VGF szaklap

Kivételből lesz a szabály?

Az ingatlanfejlesztők a kedvezményes lakásáfa fenntartását javasolják

| |  1235 | |

Kivételből lesz a szabály?

A gazdasági növekedés tartós biztosítása érdekében az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) az új lakásoknál alkalmazható 5 százalékos áfakulcs hosszabb távú fenntartását javasolja – közölte az IFK az MTI-vel. Az EU szabályai ugyanakkor csak szociálpolitikai okokból engedik meg kedvezményes áfakulcs használatát, kérdés tehát, hogy a gazdasági növekedés fenntartása megfelelő érv-e az intézkedés mellett.

Az épületgépészek számára is új lehetőségeket teremtene a piacon, ha a kormány elfogadná az IFK javaslatát a kedvezményes, öt százalékos kulcsú áfa husszú távú fenntartásáról. Az egyesület elnöke, Takács Ernő – az ETINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont legfrissebb tanulmányát ismertetve – az MTI-vel azt közölte, hogy az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnése gyorsítja a lakások drágulását, hátráltatja a modernizációt és a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, csökkenti a kínálatot, és jelentős kockázatokat hordoz a válság előtti szintre felépülő építőipari kapacitásra, a kisebb cégek jövőjére, az ágazat teljesítményére, így végső soron a GDP növekedésre.

Takács Ernő kifejtette, a kedvezőtlen folyamatok elkerülése és a kedvező eredmények megtartása érdekében az IFK az 5 százalékos áfa hosszabb távú fenntartását, vagy ezzel egyenértékű egyéb megoldás bevezetését javasolja. Hozzátette, továbbra is nyitott a most engedélyezés alatt álló és a jövőben tervezett lakások sorsa. Az áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentése jelentős kínálatbővülést hozott a 2016. január 1-től 2019. december 31-ig terjedő, 4 éves időszakban. A piaci szereplők az átmeneti szabályoknak megfelelő 2018. november 1-je előtt engedélyezett, 5 százalékos áfa tartalmú projektek kivitelezésével foglalkoznak, a projektek döntő többségét várhatóan 2020 első feléig át is adják.

Nagy drágulás jöhet

A mostani jogszabályok szerint 2020. január 1. után a 27 százalékos áfatartalom nagy áremelkedést fog okozni, ezért a kis és közepes méretű fejlesztők csak elvétve indítanak új projektet, míg a nagyok is csak a kedvező 2019-es időszakban teszik azt. Ez szorosan összefügg a használt lakások piacán tapasztalható keresletbővüléssel, amelynek hatására ebben a szegmensben is jelentős áremelkedés várható.

Forrás: KSH

Az Országgyűlés 2015 decemberében döntött úgy, hogy az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója a normál 27 százalékos szintről 5 százalékosra mérséklődjön a 2016–2019 közötti négy évben – kihangsúlyozva, hogy ideiglenes intézkedésről van szó, és csak olyan lakásoknál alkalmazható, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert. Családi házak esetén a felső méretkorlát háromszáz négyzetméter. Mindezeken túl a csökkentett áfa nem a teljes építkezési folyamatra vonatkozik, hanem csak az értékesített lakások végső árban jelentkezhet. Az eredeti előírások szerint a kedvezményt 2019. december 31-ig lehetett volna érvényesíteni. Ezt a határidő végül kitolták olyan módon, hogy kedvezményes adómérték 2023. december végéig alkalmazható minden olyan beruházásra vonatkozóan, amely 2018. november 1-jén építési engedéllyel rendelkezett.

Lapunk korábban az épületgépészeti ágazat szempontjából foglalkozott a határidő kitolásának a kérdésével. Háttérbeszélgetéseinkből kiviláglott, hogy az ágazati szereplők többsége úgy véli, levegőhöz jutott  a megfeszített tempóban működő lakásépítési piac, hiszen

– a fejlesztések tervezhetőbbé váltak, a fejlesztőknek nem kellett kapkodniuk a kivitelezéssel (van elég idejük az építkezésre, a műszaki-minőségi előírások betartására anélkül, hogy az áfa miatti anyagi veszteséget a végfelhasználóra hárítanák);

– a vevőknek sem kell tartaniuk attól, hogy a kivitelezésben tapasztalható csúszások miatt 2020-től egyik napról a másikra akár 20 százalékkal megemelkedik a korábban kialkudott vételár a magasabb áfakulcs miatt;

– lassulhat az új lakások drágulási üteme, hiszen a beruházók az elmúlt időszakban folyamatosan beárazták a 2020-ban életbe lépő áfaemelést;

– a projektek újraütemezésével bizonyos, még csak tervezőasztalon létező új lakások ára akár csökkenhet is a korábban tervezett és kommunikált árszinthez képest;

– stabilak maradnak az árak, nem kell irreális alvállakozói díjakkal kalkulálni;

– van idő pályáztatni, versenyeztetni;

– fennmaradhat a lakásvásárlói kedv.

Külön kiemelendő, hogy az eredeti határidők fenntartása mellett a gépészeti vállalkozások alkalmazottainak teljes kapacitását lekötötte volna a tényleges, 2018-as átadás, így ők lélegzethez jutottak, illetve új projekteken is elkezdhettek dolgozni. Az általunk megkérdezett szakemberek továbbá azt is aláhúzták, hogy a kedvezményes áfa meghosszabbítása makrogazdasági, munkaerőpiaci szempontból is fontos. Az építőiparban foglalkoztatottaknak az elkövetkezendő öt évben is lesz munkájuk az építkezések, vagy éppen utólagos munkák és lakásfelújítások miatt (az ágazat ebből a szempontból évtizedes csúcson van: részben a lakásépítések felfutásának köszönhetően 2018-ban már közel 340 ezren dolgoztak az építőiparban, nagyságrendileg annyian, mint 2007-ben és 2008-ban, amikor évente több mint 36 ezer új lakás épült évente.)

De mit szól az EU?

 Az ELTINGA tanulmánya rámutatott, hogy egy ingatlanfejlesztési ciklus 2–3 éves folyamat, így jelentős volumen újra leghamarabb 2022 után várható, amennyiben az áfa mértéke 27 százalékra emelkedik. Ráadásul a tanulmány szerint a kedvezmény megszűnése nem jelent arányosan magasabb költségvetési bevételt sem, hiszen alacsonyabb lesz az áfa alapjául szolgáló mennyiség, csökken a befizetett nyereségadó és a foglalkoztatottak után fizetett járulékok.

A kutatás azt is megállapította, hogy a 27 százalékos kulcs a legmagasabb Európai Uniós összehasonlításban: 24 országban 25 százaléknál alacsonyabb az áfakulcs, nyolcban pedig 10 százalék, illetve az alatti mértékben terheli az újlakásokat az áfa. Több országban is egyszámjegyű a kulcs, például Romániában, Szlovéniában vagy Portugáliában, de a távozó Egyesült Királyságban is. Takács Ernő szerint a megfelelő szabályozással továbbra is biztosítható is a kormány célja: a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a lakásállomány bővülése. Hozzátette, alacsony áfakulcs mellett biztosítható lenne a bővülő minőségi lakáskínálat, a családi otthonteremtési kedvezmény programhoz kellő kínálat biztosítása, megújuló lakásállomány, a lakás állomány energetikai megújulásához jelentős hozzájárulás, a foglalkoztatás magas szinten tartása, a lakásárak növekedésének visszafogása, valamint a GDP-hez való hozzájárulás.

Kérdés, hogy a fentiek – a családok támogatásán kívül – megfelelő érvek-e az Európai Unió szabályai alól való „kibújásra”. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa, Magyarországon ennek felel meg az áfa) szóló uniós irányelv alapján ugyanis a tagállamok csak kivételes esetben térhetnek el a főszabálytól, amely kimondja, hogy az általános héakulcsnak el kell érnie a 15 százalékot. Ez nálunk hiába 27 százalékos, vagyis a legmagasabb az egész közösségen belül, attól eltérni csak kivételes esetekben lehet, maximum két kedvezményes kulcs alkalmazásával. Ilyen kivétel lehet szociális szempontok érvényesítése, így a tagállamok kedvezményes adóval terhelhetik például az alapélelmiszereket, a gyógyszereket, egyes kulturális termékeket vagy egészségügyi ellátásokat. Kétségkívül felfogható szociális szempontnak a lakáshoz jutás megkönnyítése, a gazdasági növekedés folyamatos fenntartása vagy ágazati szempontok azonban csak legfeljebb áttételesen értelmezhetők szociális szempontú célkitűzésként.

Akárhogy is, a labda most még a kormány térfelén pattog. Az pedig egyelőre nem világos, hogy a kabinetnek mik a szándékai ebben az ügyben.

áfaépítőiparÉpületgépészet

Kapcsolódó