Épületgépész nélkül nem lesz zöld jövő
2025. október 2. | VGF&HKL online |
Miközben Európa szerte sorra születnek az ambiciózus klímapolitikai célok és támogatási programok, egy kevésbé látványos, de annál súlyosabb probléma kezd körvonalazódni. A megújuló energia és az épületgépészet gyors fejlődése egyszerűen gyorsabb, mint amilyen ütemben szakembereket tudunk képezni. A hőszivattyúk, korszerű szellőztető rendszerek és hibrid megoldások soha nem látott tempóban terjednek, de közben egyre több kivitelező mondja: „nincs emberünk, aki felszerelje”.
Egy budapesti hőszivattyús vállalkozás vezetője találóan fogalmazott a minap, a VGF&HKL szaklap kiadója által szervezett Elektromos Fűtés Konferencián: „Nem a készülék hiányzik, hanem a kezek, amik beüzemelik.” Ez a mondat sokkal többről szól, mint egy konkrét beruházásról. Európában több százezer új telepítőre és karbantartóra lenne szükség néhány éven belül ahhoz, hogy a Fit for 55 (2030-ig legalább 55%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást az 1990-es szinthez képest) és a klímasemlegeség célkitűzései megvalósuljanak. Magyarországon is érződik a nyomás: a lakossági támogatások és a növekvő piaci igények miatt a kivitelezők hónapokra előre tele vannak, miközben egyre nehezebb megfelelően képzett szakembert találni. És bár az épületgépészet ebből a szempontból még jól áll, átlagosan 42 napot kell várni egy szakemberre ebben az alágazatban is.
Modern rendszerek, más világ
Sokan hajlamosak úgy tekinteni a szakemberhiányra, mintha pusztán létszámkérdés lenne, pedig legalább ekkora gond a szaktudás hiánya. A mai komplex épületgépészeti rendszerek már messze nem azok a „cső és kazán” típusú megoldások, mint amilyenekkel évtizedekig dolgozott a szakma. Egy korszerű hőszivattyú pontos beállítása, beszabályozása és egy épületvezérlő rendszerbe való integrálása olyan összetett feladat, ami komoly szakmai felkészültséget igényel.
Ha egy rendszer rosszul van telepítve, annak azonnal megvan a következménye: csökken a hatékonyság, nő az energiafogyasztás, romlik a komfortérzet. Ráadásul a felhasználók gyakran magát a technológiát hibáztatják, nem a kivitelezési hibát. Ez komoly bizalomvesztéshez vezethet, ami lassíthatja az egész piac fejlődését.
A gyártók ugyan kínálnak képzéseket, de ezek sokszor termékspecifikusak, és nem feltétlenül adnak átfogó rendszerismeretet. A karbantartás területén is hasonló a helyzet: a technológia gyorsan változik, a tudás pedig gyorsan elavul. A digitalizáció és az okosvezérlések előretörése tovább emeli a lécet. A hagyományos képzési struktúrák egyszerűen nem tudnak lépést tartani ezzel a fejlődéssel.
Oktatás és utánpótlás: régi struktúra, új kihívások
A magyar szakképzési rendszer több átalakuláson ment át az elmúlt években, de a valóság az, hogy az épületgépészet nem tartozik a fiatalok első számú karriercéljai közé. A pálya presztízse alacsony, a tanműhelyek sok helyen elavultak, a duális képzések lehetőségei korlátozottak, és sok végzett tanuló már az iskola után külföldre megy dolgozni.
Pedig lennének pozitív példák. Egyes gyártók már létrehoztak saját oktatóközpontokat, ahol valós berendezéseken lehet gyakorolni. Külföldön pedig egyre több gyorsított felnőttképzési program fut sikeresen, amelyek lehetőséget adnak pályaváltóknak, hogy belépjenek a megújuló-energia szektorba. Egy jól felépített, gyakorlatorientált, iparági összefogással működtetett képzési rendszer nemcsak a mennyiségi hiányt csökkentené, hanem javítaná a kivitelezések minőségét is.
A piac és az oktatás között azonban még mindig nagy a szakadék. Sok vállalkozás nem tud gyakorlati helyet biztosítani, az iskolák pedig nem mindig tudják lekövetni a technológiai fejlődést. Ha ezt a rést sikerülne áthidalni, az az egész ágazat dinamizálódását hozná magával.
Ugrás a figyelem középpontjába
Az épületgépészet sokáig a háttérben dolgozó szakma volt: a rendszerek működtek, de kevesen gondoltak bele, mekkora szakértelem rejlik mögöttük. A klímavédelmi célok korában azonban a helyzet megváltozott. A szakma hirtelen kulcsszereplővé vált a zöldátállásban. Ennek tudatosítása nemcsak kommunikációs kérdés: ha a fiatalok és a pályaváltók látják, hogy itt valódi jövőkép, technológiai fejlődés és stabil megélhetés vár rájuk, az önmagában növelheti a pálya vonzerejét.
A szakemberhiány kezeléséhez nem elég az iskolarendszerre támaszkodni. Szükség van iparági és kormányzati összefogásra, következetes szakpolitikai döntésekre, valamint a szakma társadalmi megbecsülésének erősítésére. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy ahol ezek egyszerre valósultak meg, ott néhány év alatt látványos előrelépés történt.
Összegzés
A technológia adott, a piac készen áll. De ha nincsenek megfelelően képzett szakemberek, akkor a zöldátállás tervei csak papíron maradnak. Magyarországon egyszerre kell növelni a szakember-utánpótlást, korszerűsíteni a képzési rendszert, és vonzóbbá tenni a szakmát a fiatalok számára. Ha ez sikerül, az nemcsak az energiahatékonysági célok teljesülését segíti, hanem egy stabilabb, erősebb épületgépészeti ágazatot is eredményezhet. A következő években nemcsak gépekbe, hanem emberekbe is beruházni kell. A jövő zöld épületeit ugyanis nem támogatási rendeletek, hanem jól képzett szakemberek fogják megépíteni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
