2020. június 24. | támogatott cikk, szponzor: Weishaupt |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Emlékeinkben még él a ’90-es évek hangulata, amikor egyre nagyobb számban kerültek értékesítésre e környezetbarát, szinte nulla befektetett energiával működő, megújuló energiaforrásokat használó hőtermelő berendezések.
Nemcsak a lakosság körében vált kedveltté ez az alapvetően használati melegvízkészítéshez használható technika, hanem az ipari alkalmazásokhoz (pl. mosoda) és közületi létesítményekhez (pl. iskola, óvoda) is egyre nagyobb számban került beépítésre. A fejlődés egészen a 2008 évi gazdasági válságig megfigyelhető volt, bár az utolsó években már érződött egy csökkenő tendencia. Több okra is vissza vezethető a jelenség. Egyrészt a rezsicsökkentés okozta gázárak alacsony volta, másrészt a napkollektorok bekerülési összegéből erre az alacsony árra számolt 20-25 év megtérülési idő elég markánsan visszaszorította a napkollektoros beruházásokat, mert ez a 20-25 év maga a napkollektor kihordási idejével közel azonos idő intervallum.
Mégis, mi az aktualitása napjainkban a napkollektoroknak?
Az épületeink egyre kevesebb energiabevitellel is beérik a téli méretezési állapotban. Ez az épületfizikai előírások szigorodásából, ennek következtében alkalmazott hőszigetelésnek, valamint a klímaváltozás hatásaiból következik. Ez azt jelenti, hogy lassan nem lesz olyan hőtermelő berendezés, ami nem mutatna túlméretezést, de a használati melegvízellátásnak továbbra is – sőt az átlagos felhasználástól eltérő használat miatt – komoly teljesítményigénye keletkezik, illetve keletkezhet.
A közvetlen és a szórt sugárzás részhányada
Globális sugárzás Magyarországon
A jól kiválasztott és méretezett napkollektorok családi házak esetében 4 évszakos időjárási körülmények között sem képesek 100%-ban kiváltani pl. a használati melegvízkészítéshez (HMV) szükséges hőenergiát, de annak 50-65%-át képesek tiszta és környezetbarát nap-energiából előállítani.
Ennél a résznél meg kell említeni a napkollektorokkal történő fűtés-rásegítés kérdését is. A HMV készítésnek pont az inverzét láthatjuk, ha megvizsgáljuk az éves energiamérlegét. Hatalmas nyári túltermelés keletkezik, melynek kezelése elengedhetetlen a napkollektor élettartama és a rendszer működőképessége érdekében.
HMV éves energiamérlege havonta
Fűtés éves energiamérlege havonta
Visszatérve a HMV felhasználás részleges fedezésére. Amellett, hogy nyáron szinte teljesen át tudja venni a környezetbarát napenergia a hőtermelést a beépített pl. gázkészüléktől, téli időjárási körülmények között sem teljesen haszontalan, mert bár alacsony intenzitással üzemel a rendszer, a bejövő hidegvíz előmelegítése által hozzájárul a HMV elkészítéséhez.
Napkollektoros rendszer elvi kialakítása HMV készítés esetén
Milyen ismérvekkel rendelkezik egy jó napkollektor?
a konstrukciójából fakadóan legalább 20 év a kihordási ideje és ne párásodjon (síkkollektor) be az üzemeltetés alatt
a kihordási idő után újrahasznosítható (felhasznált anyagok alapján)
az üresjárási (stagnáció) magas hőmérsékleteken a „fém a fémen” tömítések szavatolják a tökéletes tömítettséget a teljes élettartam alatt
megfelelő építési tartozékok álljanak rendelkezésre a különböző felületekre (tetősíkba, magastetőre, lapostetőre stb.) történő szakszerű és biztonságos beépítésre
a napkollektorokhoz a gyártó által illesztett HMV-tároló, szolár szivattyú-állomás, vezérlés és egyéb a szereléshez szükséges tartozékok álljanak rendelkezésre
a kiválasztása méretezéssel, szimulációval alátámasztott legyen a túlméretezés elkerülése érdekében
Balra: Weishaupt WTS F1 és F2 napkollektorok
Jobbra: WTS F1 exkluzív napkollektor tetősíkba építve
A napkollektorok alkalmazása környezetvédelmi, energiahatékonysági és nagymértékben felhasználói döntés! Nagyon fontos a felhasználó felelős gondolkodása, hogy nem csak és kizárólag a megtérülési idő, hanem a környezetre gyakorolt jótékony hatása is szerepel döntésének meghozatalában. A tudat, hogy bár az alacsony energiahordozó árak mellett a megtérülési idő még mindig elég magas, a nyári HMV hőtermelés szinte nulla rezsiköltség (csak a szolár állomás A-energia osztályú szivattyújának és a vezérlő elektronika áramfelhasználási költsége terheli) mellett megvalósítható. A napkollektor alkalmazása a levegős hőszivattyúk alkalmazása mellett is javasolt. Főleg abban az esetben, amikor a hőszivattyút hűtésre is használjuk. Az energiamérleg szempontjából mindenképpen megéri alaposan, átgondoltan foglalkozni a kérdéssel.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
