VGF&HKL szaklap

Mennyire veszélyes ránk a kazánunk?

| |  5353 | |

Mennyire veszélyes ránk a kazánunk?

Július 1-től csak kondenzációs kazánt lehet telepíteni az eddigi nyílt égésterű (és turbós) készülékek helyett, a szabályozás szerint. Ezt egyrészt a hatékonyság indokolja, másrészt a CO-mérgezés veszélyének kiküszöbölése. De mennyire aggódjanak azok, akik csak évek múlva cserélik le a nyílt égésterű készüléküket?

Évente 10-15 halálos szén-monoxid-mérgezés, 400 körüli riasztás a Katasztrófavédelemnél – úgy gondolhattuk, hogy ennél rosszabb statisztikák is vannak, ez még bevállalható, sőt, Magyarország biztonságosnak tekinthető a CO tekintetében. Amiről soha senki nem beszélt: a több millió nyílt égésterű gáz- és szilárdtüzelésű kazán és kandalló folyamatos kockázati tényezőt jelent használóinak.

A halálos, illetve nem végzetes kimenetelű, bejelentett balesetek mellett a csekély mértékű, de folyamatos és kumulálódó hatású szén-monoxid-mérgezés témája Magyarországon azért is kiemelt jelentőségű, mert

  • a magyar kazánállomány sokkal öregebb a nyugat-európainál, de Közép-Európai többi országánál is, kb. 17 éves átlagéletkorú,
  • a kazán-, vízmelegítő- és kéményállomány állapota rendkívül gyatra, karbantartatlan, gondozatlan,
  • az átgondolatlan, tervezetlen nyílászáró-cserék is rontottak a helyzeten, megszüntetve a lakóterek légellátását,
  • a konyhai elszívók, ruhaszárítók, split klímák szintén segítik a CO-visszaáramlást,
  • és ha minden szépen meg lett tervezve, jól lett kivitelezve, helyesen van működtetve, tehát technikailag nem tudunk jobb rendszert alkotni, akkor is jöhet egy olyan időjárási helyzet (például erős, „megfelelő” irányú szél), ami visszanyomja a lakótérbe a szén-monoxidot.

Soha senki sem végzett reprezentatív vizsgálatot arra nézve, hogy például egy nyílt égésterű, a fürdőszobában elhelyezett gázkészülék huzamosabb időn keresztül milyen szén-monoxid-visszaáramlási értékeket produkál! De azt sem tudjuk, hogy egy alacsonyabb, riasztást még nem kiváltó, de folyamatos jellegű CO-terhelés milyen egészségkárosító hatást gyakorol – mert hogy nem használ, az biztos.

A szén-monoxid az emberi szervezetbe jutva halmozódva okoz mérgezést. Ennek megfelelően alacsony gázkoncentráció mellett hosszabb idő elteltével, magasabbnál rövidebb idő elteltével alakulnak ki a mérgezéses tünetek. A tünetek előbb vagy utóbb megjelennek, és folyamatosan erősödnek: fejfájás, émelygés, hányinger, zavartság, eszméletvesztés, bénulás, halál, de ide sorolható a hajlam kialakulása az asztmára és egyéb légúti megbetegedésekre, az immunrendszer gyengülésére.

A VGF javasolja az illetékes szerveknek (Katasztrófavédelem), hogy

  1. végezzen reprezentatív, tudományos értékű vizsgálatot a szén-monoxid rövid és hosszú távú élettani hatásairól,
  2. végezzen reprezentatív, tudományos értékű vizsgálatot a nyílt égésterű, a lakótérben elhelyezhető tüzelőberendezések szén-monoxid-kibocsátásáról, mintaépületekben.
    A beérkezett adatok alapján el lehet majd dönteni, hogy mely rendszereket kell betiltani (például kémény nélküli vízmelegítő), mely rendszereknél kell kötelezően előírni a CO-vészjelző alkalmazását (például cserépkályha, kandalló), illetve milyen mértékben szükséges ösztönözni a mielőbbi kazáncseréket:
  3. esetlegesen még a fűtési idény kezdete előtt lehetővé kell-e tenni a nyílt égésterű gázkészülékek azonnali cseréjét mindenki számára kondenzációs készülékre, megfelelő anyagi támogatást nyújtva a lakosságnak, illetve
  4. támogatással kötelezővé kell-e tenni a naplózásra képes CO-vészjelzők használatát a lakótérben üzemelő, különböző működési elvű fűtőkészülékek esetén.

BalesetHőtermelő berendezésKazán