Több fontos ponton is módosult a TÉKA
2026. március 19. | VGF&HKL online |
A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet (TÉKA) módosító 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet 2026. január 14-től több, közvetlenül az épületgépészeti tervezést érintő ponton változtatta meg a TÉKA szabályait. A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum által megfogalmazott részletes szakmai javaslatok több pontban indítványoztak módosításokat. Az aktuálisan hatályba lépett változtatások közül számos elem ezen javaslatok alapján került bevezetésre. A módosítások közül különösen fontos a szellőzés páratartalom előírásainak módosítása, a homlokzati épületgépészeti berendezések elhelyezésének szabályozása és a gépjárműtárolók szellőztetésére vonatkozó pontosítás. Az alábbiakban a Nagy Bernát, a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja által kiemelt változtatásokat közöljük, az ő kommentárjaival együtt.
Homlokzati gépészet elhelyezése
A TÉKA 47. §-a új (5a) bekezdéssel egészült ki. A hatályos szöveg szerint:
„A 6. § (3) bekezdés 7–10. pontja szerinti építési övezetekben épületgépészeti berendezést korlátozás nélkül, egyéb építési övezetben, övezetben közterületről látható homlokzaton, valamint közterületről láthatóan a közterület és az épület között csak takartan, a településképi követelményeknek megfelelően lehet elhelyezni.”
A 6. § (3) bekezdés 7–10. pontja szerinti építési övezetekben (gazdasági rendeltetésű övezetek) a kültéri gépészeti elemek elhelyezésére vonatkozó szabályozás lényegesen enyhült, míg más területeken továbbra is elsődleges követelmény a takarás biztosítása, valamint a településképi megfelelőség. A „településképi követelményeknek megfelelően” kifejezés arra utal, hogy e kérdés gyakorlati kezelése részben településképi szempontokra helyeződött át, nem kizárólag építésügyi hatósági oldalról történik.
Szellőzés és páratartalom
A 77. (A helyiségek szellőzése) fejezet 116. § (2) bekezdése jelentősen egyszerűsödött:
„116. § (2) Ha a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség légcseréjét, belső légállapotát biztosító szellőztető rendszer kerül alkalmazásra, azt úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az egészséges levegőminőséget, illetve az épület állagmegóvását a helyiség funkciójának megfelelően biztosítsa.”
Kikerült a rendeletből a korábbi 40-60% közötti relatív páratartalom biztosítására vonatkozó kötelezettség. A tervezői fókusz így a kötelező értékek helyett az egészséges beltéri levegőminőségre, a páralecsapódás elkerülésére és az épületszerkezetek állagvédelmére helyeződik át.
Konyhák és gőzt termelő helyiségek
A 116. § (4) bekezdés módosított szövege szerint:
„Minden olyan helyiséget, ahol főző, sütő vagy egyéb, gőzt termelő berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellőztetési lehetőséggel, gépi elszívás esetén légpótlásra szolgáló megoldással kell létesíteni."
Ezzel a korábbi, merevebb „el nem zárható gravitációs vészszellőző-nyílás” szemlélet helyét egy technológia-semlegesebb megfogalmazás vette át.
Ugyanebben a szakaszban a jogszabály azt is rögzíti, hogy „A lakás helyiségei nem minősülnek bűzös, gőzös üzemű helyiségeknek”, miközben a valóban ilyen helyiségek elhasznált levegőjét „csak a környezetet nem károsító módon” szabad kivezetni. Röviden: a lakófunkciójú helyiségek megítélése reálisabb lett, miközben a környezetterhelés tilalma változatlanul megmaradt.
Beszívó- és kifúvónyílások távolsága
Az épületgépészeti rendszerek telepítési távolságát a 118. § (3) bekezdés módosította:
„118. § (3) A frisslevegővételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, vagy olyan rendszerelemeket kell alkalmazni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.”
A 118. § (3) bekezdés jelenlegi rendelkezései már nem rögzítenek konkrét védőtávolságot, hanem előírják, hogy a frisslevegő-vételi, illetve a szennyezett levegőt kibocsátó nyílásokat úgy kell elhelyezni, illetve olyan rendszermegoldásokat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne idézzen elő visszaáramlást. Ennek eredményeként a korábban meghatározott, legalább 3 méteres távolsági előírás kikerült a szabályozásból.
Garázsszellőztetés
„124. § (2) A gépjárműtárolónak szilárd padozatúnak, és lehetőség szerint közvetlen természetes szellőzésűnek kell lennie. Gépi szellőztetés kialakítása esetén a levegőnél nehezebb és könnyebb káros anyagok, égéstermékek elvezetését is biztosítani kell, a szennyezett közeg tetősík fölé vezetése mellett.”
Megerősítést kapott az a kötelezettség, hogy a kipufogógázok és égéstermékek rétegződésének megfelelően mind alsó, mind felső elszívást alkalmazni kell. A garázsok gépi elszívását a tetősík fölé kell kivezetni.
Összességében a hatályos TÉKA-módosítások több, az épületgépészeti tervezést érintő ponton változtatták meg a szabályozást. A módosítások közös jellemzője, hogy több esetben a korábbi konkrét műszaki megkötések helyett általánosabb, a használathoz és a műszaki kialakításhoz kapcsolódó követelmények maradtak a jogszabályban.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
