VGF szaklap

Nyolcszemközt az elnökökkel

Kamarai eszmecsere

| |  96 | |

Nyolcszemközt az elnökökkel

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a VGF szaklap a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) irodájában, melynek keretében Nagy Gyula, az MMK elnöke, Denk András és Chappon Miklós, az MMK Épületgépészeti Tagozatának egykori elnökei osztották meg véleményüket a szakmát érintő kérdésekben.

A Magyar Mérnöki Kamara szerepe a szakmai képzésekben, a mérnökök továbbképzésében megkerülhetetlen. Tudjuk, hogy ma egyre kevesebb a mérnök, nincs utánpótlás, a fiatalok körében nem vonzó a munkával, lemondásokkal és sok-sok felelősséggel teljes mérnöki pálya.

– A Veszprémi Egyetemről megkaptuk a végzések statisztikáit. Ezek szerint 138-an végeztek az egyetemen a különböző társadalomtudományi szakokon, és mindössze 42-en mérnökin vagy informatikain. Ez máshol is gondot jelent. A BME-n is felére csökkent 2-4 év alatt a jelentkezők száma egy olyan szakterületen, ami nagyon fontos az építőiparban – mondja el a riportban Nagy Gyula, az MMK elnöke.

A tervezőknek a munkájukért jót kell állni, a kamara szigorú szabályok szerint és megfelelő szakmai gyakorlat után ad csak jogosultságokat. Vajon extrém esetben megvonható-e a tervezői jogosultság, ha bebizonyosodik a hiba? 

A kerekasztal-beszélgetésen olyan kérdések is felmerültek, mint az egyszerű bejelentés, illetve annak következményei, hatása az építőiparra nézve, de szóba került Paks 2 ügye is. Fontos kérdés, a tervező, építtető, kivitelező, műszaki ellenőr, műszaki vezető viszonya egymás irányában.

– A Magyar Mérnöki Kamara véleménye az, hogy a tervező az építtető képviselője kell, hogy legyen, nem pedig a kivitelezőé vagy egyéb szereplőké. Független tervezőként kell működnie, a gazdasági befolyás és érdekek kizárásával – teszi hozzá Nagy Gyula.

A kerekasztal-beszélgetésről szóló cikkünk teljes terjedelmében a 2017. szeptemberi lapszámban olvasható, az eszmecserén készült videófelvételek Videó rovatunkban megtalálhatók.

MMK

Kapcsolódó