Melegvízkészítés

A használati melegvízkészítés a szolár rendszerek egyik leggyakoribb felhasználása. Nem csak új építésű házaknál kivitelezhető, hanem már meglévő melegvízellátó rendszerek esetén is.

Egy átlagos családi ház melegvízigényének ellátására 4-6 m2 hasznos kollektor felület és 200-300 liter nettó űrtartalmú tároló szükséges. A nagyobb és jól hőszigetelt indirekt melegvíztároló alkalmas arra, hogy a napközben kollektorokkal előállított melegvizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztás idejére.

Az STC2 rendszer indirekt tárolójában két belső csőkígyó található. Az alsóra kell kötni a napkollektorokat, a felsőre pedig a kazánt. Így a kazán csak a tároló felső részét tudja felfűteni. Ezzel biztosítható, hogy mindig legyen melegvíz, ugyanakkor a kazán feleslegesen ne fűtse fel a teljes tároló térfogatot. Az STC rendszerben a szükséges pótfűtést elektromos fűtőtest biztosítja.

A szolár rendszerek alkalmazása már meglévő rendszerek esetén is kivitelezhető tároló csere nélkül. Ekkor a már meglévő tároló elé kell kötni a szolár tárolót (STC + UF rendszer). Így a napenergiával előmelegített víz kerül a meglévő melegvízelőállító rendszerbe.

Az melegvízkészítés esetén a napenergia hasznosító rendszer nyáron 100 %-ban napenergiából biztosítja a melegvízellátást. Ha nincs elegendő napsütés, akkor elektromos fűtőtest vagy a kazán pótfűtés biztosítja az szükséges melegvizet. A napenergiával előállított melegvíz az éves melegvíz igény 60-70 %-át fedezi.

Túlmelegedés védelem

Mi történik akkor, ha nem használjuk a melegvizet, például elutazunk nyaralni? A kollektorok letakarása nélkül is a vezérlés biztosítja a káros túlmelegedés elkerülését az ún. rendszer visszahűtéssel. A tároló maximális hőmérséklet elérésekor a szivattyú tovább működik, a kollektor túlmelegedésének elkerülése érdekében. Ekkor a tároló hőmérséklete to¬vább emelkedik, de csak 95 °C-ig (tároló biztonsági kikapcsolás). Amint a külső hőmérséklet csökkenni kezd, a rendszer addig üzemel, amíg a tároló a kollektorokon, csővezetéken keresztül a beállított max. tároló hőmérsékletre vissza nem hűl.

Fűtésrásegítés

Ha a napenergiát a fűtési költségek csökkentésére is be szeretnénk fogni, akkor – a melegvízkészítésen kívül - további napkollektorokat kell felszerelni. Ma még mindig a fűtési költség a legnagyobb tétel az épületek energiaköltségei közül, ezért joggal merül fel az igény ennek a költségtételnek a csökkentésére. A fűtés magyarországi viszonyok mellett - teljes egészében – sajnos, még jó hőszigetelésű épületek esetében sem fedezhető kollektorokkal, de reális beruházással alacsony hőmérsékletű fűtési hőleadók (padlófűtés, falfűtés, alacsony hőmérsékletű radiátor) esetén, érezhető fűtésrásegítés valósítható meg. Az épület hőenergia-szükségletének 10-30 %-a fedezhető a napkollektorokkal. Ezért szerepel a kondenzációs gázkazán az STC2 + HGK rendszerben, hogy az alapvető fűtési igényt magas hatékonyságú berendezés fedezni tudja. Egy kondenzációs kazán alkalmazása már önmagában 15-20 % gázmegtakarítást eredményezhet egy hagyományos gázkazánhoz képest.

Még ilyen nem túlzott méretű napkollektor felület felszerelése esetén is külön gondot kell fordítani a nyáron keletkezett többletenergia elvezetésére, esetleg külön hűtőkör kiépítésével. Ezért szerencsés megoldás, ha a fűtésrásegítés medencefűtéssel is párosul, mert a nyáron keletkezett energiatöbblet így hasznosítható. Nem beszélve arról, hogy ez még a fűtésrásegítéses rendszer megtérülésére is kedvezően hat.(x)