Kémiai eredetű légszennyezők - Garázs a lakásban 1.
2014. április 3. | Dr. Magyar Donát Dr. Beregszászi Tímea Dr. Nagy Lívia Dr. Vaskövi Éva Dr. Nagy Eszter | 2717 |
Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szennyezett városi levegő káros hatásai régóta ismertek, de az egészségünket a munkahelyek, lakások szennyezett levegője legalább olyan mértékben veszélyezteti, mint a külső források jelenléte. Az elmúlt években több olyan tanulmány látott napvilágot, mely szerint a belsőtéri levegő sokkal szennyezettebb, mint a nagymértékben iparosodott területek levegője. Intézetünk célzott kutatási programok keretében a rég-, illetve a közelmúltban is végzett olyan vizsgálatokat, melynek célja különböző típusú lakások belső téri levegőminőségének feltérképezése, belső téri expozíció felmérése volt.
Az eredmények értékelése során körvonalazódott, hogy a „garázs a lakásban” problémájával foglalkoznunk kell. A lakáshoz kapcsolt garázsoknak többféle típusa van: beépített garázs (mely közvetlenül csatlakozik a lakótérhez), hozzáépített garázs (mely egy átjáróval kapcsolódik), teremgarázs (a lakótér alatt helyezkedik el, több gépkocsi számára biztosít parkolóhelyet, ennek zárt és nyitott, egy vagy két oldalról nyitott változatával találkozhatunk), épület alatti mélygarázs (ekkor a zárófödém felső síkja a környező terepszinten vagy a környező terepszint alatt helyezkedik el) (1. ábra).
A kutatásainkból három esettanulmányt szeretnénk kiemelni, melyek közül az első kettőben a beépített garázs, a harmadikban a teremgarázs okozta egészségi ártalmakat mutatjuk be. A légszennyezettség mérésére általában valamilyen indikátorkomponensek mennyiségi meghatározását szokták alkalmazni. A garázsok levegőkörnyezetének jellemzésére a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származó szén-monoxidot és benzolt választottuk, mint általánosan elfogadott indikátoranyagokat.
A szén-monoxid egészségkárosító hatása elsősorban abban áll, hogy 300-szor erősebben kötődik a haemoglobinhoz, mint az oxigén, ezáltal megakadályozza, hogy a haemoglobin megkösse és továbbszállítsa az oxigént, és így szervezet-szerte oxigénhiányt idéz elő. Ennek következtében elsősorban az oxigénhiány iránt legérzékenyebb szervek (szívizomzat, központi idegrendszer) működésében léphetnek fel zavarok. Különösen érzékenyek erre az ártalomra a károsodott szívizomzatú betegek, a vérszegény és a krónikus légzőszervi betegségekkel, valamint az agyi keringés zavaraival küszködő betegek és az idős emberek. Az oxigénhiány károsan befolyásolhatja a magzatok fejlődését is, ami alacsonyabb születési súlyt eredményezhet. A szén-monoxiddal szemben a benzolnak nincs jelentős akut hatása, viszont a benzolt az emberi daganatkeltő vegyületek között tartjuk számon.
A szén-monoxid meghatározása real-time monitorral történt (IAQ-Calc Indoor Air Quality Meter, Model 7545). A benzol meghatározását Radiello típusú passzív mintavevőkkel végeztük, egyhetes mintavételi idővel. A belső téri mérésekkel párhuzamosan referenciaként a külső térben is végeztünk vizsgálatokat. A mérési eredményeket az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) által készített, „Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi követelményeiről” szóló rendelet tervezetében javasolt határértékek alapján értékeltük.
Beépített garázs
Kutatásunkban a beépített garázzsal rendelkező házak belső téri levegőminőségét monitoroztuk a ház több pontján, a garázsban és külső térben. A garázshasználati szokásoktól függően jelentős különbségeket tapasztaltunk, különösen a benzolterhelés vonatkozásában. Abban az esetben, ha garázst napi rendszerességgel használták, és tolatva álltak be a garázsba, a monitorozott szobákban a javasolt belső téri határértéknél 68-92%-kal magasabb benzolterhelést tapasztaltunk. A belső tér terhelése lényegesen meghaladta a külső térben mért értéket, ami belső téri forrás jelenlétére enged következtetni, mely esetünkben a lakótérhez közvetlenül csatlakozó gépjárműtároló. A garázst nem használó családi ház esetében valamennyi monitorozott helyszínen a benzolszennyezettség a higiénés norma alatt maradt (2. ábra).
A lakások szén-monoxid-terhelése a javasolt határérték alatt volt, viszont a garázzsal nem rendelkező lakások esetében a kimutatási határ alatti értékek a jellemzők (3. ábra). A használatban lévő garázs esetében a gépkocsi ki- és beparkolása alkalmával jelentősen megemelkedett a CO-szennyezettség, és legalább 4 óra kellett ahhoz, hogy a terhelés a gépjárműtárolók esetében javasolt határérték alá csökkenjen (4. ábra).
Teremgarázs
Vizsgálatunk célja a belső téri levegő minőségének megállapítása volt egy teremgarázzsal rendelkező lakóépület három földszinti lakásában, összefüggésben a társasház közös használatú helyiségeinek terhelésével, illetve a környezeti levegő szennyezettségével. A vizsgálatba bevont lakások levegőminőségét benzol tekintetében a lakók közös használatában lévő teremgarázsából és a lépcsőházból jövő, igen szennyezett levegő befolyásolta (5. ábra). A vizsgált időszakban mindhárom lakásban – különböző szinten – kimutatható volt az illékony szerves szénhidrogének jelenléte. Az egyes lakások eltérő szennyezettsége feltételezhetően a különböző szellőztetési szokásoknak (pl. a szellőztetés időtartama, gyakorisága, a nyitott nyílászárók száma, nyílási állapota stb.) tulajdonítható. Két lakás benzolterhelése 2-3-szorosa volt a javasolt belső téri határértéknek (6. ábra).
A lakásokban a szén-monoxid-koncentráció 1 ppm alatt volt. A teremgarázsban zárt nyílászárók mellett, 3 parkoló autó jelenlétében, a garázsban javasolt határértéket 70%-kal meghaladó CO-terhelést mértünk. Egy további autó érkezése 14 ppm-mel növelte meg a levegő CO-koncentrációját. A nyitott garázskapu szellőzésre gyakorolt hatásának vizsgálatakor megállapítottuk, hogy 17 perc alatt 27%-kal csökkent a CO-szennyezettség. Az ablakon keresztül folyamatosan szellőző lépcsőházban 2 autó parkolásakor, zárt ajtó és garázskapu mellett átlagosan 12 ppm volt a CO-koncentráció (7. ábra).
A bemutatott eredmények alapján, különösen az egészségi szempontból kiemelt jelentőségű, magas benzolterhelés miatt a következőket ajánljuk:
- beépített garázs kialakítását levegőhigiénés szempontból nem javasoljuk,
- teremgarázs esetében megfelelő szigeteléssel biztosítani kell, hogy a szennyező anyagok ne áramolhassanak a garázsból a felette elhelyezkedő lakások légterébe,
- a további egészségi ártalom megelőzése érdekében a teremgarázsokban mesterséges szellőzést szükséges kialakítani, úgy, hogy a közvetlen közelében (mellette, felette) lévő lakások levegőjének benzol- és szén-monoxid-szennyezettsége a javasolt határérték alatt maradjon. A szellőztető rendszer telepítésénél ügyelni kell arra is, hogy a kivezetett szennyezett levegő se befolyásolhassa a lakások levegőminőségét.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
