Az októberi közepi zártkörű vetítés után most a televíziónézők is megtekinthetik a hazai szecessziós építészet kiemelkedő alakjáról, Lechner Ödönről készült egészestét filmet. A Lechner örökség című alkotást 2025. november elsején, 21 óra 35 perces kezdettel az ATV-n, november nyolcadikán pedig az ATV Extrán tekinthetik meg az érdeklődők 21 órától. Az alkotás lapunk alapító főszerkesztője, Szemán Róbert ötlete, majd produceri munkája nyomán született meg.
A Lechner örökség című dramatizált dokumentumfilmet jegyző Mérnök Média Kft. és a kiadónk között a VGF&HKL alapító-főszerkesztője, Szemán Róbert a kapocs, akit egy munkavégzésen történt kisebb fennakadás vezetett el Lechner Ödönhöz. Az történt, hogy a társaságcsoport Maglódi úti rendezvényközpontja földmunkái közben az egyik munkagép kereke belecsúszott egy gödörbe. Amelyről kiderült, hogy nem is gödör, henem egy régi, elhagyott kút, amely ráadásul a Lechner-féle téglagyárhoz, vagyis a Lechner Ödön családjának vállalkozásához tartozóegykori villát látta el vízzel. A harminc méter mély kút és a hozzá tartozó pince feltárása után már nemcsak az vált világossá Szemán Róbert számára, hogy a rendezvényközpontot Lechner névre kell „keresztelni”, de azt is tervbe vette, hogy producerként tető alá hoz egy filmet Lechner Ödön életérő. Így született meg a Lechner örökség a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Mérnök Média Kft. gyártásában.
Zártkörű bemutató után tévés vetítés
A csaknem másfél órás, Szabó Szonja (operatőr: Dobray Máté) által rendezett alkotás zártkörű premierjére október 15-én került sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dramatizált részekkel tarkított dokumentumfilmet most a nagyközönség is megismerheti, 2025. november elsején, 21 óra 35 prces kezdettel az ATV-n, november nyolcadikán pedig az ATV Extrán tekinthetik meg az érdeklődők 21 órától.
A dramatizált dokumentumfilm nemcsak a magyar építészeti szecessziót megteremtő, korszakos alkot életútját és életművének hatását dolgozza fel. Az alkotás az ikonikus épületek (mint például az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár vagy a Földtani Intézet) megszületésének bemutatása mellett a Lechner család színes történetét és szellemiségét is bemutatja, érzékeltetve azt a miliőt, amelyből az építész látásmódja táplálkozott. A Lechner család ugyanis már a török kiűzése utáni időkben Pest egyik meghatározó polgárcsaládja volt, tagjai között ott találjuk a város hetedik főbíráját is. A későbbi nemzedékek téglagyárosként, városi hivatalnokként, szépítőbiztosként alapozták meg azt a hagyományt, amelyből később Lechner Ödön is merített
A film elkészítésében a család ma élő leszármazottai is aktívan részt vettek, segítve a forgatókönyv hiteles megírását, valamint szakmai információkkal támogatták a stábot. A filmben meg is szólal Seidl Krisztián, Lechner Ödön szépunokája, az építész lányának egyenesági leszármazottja. Ő maga is építészmérnök, aki a szakdolgozatát Lechner Ödön munkásságáról írta. Ráadásul duplán érintett, hiszen a korszak másik neves építészéhez, a filmben is felbukkanó Hauszmann Alajoshoz is rokoni szálak fűzik, lévén az ükunokája. De hallhatjuk az alkotásban Kismarty-Lechner Csaba (Lechner Ödön Gyula nevű testvérének dédunokája) szavait is, aki természetesen maga is építész.
Ezek az interjúk rávilágítanak, hogyan formálta a család hagyománya – a téglagyártás, a városfejlesztés – Lechner forradalmi látásmódját, a Zsolnay-majolikával ötvözött nemzeti szecessziót.
A film több jelenetét a Lechner család egykori téglagyárának területén forgatták. A Lechner Rendezvényközpont alatt húzódó, a családhoz tartozó pincében ma téglakiállítás és egy szerény Lechner-múzeum kialakítása zajlik, ahol a család építő örökségének emlékei láthatók.
Pillanatkép a díszbemutatóról. A színpadon Szilágyi László, Seidl Krisztián, Kismarty-Lechner Csaba és Szemán Róbert
Történet, spoiler nélkül
A film szerkezete réteges, mint Lechner ornamentikája; vegyíti az interjúkat, a szakértői megszólalásokat, a dokumentumokat és a fikciós jeleneteket. A narrátor Szamosi Zsófia, aki összeköti a szálakat, míg a főszerepekben Gáspár Tibor (idős Lechner), Vizi Dávid (fiatal Lechner), Trill Zsolt (Zsolnay Vilmos), Mosolygó Sára (Zsolnay Júlia) és Bede-Fazekas Szabolcs (Szinyei Merse Pál) tűnik fel.
A film család történetét a XIX. század elejétől Lechner Ödön (1845–1914) haláláig mutatja be. Láthatjuk Ödön európai tanulmányait (Olaszország, Franciaország, Anglia), barátságát Zsolnay Vilmossal, vitáit a historizmussal, főként annak jeles képviselőjével, Hauszmann Alajossal, és látjuk sikerei csúcsán, és időskori kudarcai közepette. Közben persze megismerjük nevezetes épületeit, és máig tartó hatásának eredőit.
A Lechner örökség hidat ver a neves építész és a jelenkor világa között. Lechner Ödön munkái ma is formálják Budapest arculatát – a Zsolnay Vilmossal közösen megálmodott színes tetőcserepek és majolika díszítések pedig a magyar építészet legszebb, máig élő jelképei közé tartoznak. És bár az alkotás nem épületgépészetről, hanem építészetről szól, reményeink szerint lapunk olvasói és partnerei is haszonnal tekintik majd meg az alkotást a televízióban. Mert ez egy olyan mozi, amely épít – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
