehát ha jól választottuk ki és az előírt módon építettük be a páraérzékelős légbevezetőinket (és légelvezetőinket), akkor valóban tartósan biztosítottuk lakásunk levegőjének minőségét.

Légcsatorna