VGF&HKL szaklap

Debreceni mustra

| |  2188 | |

Debreceni mustra

Míg 2015-ben inkább csak pozitív benyomásokkal gazdagodtunk az épületgépészeti kereskedésekben, addig Debrecenben inkább negatívakkal, mind a szakmaiság, mind az udvariasság terén.

Centrális, de szakmailag nem a világ közepe

Debrecen szívében, egy forgalmas, de hangulatos utca saroktelkén fekszik a Centrál Üzletház. Az üzlethelyiségben úgy négy vásárlót szolgált ki éppen két-három hölgy és egy fiatalember. Köszönést nem kaptam, bár észrevettek, de tudjuk ezt be elfoglaltságunknak. Félperces várakozás, szemlélődés után a fiatalember megkérdezte, miben segíthetne. Előadtam mondandómat, egyébként igaz, szűk egy évvel ezelőtti történetemet, amikor az egyébként 14 évig hűen szolgáló Junkers ZW20-asom egyik alkatrésze tönkrement, és a szerelőm jelezte, hogy mivel ezután várhatóan sokasodni fognak a problémáim, jó lenne váltanom. A nyílt égésterű kombi cirkó a fürdőszobámban üzemelt, ez életvédelmi szempontokat is felvetett az energetikaiakon túl. Kérdésem az volt, mint ahogy a többi helyszínen is, hogy jó-e nekem, ha nyílt égésterűt veszek, avagy kondenzációsat ajánlanának, mik a feltételei, vonzatai egyiknek vagy másiknak, és mi az anyagi vonzata az ügyletnek.

A fiatalember lelkesen vetette magát a beszélgetésbe, és rögtön felhívta a figyelmemet az ErP generálta változásokra. Itt volt az első bizonytalanság, mert pontos dátumot nem tudott mondani, hogy meddig lehet nyílt égésterűt installálni, pedig a naptár október 16-át mutatott, amikor már rég ismeretesek voltak a rendelkezések. Nagyobb hibának tartom azt, hogy a nyílt égésterű készülékekről nem adott tájékoztatást, többszöri kérdésem ellenére sem. Ez akár dicsérendő is lehetne, hiszen a modern, kondenzációs technológiát favorizálta, de nagyon hiányzott a magyarázat, hogy miért!

A kolléga gyorsan átkalauzolt az üzlet melletti, egyébként igen színvonalas Vaillant bemutatóterembe, és ezután már csak erről a márkáról, annak különböző kondenzációs típusairól esett szó. Itt is érzékeltem szakmai hiányosságokat, például a kondenzáció folyamatának vagy a külsőhőmérséklet-érzékelő működésének leírásakor, márpedig a vezető termékkel illene töviről hegyire tisztában lenni.

A tervezést, annak kötelezettségét a fiatalember meg sem említette, kérdésemen is átsiklott, márpedig ugye biztos, hogy szükséges lenne (lett volna) az én esetemben. Összeállított nekem egy ajánlatot, igen jó árakkal, viszont azt valószínűsítette nekem, a járatlan vásárlónak, hogy ennyi lesz az összköltségem – na és talán a kivitelező, de az nem is tétel… Végül ajánlott egy kivitelezőt is.

Azt éreztem a Centrálban, hogy az eladó nem korrekt, teljes körű tájékoztatás alapján érvel a számomra ideális megoldás mellett, hanem a bolt kapcsolatrendszere, árukészlete határozza meg a mondandóját. Nem lettem meggyőzve. Minősítésem: udvariasság 4, szakmaiság 3, gyorsaság 4.

A kemények

Ha a Centrálban nem köszönés fogadott, akkor a Szatmárinál annál is sokkal rosszabb. A hatalmas, rendezett csarnok-üzletbe benyitva a jó húsz méterre lévő pultok mögötti polcsorok közül hangos k..vaanyázás üdvözölt, ami a pultokhoz közelítve jelentősen felerősödött. Mind az egyetlen pénztáros hölgy, mind a többi vevő zavartan próbált úgy tenni, mintha fontos dolga volna, és nem fülelne. Mint a cirka másfél perces monológból kiderült, a rangidős (üzletvezető?) kolléga feddte meg társait valamilyen okból. Hozzáteszem, bár a részletekre nem emlékszem, de az ok szakmai volt, mégis, nem hiszem, hogy ennek a stílusnak az eladótérben lenne a helye. Becsülendő a kolléga vehemenciája, törekvése a jóra, de biztos, hogy rám negatív hatást tett.

A nevelési szünet után előjött a három úriember, mindenki munkához látott, hozzám is odajött egy fiatalember. Elmondtam kisded sztorimat, mire képletesen a fejéhez kapott, és megmagyarázta, hogy mindenekelőtt tervezőt kell keresnem, mert hiába ajánl ő itt 50-féle készüléket, ha abból csak 3 lenne nekem megfelelő. Eddig tetszett, amit mondott, bár azért néhány szóban felvilágosíthatta volna a szegény érdeklődőt. Az sem igazán nyerte meg a tetszésemet, hogy miután egy tervező felkeresésére biztatott, rájött, hogy ő nem ismer egyet sem, így egy kivitelező elérhetőségét adta meg, mondván, az úgyis hoz tervezőt. Szintén nem volt képben az ErP-vel kapcsolatban, mert több mint 3 héttel a rendeletmódosítás után még mindig a szeptember 26-ai dátumot kommunikálta, mint határnapot, ezért nyílt égésterű kazánról nem is beszéltünk. Annál inkább turbósról, mert a végén azért csak ajánlott típust – itt is érződött, hogy az üzletnek miből lehet fölös árukészlete…

A Szatmáritól sem távoztam elégedetten. Minősítésem: az udvariasság 4-es lenne, de összeadva a fogadtatás minősíthetetlen nullájával, és elosztva kettővel, marad a 2-es. Szakmaiság: 3, gyorsaság 4.

Itt sem rózsás a helyzet

Körutam utolsó állomása a Rózsa Épületgépészeti Kereskedőház volt. Az épület puritán külleme és beltere is maximálisan azt sugallta, hogy itt csak profi kivitelezők intézik ügyeiket, gyorsan, hatékonyan, felesleges faksznik és udvariaskodás nélkül. A hosszú pult mögött egy hölgy ült pufajkában (hideg volt), a számítógépébe temetkezve, úgyhogy nekem kellett felhívnom magamra a figyelmet. Viselkedése hasonlóan rideg volt, mint az épület; azonnal tervezőhöz, kivitelezőhöz utasított, de ajánlani nem tudott (akart) egyet se. Nem nagyon szerette volna, de kicsit erőltettem azért a beszélgetést; az ErP határidőkben bizonytalan volt (szeptember 1-et és május 1-et mondott szeptember 26. és július 1. helyett), és azt állította, hogy akármit is csinálok, mindenképpen terveztetnem kell. Végül azzal biztatott, hogy jöjjek vissza másnap, mert a kolléga, aki ért „ezekhez a dolgokhoz” délelőttönként szokott lenni.

Talán ennyiből is kiderült, hogy a hölgy vagy nagyon le akart rázni, vagy pedig nagyon nem ért az épületgépészethez, mivel a Rózsába csak tökéletesen tájékozott kivitelezők járnak, akiknek soha sincs kérdésük, neki pedig a cikkszámok megkeresésére és a számla kiállítására korlátozódik a feladata. Bevallom, ide még kivitelezőként is csak akkor térnék vissza, ha szuper kedvezményeket kapnék féléves átutalásra. Minősítésem: udvariasság 2, szakmaiság 2, gyorsaság 5 (sőt, csillagos, mert villámgyorsan megszabadultak tőlem).

A végeredmény

Debrecen

udvariasság

szakmaiság

gyorsaság

Centrál Üzletház

4

3

4

Szatmári

2

3

4

Rózsa Épületgépészeti Kereskedőház

2

2

5

Összpontszámot inkább nem írunk ki most, tekintve az alacsony értékeket, no meg azt, hogy a Rózsa Épületgépészeti Kereskedőház gyorsasági ötöse inkább irónia, mint a valóság tükre.

FogyasztóvédelemMarketingSzaküzletek