A felelősség kérdése
2021. november 25. | Lantos Tivadar | 1695 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A közösségi média egyik csoportjában heves vita alakult ki az épületgépészet területén a felelősségeket illetően. Utána jártunk, hogy kinek, mely szereplőnek meddig terjed a hatásköre, és melyik feladatért kell jótállni.
A vita egészen pontosan egy gázkazán beüzemelése kapcsán lobbant ki, ahol a résztvevők egy része heves indulattal a fűtésrendszerben előre nem látható hibáért is a gázkészülék üzembe helyezőjét tették felelőssé. Nevezetesen a kivitelező nem végzett rendszermosást kazáncsere előtt, és az új radiátoros rendszerből kiváló radiátoriszap miatt a kazán hőcserélője néhány hónap után eldugult.
Érdekes a probléma, hiszen a fűtési rendszerben keringtetett víz pillanatnyi állapotát tudjuk mérni műszerekkel, például a víz keménységét, pH értékét, sőt az is látható, hogy tartalmaz-e a rendszer inhibítor adalékot vagy nem. Ettől még a rendszer tisztasága nem megállapítható. A radiátorban lévő olajemulzió, a csövek szerelésénél keletkező spének, szennyeződések csak lassan, folyamatosan keringenek a rendszerben, és rakódnak le a legmelegebb ponton, a kazántestben. Itt kell megjegyeznünk, hogy a mágneses iszapleválasztó szükséges, de nem elégséges feltétele a szennyeződések kiszűrésében, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos szennyeződések képesek átjutni a szűrőn keresztül.
Ebben az esetben tehát a kivitelezőnek nyilatkoznia kell, hogy ő a rendszert a kompetens szakmai tudásának megfelelően gondosan átmosta, a felelőséget is vállalja a munkájáért. Ha a rendszermosás nem történt meg, ezt is el kell mondani, ekkor viszont már az üzembehelyezőnek kell dönteni, hogy a hiányosságok ellenére üzembe helyezi-e a készüléket, vagy csak a szükséges feltételek elvégzése után ad zöld utat a kazán működésének. Ekkor már a felelőséget az üzembehelyezőnek kell viselnie.
A feladatok
Fontos még megjegyezni, hogy a gázkészülék-üzembehelyező az adott készüléktípus szervizese is, tehát valamilyen szerződéses viszonyban áll az adott gyártóval, így a készülékkel kapcsolatos garanciális kötelezettségeket is vállalnia kell, de csak akkor, ha a meghibásodás nem valamely külső körülmény változás, behatás miatt következett be. A kazántest dugulása pedig külső behatásnak számít.
Egy gázkészülék-beüzemelő feladata tehát sokoldalú. A gyártó részletes leírást ad arról, hogy mit kell a beüzemelés során ellenőrizni. Általában meg kell figyelni, hogy építettek-e a fűtési rendszer visszatérő ágába a kazán elé mágneses iszapleválasztót, szemrevételezi a felhelyezés körülményeit, van-e EPH stb. Megméri a bejövő gáz nyomását, majd elindítja a bekapcsolási protokollt. Méri a legkisebb, a közepes, és a legnagyobb teljesítményen az égési viszonyokat füstgáz analizátorral, szükség esetén beállítja a referencia értékeknek megfelelően a gázszelep működését. Lepróbálja a kazán működését, HMV és fűtési üzemmódban. Megméri a fűtővíz paramétereit. Mindeközben minden fontos értéket lejegyez, esetleg megjegyzéseket fűz a munkához. Ezen kívül a kivitelezést végzőktől elkéri a szükséges dokumentumokat, EPH nyilatkozat, kivitelezői nyilatkozatok, gáz MEO, kéményseprő engedély, majd nyugtázza ezek meglétét. És ami még nagyon fontos, kioktatja az üzemeltetőt. Azaz a tulajdonosnak elmagyarázza a készülék működését, az esetleges beavatkozási lehetőségeket is elmondja. A továbbiakban pedig tartja a kontaktust a megrendelővel, azaz felveszi a telefont, ha keresik a kazánügyben.
A gyártók még előírhatnak további kötelezettségeket is, ezért minden készüléktípusnál érdemes elolvasni a vonatkozó szakirodalmat, hogy a későbbiekben ne érjen meglepetés senkit. Röviden talán ennyit fűznénk hozzá a polémiához. Tehát a kivitelezésért mindig a kivitelező vállalja a felelőséget, nem a beüzemelő!
Más függő viszonyok
Ha már a kérdést firtatjuk, nézzük át a tervező, kivitelező viszonylatát, mert ez esetben is sok a félreértés. A tervező műszaki tervet készít a megrendelő elvárásainak, igényeinek megfelelően, és a műszaki megvalósíthatóságnak megfelelően. A kivitelező ennek alapján épít, szerel. Ez nem jelenti azt, hogy vakon kell követnie a terveket. Mivel szakkivitelezőkről beszélünk, akik a szakmát megfelelően értik, ha esetleges hibát vesznek észre, akkor azt haladéktalanul jelezni kell a tervezőnek. Ha nem javítják ki a hibát a terveken, akkor a kivitelezői észrevételeket az építési naplóban rögzíteni kell, és írásban nyilatkozni a felmerülő problémáról.
Az esetleges készülékkiváltásokat a tervezővel haladéktalanul egyeztetni kell, és csak azt szabad cserélni, amelyhez a tervező áldását adja. Tehát egy munkáért van kölcsönös felelősége a tervezőnek és a kivitelezőnek is. A működőképességet, a szabványokat a mérnöknek kell jobban ismernie, míg a megvalósíthatóságot, a gyakorlatot a kivitelezőnek. Nagyon fontos: senki nem áll senki felett. Az agilis szemléletmód – ami a tengerentúlon már bebizonyította, hogy nagyon hatékonyan működik – sokkal célravezetőbb, és sokkal konstruktívabb, mint az alá-fölé rendelt viszonyok.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
