Hogy ne legyen gázos a fűtési rendszer!
2023. június 15. | VGF&HKL online | 1188 |
A buborékok jelenléte a fűtési rendszerben különböző problémákat tud okozni, ezért nem kívánatosak. Néha igen küzdelmes megszabadulni tőlük. Az eltávolításuk ma már nem jelent különösebb problémát a buborékleválasztóknak köszönhetően. De mi van, ha nincs beépítve buborékleválasztó? Nézzük át, hogyan is működnek a gyakorlatban.
A fűtési rendszer és a szervezet vérellátása nagyjából hasonlít egymáshoz. Ha a véráramba levegőbuborék jut (pl. keszonbetegség következtében), akkor az megakadva el tudja zárni a hajszálereket. A fűtési rendszernél is ez a helyzet, nagyobb mennyiségű levegő a hőleadók elégtelen működését eredményezi, valamint a szivattyúhoz érve a keringés megszűnik, melynek következtében a hőleadó túlforralja magát, és kiáll hibára. Tehát a levegő jelenlétét mindig kerülni kell automata légtelenítők, vagy kézi légtelenítők segítségével. Ipari méretekben még nagyobb problémákat okozhat a levegős rendszer.
Életből vet példa, egy külvárosi társasház hőközpontját építették meg mikrobuborék-leválasztó nélkül. A lakásokban padlófűtés működik, melyet még nehezebb kilevegőztetni. A fűtési rendszer átmosását ráadásul a kivitelező mosókompresszorral végezte, melynek kösznhetően nagyobb mennyiségű levegő jutott a fűtési rendszerbe. Ennek köszönhetően több hetet vetti igénybe, míg a fűtést a beüzemelés után el tudták indítani megfelelően. A mikrobuborék-leválasztókról bővebben 2015. októberi cikkünkből csemegézünk.
Rendszergázok
A fűtési rendszerekben előforduló gázok (O2, CO2, H2) egy része makrobuborékok formájában van jelen helytelen kivitelezés, feltöltés vagy pótvízadagolás miatt, más része mikrobuborékok (0,05-1,0 mm) formájában válik ki oldott állapotból valamely üzemi paraméter általános vagy lokális változása esetén (például hőmérséklet, nyomás, kémiai folyamatok). A gázok jelenléte a fűtési rendszervízben az ismert korróziós problémákon kívül hatásfokromláshoz és egyéb üzemzavarokhoz vezet (erózió, kavitáció, zajos üzem stb.). Elmondható, hogy a gáztalanítás mindkét megjelenési formában ma már biztonságosan és kézi beavatkozás nélkül elvégezhető.
A nagyobb levegőrészecskéket automatikus gyorslégtelenítőkkel vesszük ki folyamatosan a rendszerből, mégpedig igen nagy üzembiztonsággal és hosszú élettartamú készülékekkel. (Az automatikus szeleprendszer vízzel sohasem érintkezve, szennyeződésmentesen biztosítja a folyamatos gáztalanítást.) A mikrobuborékok kinyerését a fűtési rendszervízből abszorpciós elven működő mikrobuborék-leválasztók teszik lehetővé, teljesen automatikus módon, felhasználva a Henry-Dalton-törvény adta lehetőségeket. A folyadékban oldott gázok telítési hőmérsékletének emelése (a kazánban) és hűlése (a hőleadókon) általi abszorpció-változást kihasználva a mikrobuborék-leválasztó készüléket a rendszer legmelegebb pontjába (kazán előremenő) helyezve a kioldott, felszabadult mikrobuborékoktól folyamatosan megszabadulva a folyadék telítetlenné, abszorvensé válik. (Feltéve, ha a lehűlés folyamán a tömörtelen rendszer nem vesz fel túl sok levegőt.)
Mikrobuborék-leválasztók
A levegőleválasztó DN 40 méretig bronz, DN 50 mérettől acélházzal készül. Ennek belsejében kap helyet a különleges kialakítású spirocső, amely egy rézcsőre forrasztott rézdrótfonatból áll. Ez a betét széttördeli az áramlást, illetve az áramló gázbuborékokat, így ezek lefékeződve kiemelkednek a vízszintes áramlási zónából, majd a nyugalmi zónán keresztül felszállnak az automata légtelenítőbe. A ház felső részén elhelyezett automata légtelenítő szelep a leválasztott és a légkamrában összegyűlő levegőt automatikusan kivezeti. A bronz házzal készült leválasztók menetes és 22 mm-es rézcső roppantógyűrűs kötéséhez alkalmasak, a hegesztett acél házzal készült leválasztók karimás vagy hegesztőtoldatos csatlakozással kaphatók. A mikrobuborék-leválasztók tehát akkor dolgoznak hatásosan, ha a hőlépcső elég nagy.
A rendszer előnyei:
- nagy légtelenítő teljesítmény,
- önműködő levegőbeszívás a rendszer ürítésekor,
- automatikus, karbantartást nem igénylő üzem,
- hosszú élettartam, megbízható működés,
- a védett rendszer korróziója csökken, az elemek élettartama nő,
- hűtőrendszereknél és valamely technológiában használt folyadék gáztalanításánál is használható.
Kis hőlépcsőnél, illetve ha túl nagy a rendszer (a hidrosztatikai magassága ≥15 m, illetve nagy a víztérfogat), a Henry-Dalton-törvény másik fő változóját, a nyomásváltozás hatását használjuk fel a gáztelítettségre nézve: nagyobb rendszernyomás nagyobb mértékű gázelnyelést okoz, ezért olyan vákuumos, automatikus gáztalanító készüléket használhatunk fűtési rendszerünk bármely pontjára bekötve, ahol a folyamatos vízmintavételt vákuum alá helyezve, majd a gáztalanított mennyiséget visszavezetve a rendszerbe, automatikus, ciklikus üzemben, kiváló gázmentesítést érhetünk el.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
