Az októberi közepi zártkörű vetítés után most a televíziónézők is megtekinthetik a hazai szecessziós építészet kiemelkedő alakjáról, Lechner Ödönről készült egészestét filmet. A Lechner örökség című alkotást 2025. november nyolcadikán 21 órás kezdettel az ATV Extrán tekinthetik meg az érdeklődők. Az alkotás lapunk alapító főszerkesztője, Szemán Róbert ötlete, majd produceri munkája nyomán született meg.
A Lechner örökség című dramatizált dokumentumfilmet jegyző Mérnök Média Kft. és a kiadónk között a VGF&HKL alapító-főszerkesztője, Szemán Róbert a kapocs, akit egy munkavégzésen történt kisebb fennakadás vezetett el Lechner Ödönhöz. Az történt, hogy a társaságcsoport Maglódi úti rendezvényközpontja földmunkái közben az egyik munkagép kereke belecsúszott egy gödörbe. Amelyről kiderült, hogy nem is gödör, henem egy régi, elhagyott kút, amely ráadásul a Lechner-féle téglagyárhoz, vagyis a Lechner Ödön családjának vállalkozásához tartozóegykori villát látta el vízzel. A harminc méter mély kút és a hozzá tartozó pince feltárása után már nemcsak az vált világossá Szemán Róbert számára, hogy a rendezvényközpontot Lechner névre kell „keresztelni”, de azt is tervbe vette, hogy producerként tető alá hoz egy filmet Lechner Ödön életérő. Így született meg a Lechner örökség a Nemzeti Filmintézet támogatásával és a Mérnök Média Kft. gyártásában.
Zártkörű bemutató után tévés vetítések
A csaknem másfél órás, Szabó Szonja (operatőr: Dobray Máté) által rendezett alkotás zártkörű premierjére október 15-én került sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dramatizált részekkel tarkított dokumentumfilmet a nagyközönség először 2025. november elsején, 21 óra 35 prces kezdettel az ATV-n tekinthette meg, november nyolcadikán pedig az ATV Extrán 21 órától ismét levetítik.
A dramatizált dokumentumfilm nemcsak a magyar építészeti szecessziót megteremtő, korszakos alkot életútját és életművének hatását dolgozza fel. Az alkotás az ikonikus épületek (mint például az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár vagy a Földtani Intézet) megszületésének bemutatása mellett a Lechner család színes történetét és szellemiségét is bemutatja, érzékeltetve azt a miliőt, amelyből az építész látásmódja táplálkozott. A Lechner család ugyanis már a török kiűzése utáni időkben Pest egyik meghatározó polgárcsaládja volt, tagjai között ott találjuk a város hetedik főbíráját is. A későbbi nemzedékek téglagyárosként, városi hivatalnokként, szépítőbiztosként alapozták meg azt a hagyományt, amelyből később Lechner Ödön is merített
A film elkészítésében a család ma élő leszármazottai is aktívan részt vettek, segítve a forgatókönyv hiteles megírását, valamint szakmai információkkal támogatták a stábot. A filmben meg is szólal Seidl Krisztián, Lechner Ödön szépunokája, az építész lányának egyenesági leszármazottja. Ő maga is építészmérnök, aki a szakdolgozatát Lechner Ödön munkásságáról írta. Ráadásul duplán érintett, hiszen a korszak másik neves építészéhez, a filmben is felbukkanó Hauszmann Alajoshoz is rokoni szálak fűzik, lévén az ükunokája. De hallhatjuk az alkotásban Kismarty-Lechner Csaba (Lechner Ödön Gyula nevű testvérének dédunokája) szavait is, aki természetesen maga is építész.
Ezek az interjúk rávilágítanak, hogyan formálta a család hagyománya – a téglagyártás, a városfejlesztés – Lechner forradalmi látásmódját, a Zsolnay-majolikával ötvözött nemzeti szecessziót.
A film több jelenetét a Lechner család egykori téglagyárának területén forgatták. A Lechner Rendezvényközpont alatt húzódó, a családhoz tartozó pincében ma téglakiállítás és egy szerény Lechner-múzeum kialakítása zajlik, ahol a család építő örökségének emlékei láthatók.
Pillanatkép a díszbemutatóról. A színpadon Szilágyi László, Seidl Krisztián, Kismarty-Lechner Csaba és Szemán Róbert
Történet, spoiler nélkül
A film szerkezete réteges, mint Lechner ornamentikája; vegyíti az interjúkat, a szakértői megszólalásokat, a dokumentumokat és a fikciós jeleneteket. A narrátor Szamosi Zsófia, aki összeköti a szálakat, míg a főszerepekben Gáspár Tibor (idős Lechner), Vizi Dávid (fiatal Lechner), Trill Zsolt (Zsolnay Vilmos), Mosolygó Sára (Zsolnay Júlia) és Bede-Fazekas Szabolcs (Szinyei Merse Pál) tűnik fel.
A film család történetét a XIX. század elejétől Lechner Ödön (1845–1914) haláláig mutatja be. Láthatjuk Ödön európai tanulmányait (Olaszország, Franciaország, Anglia), barátságát Zsolnay Vilmossal, vitáit a historizmussal, főként annak jeles képviselőjével, Hauszmann Alajossal, és látjuk sikerei csúcsán, és időskori kudarcai közepette. Közben persze megismerjük nevezetes épületeit, és máig tartó hatásának eredőit.
A Lechner örökség hidat ver a neves építész és a jelenkor világa között. Lechner Ödön munkái ma is formálják Budapest arculatát – a Zsolnay Vilmossal közösen megálmodott színes tetőcserepek és majolika díszítések pedig a magyar építészet legszebb, máig élő jelképei közé tartoznak. És bár az alkotás nem épületgépészetről, hanem építészetről szól, reményeink szerint lapunk olvasói és partnerei is haszonnal tekintik majd meg az alkotást a televízióban. Mert ez egy olyan mozi, amely épít – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
