Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Gondolkodjon bátran „NAGYBAN”!

Szerelőbarát ivóvízhálózat-felújítás ötrétegű csővezetékrendszerrel

2019. október 1. | támogatott cikk, szponzor: Uponor |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Gondolkodjon bátran „NAGYBAN”!

Ez az Uponor RS – nagyátmérőjű ötrétegű csőrendszer. Egy alternatíva ivóvízhálózat felújításához.

Napjainkban az épületgépészeti piac csúcsán (vagy talán már azon is túl), szinte minden sarkon egy új beruházással, építkezéssel találkozhatunk, amelyek ütemezésének gyakorlatilag a munkaerő kapacitás és az építőanyagok elérhetősége szab csak gátat. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen piaci intenzitás mellett „nem is marad idő” meglévő épületek rekonstrukciójára, és nem is tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a kivitelező szakemberek nagyobb hányada szívesen fog bele egy új projektbe, mert egy meglévő rendszer felújításánál sokkal több mindenhez kell alkalmazkodni; például a meglévő szerkezetekhez geometriához, illetve egyes létesítmények esetén csak szigorúan meghatározott időpontok között lehet munkát végezni. Ezzel szemben az EBI építésaktivitási jelentés adatai szerint*, a magasépítési szegmensben, a 2019 II. negyedévében induló projektek 53%-a felújítás, rekonstrukció. Ráadásul ezeknek a projekteknek az összértéke meghaladja a 75 milliárd forintot, ami korántsem tekinthető elhanyagolhatónak.

A fentiek ismeretében különösen fontos, hogy az Uponor portfóliójában több olyan termékcsoport is megtalálható, amelyek kifejezetten úgy lettek kifejlesztve, hogy alkalmasak legyenek felújításokhoz is. Gondolok itt a vezeték nélküli Uponor Smatrix PULSE szabályzócsaládra, ami kábelezés és vésés nélkül, később is telepíthető, az Uponor Minitec padlófűtésre melynek mindössze 2 cm a beépítési magassága, így akár a meglévő burkolatra is fektethető, vagy a nagyátmérőjű Uponor RS ötrétegű csőrendszerre, ami pedig ivóvíz-hálózat felújításhoz kitűnő választás.

Magyarországon az ivóvízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben vannak összegezve. Az 5. számú melléklet I. A) pontjának értelmében nyilvántartásba vételhez bejelentésköteles termékcsoportnak minősülnek a csővezetékek, így 2017 április 1-ig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által, azóta pedig az illetékes megyei kormányhivatalok népegészségügyi osztályai által bejegyzett termékeket lehet csak beépíteni az ivóvíz-hálózatba.** A rendelet nem tiltja például a horganyzott acélcsövek használatát, ugyanakkor a piacon lévő csővezetékek jelentős hányada nem alkalmas a vékony horganyrétegük miatt. Ennek ellenére a relatív könnyű szerelhetőség, a kis hőtágulás, és leginkább az olcsó beszerzési ára miatt korábban rengeteg épületbe került beépítésre az ivóvíz-hálózatba, ahol később akár pár év után is korróziós problémákkal kellett szembenézniük a projekt résztvevőinek. A korrózió hátterében rossz anyagminőség vagy helytelen anyagválasztás állt, ugyanis ivóvíz-hálózatba az acél és a réz rendszerelemeket csak szigorúan ebben a sorrendben lehet beépíteni a folyási iránynak megfelelően, ugyanis az oldott réz-ionok korróziót váltanak ki az acélcsövekben. Különösen ott veszélyes ez, ahol cirkulációs ágat alakítunk ki, ebben az esetben nem lehet keverni a két anyagot.

Az előbbi okokból számtalan projektnél jelentkezett probléma, így szerencsére ma már a szakma is kezd más alternatíva felé fordulni.

De milyen lehetőségei vannak a kollégáknak?

A horganyzott acélcső gyártók portfóliójában megtalálható a rozsdamentes csővezeték rendszerek is, amik már rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, szintén elhanyagolható hőtágulással rendelkeznek, ráadásul a préselhető szereléstechnika igazán szerelőbarát, így megfelelő alternatíva lehet. Ugyanakkor a beszerzési ára többszöröse is lehet a horganyzotthoz képest.

Hasonló a helyzet a rézcsövekkel is, amelyet kisebb átmérőkben különösen falon kívüli szereléshez favorizálnak a szerelők, ám nagyobb átmérőkben a beszerzési ára nagyságrendekkel megnő, különösen, ha nem a hagyományos forrasztásos kötéstechnológiára, hanem a préselős rendszerre gondolunk. Továbbá a korábban említett okok miatt körülményes acélcsővezetékkel kombinálni, illetve a jó hővezető-képessége miatt nagyobb szigetelést igényel.

Másik opció lehet még a polipropilén csővezetékrendszer, amely korrózióval szembeni ellenállósága és alacsony beszerzési ára miatt lehet jó alternatíva, ám a polipropilénnek a legnagyobb a hőtágulása, ráadásul az polifúziós kötéstecnológia idő- és helyigényes, különös tekintettel a nagyobb átmérőknél. Továbbá a „sütős” technológia kényessége miatt rendkívüli precizitást igényel egy kötés létrehozása, ahol, ha nem teljesül minden feltétel, az könnyen a rendszer belső keresztmetszetének drasztikus csökkenésével járhat.

Szándékosan végére hagytam az Uponor ötrétegű rendszerét, ami gyakorlatilag a fenti rendszerek előnyeit ötvözi.
Az alumíniumrétegnek köszönhetően a hőtágulása egy nagyságrenddel jobb, mint a polipropilénnek, bár az is igaz, hogy jelentősen meghaladja az acélét. A külső és belső műanyagrétegnek köszönhetően teljesen korrózióálló, továbbá a rendkívül jó csőérdességgel rendelkezik, ami fontos szempont a tervező kollégáknak méretezéskor. A beszerzési ára a polipropilénnél magasabb, ugyanakkor a rozsdamentes acélnál és a réznél kedvezőbb.

Ha a fentiekben nincs is nagy különbség, úgy gondolom a szereléstechnika képes a mérleg nyelvét az ötrétegű oldalára billenteni. Az Uponor ötrétegű présrendszere egyedülálló módon 16-tól egészen 110-es dimenzióig terjed, így akár a komplett épületen belüli vízhálózatot le lehet fedni vele a projektek túlnyomó többségében. Az idomok tekintetében 50-es átmérőig az „egyben gyártott” S-Press és S-Press PLUS idomok költséghatékonyabbak, ám nagyobb átmérőben már belépünk az Uponor RS termékcsaládba ahol az egyed idomokat modulárisan illesztjük össze.

Az idomok kialakításánál előre gyártott, úgynevezett alaptesteket találunk, amibe a megfelelő dimenziójú préscsatlakozót és csővezetéket kell becsatlakoztatnunk, majd egy biztosítófűző segítségével rögzítjük azt.

Azt hihetnénk, hogy ez csak bonyolítja és lassítja a szerelést, de ennek a kialakításnak három nagy előnye is van.

  • Az első és legfontosabb, hogy a csővezeték rögzítését az RS préscsatlakozóba, majd az azt követő a préselést is elvégezhetjük akár a munkaasztalon, nem kell az idom tényleges helyénél (akár több méter magasban) végezni a préselést, a több kilós préspofával és présszerszámmal. Amint ezt elvégeztük az idom tényleges pozíciójánál elegendő a biztosítófűző behelyezése az alaptestbe.
  • A második előnye a rendszernek, hogy bármilyen T-idomot ki tudunk alakítani mindössze egy szűkítő idom segítségével 110-től egészen a 16-os dimenzióig. Ez alapesetben akár 4-5 szűkítő idom, valamint ugyanennyi, pár centis csőszakasz felhasználását igényelné.
  • A harmadik előny pedig nem más, mint a kötés oldhatósága a nyomáspróbáig. A biztosítófűző ugyanis csak a rendszerre ráadott nyomás hatására deformálódik el, addig a kötés (a préselés kivételével természetesen) teljesen oldható, így ha a kivitelezési munkálatok közben dimenzióváltásra van szükség, akkor nem szükséges a teljes idom kivágása.

A fenti három előny különösen fontos azoknál a felújítási munkáknál, ahol meglévő aknában, többi strangvezeték között, gyakorlatilag hely hiányában kell a szerelést elvégezni, továbbá a gyors szereléstechnika előnyére válhat a kivitelezőknek azoknál a projekteknél is, ahol csak előre meghatározott szigorú időintervallumban lehet munkát végezni. Ilyenek lehetnek például középületek vagy a rendszerváltás előtt épített lakótelepek panelházai is.

Nincs tehát könnyű dolga annak, aki egy meglévő ívó vízhálózat rekonstrukciója előtt áll, de remélem, hogy a fentebb említett előnyök ismertetésével legalább az anyagválasztásban tudtam segítséget nyújtani. Mindenesetre én nyugodt szívvel ajánlom az Uponor termékeit a kollégáknak!

Fülöp Ádám
épületgépész mérnök

*EBI építésaktivitási jelentés
** 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Uponor