Stieber József

vizsgálómérnök

Szerzők listája

Gyakorlati problémák a földgáz- és szén-monoxid-érzékelők üzemeltetésében

2012. október 18. |  9185
1

A gázipar, a tüzeléstechnika és a kéményseprőipar két fontos gáz jelenlétét detektálja folyamatosan: a földgázét és a szén-monoxidét. Az elsőét azért, mert az már igen kis koncentrációban (4,8 tf%) a levegőbe jutva robbanóképes elegyet alkot, a másodikét pedig azért, mert az már igen kis koncentrációban (1000 ppm) a levegőbe jutva halálos mérgezést okozhat. Nem mindegy, hogy mivel és hogyan érzékelünk, detektálunk a katasztrófa elkerülése érdekében. A földgáz több mint 85%-ban metánt (CH4) tartalmaz, így annak érzékelése a metán, mint éghető gázkomponensen keresztül történik. Kétféle tartományban érzékeljük, attól függően, hogy szivárgási helyet kell beazonosítanunk, vagy a robbanóképes elegy képződését kell megakadályoznunk. A mérőműszer kijelzése történhet ppm-ben, tf%-ban, ARH%-ban, vagy mindháromban. Előnyük a nagyfokú érzékenység (1-1000 ppm) és a rendkívül kis fogyasztás (1 mA alatt). Hátrányuk az érzékelő mérgekkel szembeni rossz tűrőképessége, a lassú érzékelési idő, az alacsony méréstartomány, a magas ár (20-30 ezer Ft), a nedvességre történő keresztérzékenység és a relatív rövid élettartam (3-5 év). Alkalmazásuk: gázipari, Ex-es térben történő alkalmazásuk nem ismert, kizárólag laboratóriumokban történő telepített szivárgásdetektálásra használják.

1. 2012. októberi lapszám