A hideg előhozza a hibákat
2020. január 9. | Lantos Tivadar Szabó Sándor | 7598 |
A gépészeti hibák elsősorban a nagy hidegeknél, 0 °C alatti hőmérsékleten ütköznek ki szembetűnően. A karbantartás hiánya, illetve a nem tisztességesen kitisztított készülékek ilyenkor hirtelen felmondják a szolgálatot. Nincs tartalékfűtés betervezve a rendszerekbe, így a lakástulajdonosok fűtés nélkül maradnak.
Méretezés
A nagy hidegben, tartósan 0 °C alatti külső hőmérséklet esetén számos hiba előtérbe kerül a fűtési, illetve HMV készítési rendszerek esetén. Kiderülhet például, hogy a gázkészülék alulméretezett, nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, nem képes a lakóhelyiségeket felfűteni a kívánt hőmérsékletre, vagy éppen a megfelelő hőmérsékletű HMV előállítása jelent gondot. A hazánkban legelterjedtebb cirkó rendszereknél figyelembe kell venni a kazánból távozó víz és a fűtőközegből visszatérő víz hőfokát. A régi rendszereknél használt 90/70 °C hőmérséklettel működő rendszerek ma már korszerűtlenek. Fűtéstakarékossági szempontból sokkal ideálisabb a korszerű, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés, amely legfeljebb 60-65 °C, vagy a padló- és falfűtések, amelyek 40-45 °C vízhőmérséklettel működnek. A kazán teljesítményét [kW, kilowatt] úgy szokás meghatározni, hogy a leghidegebb téli időszakban körülbelül 10%-kal haladja meg az épület hőveszteségét. Megfelelően méretezett kazán esetén –15 °C-os külső és 20 °C-os belső hőmérséklet mellett még éppen elegendő a fűtési teljesítmény. A szükséges csúcsteljesítményt nemcsak számításokkal lehet meghatározni, hanem becsléssel is. Az épület jellegének megfelelően, a fűtött légköbméter szerint régebbi építésű, nagy hőtároló képességű, rosszul hőszigetelt épület esetén az igény 30-50 W/m³, fokozott hővédelmű, hőszigetelő téglával, vagy hőszigetelt lehűlő felületek esetén 20-30 W/m³ az igény. Ez nem jelenti azt, hogy megspórolhatjuk a mérnöki munkát, csupán a szerelő szakembereknek egy tájékoztató jellegű információt ad ez a módszer. Egy 100 m²-es 3 m belmagasságú, régi építésű családi ház fűtött térfogata 300 m³; a fűtési teljesítményigény 300 m³ × 50 W/m³ = 15000 W = 15 kW. A hőtermelőt legalább 10%-kal érdemes e fölé kalibrálni: 15,0 kW × 1,1 = 16,5 kW. Alulméretezés esetén a leghidegebb téli időjárási körülmények között a rendszer nem tudja tartani az elvárt hőfokot a belső terekben, miközben a hőtermelő berendezés folyamatosan maximális teljesítményen üzemel. A fűtést kénytelenek vagyunk valamilyen hordozható eszközzel kiegészíteni, például elektromos hősugárzóval, vagy olajradiátorral. Jó tudni, hogy ha csak bizonyos helyiségekben elégtelen a fűtés, akkor az valószínűleg arra utal, hogy a radiátor vagy a padlófűtés van alulméretezve, nem pedig a kazán.
Túl nagy hőtermelők
Gyakran viszont túl nagy hőtermelő berendezések kerültek fel a falakra, de a fűtésrendszer kialakítása alulméretezett. Például egy kondenzációs készüléknél is, hogy jobb hatásfokkal működjön, nem maradhat el a méretezés. Többször előfordul a gyakorlatban, ha egy meglévő fűtési rendszerrel történt kazáncsere, hogy az új kondenzációs készülék nem hozta az elvárt megtakarításokat. Ennek oka, hogy magasabb vízhőfokhoz lettek méretezve a radiátorok, ami már az alacsonyabb, 50-60 °C vízhőmérséklethez nem lesz megfelelő, így nem tud a készülék kondenzációs üzemben dolgozni. Túlméretezés problémája, hogy a kazán csak ritkán kapcsol be, mivel a szükségesnél magasabb teljesítményen üzemel, a fűtővizet hamar túlmelegíti és pár perc után lekapcsol. A radiátor hőfoka a forró és a hideg között váltakozik, szemben az ideális, közepes hőmérsékletű, folyamatos üzemmel. Megfelelő teljesítményű és szabályzású rendszer esetén a hőtermelő berendezés folyamatosan dolgozik, a radiátorokba mindig a megfelelő hőmérsékletű víz jut, feltéve, hogy azok is jól lettek méretezve. A kazán üzemelési ciklusait annak közvetlen megfigyelésével ellenőrizhetjük. Ha azt látjuk, hogy a leghidegebb téli időszakokban is
Nincs tartalék
Nagyon sok a rossz állapotban lévő készülék, ami nem volt karbantartva. Hideg időben, amikor nagyobb teljesítményen, többet kell a készüléknek dolgozni, már nem fognak megfelelően működni. Magasabb külső hőmérsékletnél értelemszerűen kevesebbet kellett működtetni a gázkazánokat, így elsikkadtak az esetleges problémák.
Nagyon sok készülék van, és a szezon idején nincs szerelő, az alkatrész ellátás nem megfelelő, akár több hetet is kell várni az elromlott alkatrészre. A tulajdonosok kétségbeesnek, hogy mi a teendő. Néhány lakásnál már a tervezéskor beépítettek segédfűtő rendszereket, ám az esetek többségében ilyen berendezést nem alakítottak ki. Ha az üzletek zárva tartanak hétvégén, még hősugárzót, olajradiátorokat is elég nehéz beszerezni. Érdemes otthon legalább hősugárzót tartani, mert a fagyveszélyjel is számolni kell ilyenkor.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
