VGF szaklap

C6 előnyben: itt az új szabályozás

| | szóljon hozzá!

C6 előnyben: itt az új szabályozás

Az MBSZ módosításait figyelembe véve a FŐGÁZ ez év július 1. után a gázkészülékek és CE jelzettel ellátott égéstermék-elvezető rendszerek összeépíthetőségét igazoló Alkalmazástechnikai Bizonyítványokat (ATB) nem fogja elfogadni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy azok a gázkészülékek, amelyek nem rendelkeznek C6-os égéstermék-elvezetési kategória szerinti minősítéssel, a továbbiakban csak saját, ún. együtt tanúsított égéstermék-elvezető rendszereikkel lesznek szerelhetők.

Az eljárásrend változása már most érezteti negatív hatásait. Tisztán látható, hogy a jelenlegi, jól működő rendszerben mekkora zavarokat fog okozni az ATB-k figyelmen kívül hagyása. De vajon miért is?

Kezdjük azzal, hogy hangsúlyozzuk: Minden esetben a gázkészülék gyártója – és nem a minősítést végző szervezet – hozza meg a döntést, hogy az adott gázkészülék milyen égéstermék-elvezetési módozatokban legyen alkalmazható. Ezt támasztja alá az is, hogy létezik olyan készülék, amely az európai országok egy részében C6-os kategória szerint minősített, Magyarországon azonban ugyanaz a készülék már csak saját égéstermék-elvezető rendszerrel szerelhető.

Különbség van a készülékpalettában is. Egyrészt vannak olyan gyártók, amelyeknél a termékcsalád egy része C6-os minősítésű (jellemzően a nyugat-európai gyártóhelyeken készült) készülék, más része viszont csak saját égéstermék-elvezető rendszerrel szerelhető. Másrészt vannak olyan gyártók is, akik C6-os minősítésű termékekkel egyáltalán nem rendelkeznek. Azt gondolhatnánk, hogy nekik az új szabályozás előnyt biztosít, hiszen így több saját égéstermék-elvezető rendszert értékesíthetnek. Vajon a hazai viszonyok között miért nem örülnek mégsem?

Az ATB-k eddig lehetőséget adtak a gázkészülék-gyártóknak, a kereskedőknek és a kivitelezőknek is, hogy felismerve a minősítési rend visszásságait, a számukra legelőnyösebb és legrugalmasabb módon alkalmazkodjanak a fennálló rendszerhez. Az új szabályozással ez a jól működő, mindenki érdekeit szem előtt tartó rendszer került veszélybe.

Nem lehet komolyan venni azt a szabályozást, ami azt támogatja, hogy a készülék részének kell tekinteni olyan égéstermék-elvezető rendszert is, amit nem a készülékkel együtt vásárolnak meg, nem a készülékkel egy időben építenek be, aminek telepítési körülményeit befolyásolják az épület adottságai, amely számos ponton kapcsolódik az épület szerkezetéhez, tűzszakasz-határokon halad keresztül stb.

A döntéshozók az ATB-k elfogadásának megszüntetésekor nem gondoltak arra, hogy az új eljárásrend lényegesen át fogja alakítani a kazánok magyarországi forgalmazási lehetőségeit, és jelentős hátrányokat okoz mind a négy piaci szereplői csoportnak:

  1. A kazángyártó érdeke, hogy minél több készüléket tudjon értékesíteni adott piacon. Az eladások azonban a C6-os égéstermék-elvezetési módozattal nem rendelkező kazánok esetében jelentősen csökkenni fognak, hiszen egyetlen további piaci szereplőnek sem áll érdekében az alkalmazásukkal járó, nyilvánvaló hátrányokat elszenvedni. Felértékelődnek viszont azok a gyártók, amelyeknek minden készüléktípusa C6-os, ezáltal alkalmazásuk könnyebb, és semmilyen előre látott kockázattal nem jár.
  2. A kereskedő érdeke azt kívánja, hogy az égéstermék-elvezető rendszer optimálisan alacsony készletszintjével a lehető legnagyobb forgalmat érje el. Abban az esetben, ha minden kazánhoz más és más, ún. együtt tanúsított égéstermék-elvezető rendszert kell készleteznie, könnyen előfordulhat az, hogy hiába áll „hegyekben” valamely típusú univerzálisan alkalmazható égéstermék-elvezető rendszer a raktárban, azt a vevőjét nem tudja majd kiszolgálni, aki éppen egy saját rendszert igénylő, nem C6-os készüléket vásárol. Másrészt ott van a vevőivel szembeni erkölcsi-tájékoztatási felelőssége is, akik figyelmét fel kell hívnia arra, hogy ha egy nem C6-os minősítésű kazánt és a hozzá kapható saját kéményrendszert vásárol, akkor egy – bármilyen okból szükséges – későbbi készülékcsere esetén vagy az egész kéményt cserélnie kell a kazánnal együtt, vagy kénytelen ugyanannál a márkánál maradni. Nyilvánvaló érdeke azt kívánja, hogy saját értékesítési szempontjait nézve és vevőit megtartva olyan készüléket ajánljon, amihez a jövőben is mindenfajta égéstermék-elvezető rendszer csatlakoztatható.
  3. A kivitelező érdeke, hogy egy jól megszokott, bevált technológiát vagy terméket alkalmazhasson minden munkája során, az égéstermék-elvezető rendszer minőségét, egyedi tulajdonságait ismerje, ne kelljen minden esetben más gyártó termékéhez, egyedi szabályaihoz, elvárásaihoz alkalmazkodnia. Rendkívül fontos kivitelezői érv az univerzális rendszerek kiemelkedően magas minősége mellett az is, hogy azok választéka és alkatrész-ellátottsága lényegesen nagyobb, használatukkal minden telepítési szituáció megoldható – kedvezőbb árszint mellett. Nem beszélve arról, hogy ezen univerzális rendszerek elérhetősége lényegesen jobb. Mindig van a kereskedőnél készleten, nem kell rá akár napokat, heteket várni.
  4. A végfelhasználó érdeke, hogy lehetőleg a legolcsóbban hozzájusson a legjobb minőségű rendszerhez. Olyanhoz, ahol a szakkivitelező által a hatályos előírások szerint beépített égéstermék-elvezető rendszer megfelelő minőségét egy független szerv igazolja. Olyanhoz, amivel hosszútávon is biztosítható az égéstermék biztonságos elvezetése úgy, hogy egy esetleges készülékcsere esetén ne legyen kénytelen egyúttal akár a teljes kéményrendszerét is kicserélni.

Ezeknek a feltételeknek jelen pillanatban csak a C6-os minősítésű készülékek felelnek meg!

Összegzésképpen, a 2016. július 1-től életbe lépő új szakmai környezetből – a piaci szereplők fenti szempontjait figyelembe véve – azt az egyértelmű következtetést kell levonnunk, hogy az új szabályozás alkalmazása esetén hazánkban kizárólag a C6-os minősítésű gázkészülékeknek lesz piaci létjogosultsága.

Égéstermék elvezetőKéménySzerelvények



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.