VGF szaklap

Amit a szmog kapcsán tudnunk érdemes

| |  2010 | |

Amit a szmog kapcsán tudnunk érdemes

Szembesülünk mostanság az egyik modernkori átokkal, a szmoggal. Van, akinek csak nyűg, mert nem használhatja autóját a fővárosban, van, akinek csak kellemetlen. Mindnyájunk egészségére káros, de vannak, akiknek különösen veszélyes. Vajon mennyire csak modernkori jelenség a levegő magas szállópor-koncentrációja? Mennyiben felelős ezért a szilárdtüzelés és mennyiben a közlekedés? Közelmúltbeli cikkeinkből szemezgetünk a témában.

  • Január 23-a hétfőtől elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát Budapesten a főpolgármester. Reggel 6 órától tilos olyan gépjárművel közlekedni a fővárosban, amelynek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kód 0, 1, 2, 3, 4, vagy amelynek forgalmi engedélye nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot – január 22.
  • A Földművelésügyi Minisztérium (FM) arra kéri a lakosságot, hogy térjen át tömegközlekedésre, és aki teheti ne fűtsön szilárd tüzelőanyaggal, használja gázüzemű fűtőberendezését vagy korlátozza a szilárd tüzelőanyag felhasználását. A hétvégén az ország szinte minden mérőállomása legalább tájékoztatási küszöbérték feletti légszennyezettséget mért – január 23.
  • Jelentősen csökkent az autóforgalom, de csak kis mértékben javult hétfőn a levegő minősége a fővárosban, a riasztási fokozat fenntartása ezért továbbra is indokolt. A szálló por 24 órára számított átlagos koncentrációja a fővárosban működő 10 mérőpontból 8 helyen meghaladta a riasztási küszöbértéket – január 24.

Ilyen és hasonló híreket kapunk folyamatosan. Tél van, fűteni kell, meg közlekedni is. Közelmúltbeli cikkeinkből szemezgetünk a témában.

Mivel fűtsük a magyar családi házakat?

Egy fás kazán hétszázszor több SO2-t (kéndioxidot), hússzor több CO-t (szén-monoxidot) és tízszer több port enged a saját környezetébe, szóval a fatüzelés az olcsó fás kazánokkal borzalmasan környezetszennyező! Ezektől van a fűtési idényben szmog a városokban. A nem szeles napokon még a községekben is füstös szokott lenni a levegő. A tűzifa ugyan megújuló energia lenne, de a rengeteg rossz hatásfokú vegyestüzelésű kazán miatt rendkívül környezetszenynyező.
Tovább a cikkre »

Háztartások földgáz- vagy fatüzelés?

A fatüzelésnél a füstgázzal távozó por mennyiségére is van becslés: a tüzelésbe bevitt szárazanyag-tartalom kb. 1%-a a kéményen át a levegőbe kerül. 2013-14 telén bizonyíthatóan a Budapest és néhány város peremkerületében élők megugró fa- és széntüzelése – a napokig nagyjából mozdulatlan légkör miatt is – valódi szmog veszélyt okozott. Ez a szmogveszély az utóbbi években gyakrabban, egyre több településen és egyre súlyosabb fokozattal fordul elő.
Tovább a cikkre »

Kéményseprés: tények és tendenciák

A légszennyezés növekedésének legfőbb oka azonban a szilárdtüzelés terjedése, ami miatt jelentősen romlanak az ún. immissziós értékek (CO, por). Utóbbira a korábban említett elemző program segítségével végzett számítás is példával szolgál, amely szerint például Miskolc városban 5 év alatt 1100 tonnával (74%-kal) növekedett a vegyes tüzelésből származó szilárdanyag-emisszió. Az adatot alátámasztja, hogy ugyanezen időszakban fokozatosan nőtt az ún. szmogos napok száma, amikor az ún. PM10-koncentráció mért értéke meghaladta az 50 mikrogramm/m³ értéket.
Tovább a cikkre »

A szmog csökkentésére irányuló módszer

A szmogot legtöbben a nagyvárosokkal és a járművek kibocsátásával azonosítják, azonban ez csak részben igaz. A füstköd nem a 21. század jelensége, sőt nem is köthető kizárólag a környezetszennyező gépjárművek tömeges megjelenéséhez. 1952 decemberében négy napig tartó súlyos szmog lepte be Londont. Kialakulását arra vezették vissza, hogy a háztartásokban rossz minőségű (magas kéntartalmú) és nagy mennyiségű szenet tüzeltek el. Számosan vizsgálták a kialakult helyzet egészségügyi hatását, és általánosan bizonyítottá vált az a tény, hogy ez alatt az időszak alatt jelentősen emelkedett a lakosság légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésének, illetve az ehhez társítható haláleseteknek a száma.
Tovább a cikkre »

Kérdőjelek a fatüzelés körül I.

Tényként kell leszögezni, hogy Magyarországon, de más európai országokban is nőtt a levegőben a PM10-koncentráció. Ennek több oka is van, az egyik azonban kétségtelenül az, hogy különösen a lakosság körében terjed a szilárd tüzelőanyagok használata.
Tovább a cikkre »

Még egyszer a fatüzelésről

2009 januárjában, amikor az orosz gázszállítás két hétig szünetelt, a budapesti peremkerületekben élők bizonyíthatóan megugró fa- és széntüzelése – a napokig nagyjából mozdulatlan légkör miatt is – valódi szmogveszélyt okozott a fővárosnak.
Tovább a cikkre »

EgészségKörnyezetvédelemSzilárd tüzelésSzmog