VGF szaklap

Mi a megoldás a gyűjtőkéményekre?

| | szóljon hozzá!

Mi a megoldás a gyűjtőkéményekre?

Az ErP rendelet hazai bevezetése sokáig húzódott, és hullámai még mindig nem ültek el. Kérdéses volt, hogy mikor, milyen határidőkkel lép életbe, és volt bizonytalanság az értelmezésével kapcsolatban is. És amikor már azt hittük, hogy minden tiszta, kiderült, hogy például a turbós gyűjtőkéményre csatlakoztatott kazánok cseréjét lényegében ellehetetlenítette.

Szerkesztőségünk az utóbbi egy évben nagyszámú megkeresést kapott aggódó, sőt, kétségbeesett, társasházban élő emberektől, akik végigjártak minden utat, megpróbáltak minden módszert, és mégsem tudták a kiöregedett, tönkrement zárt égésterű (nem kondenzációs) kazánjukat kicseréltetni. Ennek oka nem más, mint hogy az energiahatékonysági irányelv miatt ma már nem lehet turbós kazánt beüzemelni (jelzem: vásárolni még igen, tehát sajnos feketén szerelni is!), viszont az ilyen típusú gyűjtőkéményre (az egyszerűség kedvéért nevezzük így, lentebb jobban ki lesz fejtve a téma) csak turbós kazánt lehetne rákötni! Ördögi kör, és korrekt szakmai (és pénzügyi megoldás) jelen pillanatban nincs rá. Sajnos ezt kellett mondanunk azon közszerepléseinken is, ahol rádió- és tévériportokban kérdezték kollégáinkat. Íme azért a nem teljes értékű lehetőségek, a teljesség igénye nélkül:

  • A lakástulajdonos megvárja, míg a társasház összes turbós kazánja bedöglik, és akkor a lakóközösség új, kondenzációs üzemre alkalmas gyűjtőkéményt csináltat, és mindenki kondenzációs kazánt szereltet fel. Nem reális alternatíva, hiszen lehet, hogy egyik-másik lakónak a közeljövőben mondja be az unalmast a kazánja, de valószínűleg van olyan is, aki egy-két éve cseréltette ki azt, és nem szándékozik több százezres költséget újra a nyakába venni.
  • Lehetséges az, hogy ha van rá műszaki lehetőség, hogy új, más helyen installált, kondenzációs kémény készüljön, amelyet a bajban lévő lakó teljes egészében kifizet, és a többi lakó akkor száll be, amikor éppen igényli. Ez sem anyagi, sem műszaki szempontból nem általánosan alkalmazható lehetőség.
  • A „régi” gyűjtőkémény helyén létesülhetnek egyedi füstgáz-elvezetők – már ahol van hely, de ez nem jellemző, mert a négyzetméter mindig is drága volt, no meg itt is hozzá kellene nyúlni a régi elvezetőhöz.
  • Az egyik független kéménygyártó vizsgálata, mérései szerint kondenzációs kazánt is rá lehet kötni turbós gyűjtőkéményre – természetesen számítások, méretezés, tervezés után. Hosszú utat kellene bejárni, amíg mindez a gyakorlatban is elfogadottá válna.
  • Nemrég értesültünk arról, hogy egy hazai gyártó palettáján szerepel „ErP-ready” turbós készülék. Részleteteket még nem ismerünk, de biztató a hír.
  • Végül az azonnal alkalmazható megoldások: gáztűzhellyel, olajradiátorral, ionkazánnal, fáskályhával való fűtés, elektromos vízmelegítés. Mondhatjuk: nem az igazi…

Mi lehet hát a megoldás? A reális, műszakilag és anyagilag is életképes, elfogadott kompromisszum? Nos, egyszerűnek tűnik, hogy az ErP most esedékes felülvizsgálatakor a turbós kazánokra is beiktatnak egy kivételt. Erre törekszik az MGVE, lásd lentebb. De az is működhet, ha a tavaly lángra kapott, mára újra csak hamu alatt parázsló oldalfali kivezetések ügyét újra felszítanánk.

A következőkben a szakma „frontjának” törekvéseiről olvashatnak, melyeket szerkesztőségünk maximálisan támogat, elismerve az MGVE kiváló munkáját.

A III. Szakmai Nemzeti Fórum egységes gázszakmai ajánlása

A 2016. október 5-én megtartott III. Szakmai Nemzeti Fórum egységes szakmai állásfoglalása a 2015. szeptember 26-án életbe lépett 813/2013/EU és 814/2013/EU (a továbbiakban: Rendelet) energiahatékonysági rendeletek témáiban, különös tekintettel a gyűjtőkémények területén kialakult problémákra.

Preambulum

Az EU rendeletek kapcsán a legfontosabb, hogy a végrehajtási rendelettel Magyarországon belül egységes és egyértelmű szabály jöjjön létre.
A magyar gázpiac szereplőinek meg kell állapodniuk, hogy melyek legyenek ezek a szabályok. Nincs értelme az EU-s jogszabályok értelmezési vitáinak, és nem szabad hátrányos helyzetet teremteni a végfelhasználóknál az előírásoknál szigorúbb követelmények felállításával! Ennek aktualitása semmit sem változott, sőt, a résztvevő szakemberek újból állást foglaltak a fogalmak egységes értelmezésének kérdésében és szükségességében.

Fontos kiemelni, hogy a 813/2013/EU Rendelet a környezettudatos tervezés követelményeit kívánja rögzíteni, a konkrét megfogalmazás szerint: a Bizottság 813/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.

Természetesen figyelembe kell venni a gáz iparág gázfogyasztó készülékek (GET 3. § 37.) gyártói, az Európa Unió területén történő forgalomba hozatali tevékenységének változását, nem megfeledkezve a rendeletalkotó célkitűzéseiről:

(16) A környezettudatos tervezés követelményeit fokozatosan indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. Ezen idő megállapításakor indokolt tekintettel lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek.

A piaci és az értékesítési lánc szereplőinek érdekérvényesítésével párhuzamosan,
a Rendelet eredeti célkitűzéseinek megfelelve, a hazai eljárásrendek hatályos állása, valamint a megküldött szakmai vélemények összegzését követően az MGVE (Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete) álláspontja és javaslata:

  1. Az EU rendeleteknek még nem megfelelő, de a 2016. 07. 01. előtt forgalomba hozott gázfogyasztó készülékeket továbbra is forgalomba hozott készülékeknek kell tekinteni.
  2. A Rendelet Preambulum részében olvasható kivétel megfogalmazás nem szakszerű, ami bizonytalanságot okoz az értelmezésben. A Rendeletalkotó adta lehetőség alapján felülvizsgálatot kérünk a gyűjtőkéményekre kapcsolható zárt égésterű, de nem kondenzációs gázkészülékek forgalomba hozatala vonatkozásában.
  3. A Rendelet szerinti B1 típusú hőtermelő berendezések alkalmazása, mint kivétel, a Rendelet három pontjának egyidejű értelmezése mellett csak nyitott gravitációs gyűjtőkémények alkalmazása esetén megengedett.
  4. Az illetékes hatóságok, a magyarországi gyártók és forgalmazók, a szakiparosok, a földgázelosztók és a Magyar Mérnöki Kamara, az EU környezetvédelmi és energiahatékonysági elvinek megfelelően, az értékesítési láncaikban és oktatási, továbbképzési programjukban fel kell hívniuk az érintettek figyelmét a gyűjtőkémény, illetve kiviteleinek pontos értelmezésére és az alkalmazhatóságra. Továbbá el kell készíteni a Rendeletek hazai végrehajtási rendeletét (VHR) is a pontos alkalmazás végett.

Részletes javaslatok, szakmai indokok

1. javaslat

Az 1. pontban megfogalmazott javaslat továbbra is aktuális kérdés. Ennek szakmai indoklása mind az első, mind a második Szakmai Nemzeti Fórum javaslatai között megtalálható, annak részletes indoklásával. Ennek okán e pont részletes indoklása már nem szükségszerű.

2. javaslat

A 813/2013/EU Rendelet így fogalmaz: Az Európai Unióban közel ötmillió lakóház használ közös, nyitott égéstermék-elvezető rendszert. A meglévő helyiségfűtő kazánok és kombinált kazánok a közös, nyitott égéstermék-elvezető rendszerrel felszerelt lakóházakban műszaki okok miatt nem cserélhetők le hatékony kondenzációs kazánokra. Az e rendeletben foglalt követelmények lehetővé teszik, hogy a kifejezetten ilyen összeállításhoz készült, nem kondenzációs kazánok forgalomban maradjanak annak érdekében, hogy a fogyasztókat ne terheljék indokolatlan költségek, hogy a gyártóknak legyen idejük hatékonyabb fűtési technológiát alkalmazó kazánok kifejlesztésére, valamint hogy elég idő álljon a tagállamok rendelkezésére a nemzeti építési szabályzatok kidolgozásához. Tapasztalataink szerint a gyártók termékkínálatából – a hivatkozott pontban lévő megfogalmazásnak köszönhetően – „eltűntek” a nem kondenzációs, de már nem B1 típusú (huzatmegszakítóval szerelt, gravitációs levegőellátású, kéménybe kötött készülék) „turbó” (zárt égésterű – „C” típusú, nem kondenzációs, ventilátoros égéstermék-elvezetéssel bíró készülékek) gázfogyasztó berendezések (készülékek).

Szakmai fogalom-meghatározások

Gyűjtőkémény: huzat vagy szívás hatása alatt álló, egyesített falú, több épületszintről csatlakoztatott, huzatmegszakítóval ellátott tüzelőberendezések közös égéstermék-elvezető rendszere, ahol a készülék az égéshez szükséges levegőt a felállítási térből veszi.

Nyitott rendszerű gyűjtőkémények: huzat hatása alatt álló, cső a csőben rendszerű, nyomáskiegyenlítő nyílással ellátott, több épületszintről csatlakoztatott tüzelőberendezések közös égéstermék-elvezető rendszere, ahol a készülék az égéshez szükséges levegőt nem a felállítási térből veszi.

Jól érzékelhető és műszakilag teljesen megfogható, hogy a két gyűjtőkémény-megfogalmazás merőben más műszaki megoldást takar. Míg az első esetben a Magyarországon a ’70-es évektől elindult thermofor gyűjtőkémények programját és magát a terméket, addig a második esetben a ’90-es évek társasház-építési hullámának ún. LAS-rendszerű, zárt égésterű készülékekre alkalmas gyűjtőkéményét kell értenünk.

Magyarországon a beépített kerámia és fémanyagú gyűjtőkémények együttes száma megközelíti a 60 000 darabot. Átlagosan 5 gázfogyasztó berendezés kapcsolódik egy LAS-gyűjtőkéményre, ami egy átlagos értékkel, 3 fő/lakóegységgel számolva közel 900 000 embert érintő gazdasági és üzembiztonsági kérdés!

A Rendelet 7. cikke alatt olvasható:

A Bizottság ezt a rendeletet a fűtőberendezések tekintetében elért technológiai fejlődés alapján felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. Ennek a lehetőségnek az alkalmazásával indítványozzuk és igazoljuk a felülvizsgálati kérelmünket, hogy a hazai nyitott gyűjtőkéményeken – különös tekintettel az 1-3 éven belül épült gyűjtőkéményeken – szükséges készülékcserék költséghatékonyan megvalósíthatók legyenek. Tisztában vagyunk vele, hogy a 10-15 évet meghaladó életkorú gázfogyasztó berendezések szükség szerinti cseréje energiahatékonyabb műszaki berendezésre már a kondenzációs készülékek alkalmazástechnikájához vezet. A meglévő nyitott rendszerű gyűjtőkémények átalakítás nélkül nem alkalmasak a kondenzációs készülékek fogadására, ezért meg kell teremteni az átalakítás műszaki feltételeit, figyelemmel arra, hogy egy ilyen átalakítás a nyitott rendszerű gyűjtőkéményhez csatlakozó összes készülék cseréjével oldható csak meg!

A kondenzációs készülékekre történő, minden lakást érintő csere ezeknél a gyűjtőkéményeknél az energiahatékonyságra való törekvés miatt nem szükségszerű és elvárható.

3. javaslat

A Rendelet így fogalmaz az I. Melléklet Fogalom-meghatározások témakörében a helyiségfűtő kazánokra, a kombinált kazánokra és a kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan:

9. „B1 típusú kazán”: visszaáramlás-gátlót tartalmazó helyiségfűtő tüzelőkazán, amely az égésterméket a helyiségfűtő tüzelőkazánnak helyt adó helyiségből eltávolító természetes huzatú égéstermék-vezetékhez csatlakozik, az égési levegőt pedig közvetlenül a helyiségből nyeri; a B1 típusú kazán kizárólag B1 típusú kazánként kerül forgalomba;

10. „B1 típusú kombinált kazán”: visszaáramlás-gátlót tartalmazó kombinált tüzelőkazán, amely az égésterméket a kombinált tüzelőkazánnak helyt adó helyiségből eltávolító, természetes huzatú égéstermék-vezetékhez csatlakozik, az égési levegőt pedig közvetlenül a helyiségből nyeri; a B1 típusú kombinált kazán kizárólag B1 típusú kombinált kazánként kerül forgalomba.

Továbbá a II. Melléklet Környezettudatos tervezés követelményei 1. pont A szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmények fejezetében:

a) 2015. szeptember 26-tól a fűtőberendezések hatásfoka és szezonális helyiségfűtési hatásfoka az alábbi értékeknél nem lehet alacsonyabb:

A ≤ 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és a ≤ 70 kW mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánok, kivéve a ≤ 10 kW mért hőteljesítményű, B1 típusú kazánokat és a ≤ 30 kW mért hőteljesítményű, B1 típusú kombinált kazánokat: A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86% alá.

A ≤ 10 kW mért hőteljesítményű, B1 típusú kazánok és a ≤ 30 kW mért hőteljesítményű, B1 típusú kombinált kazánok: A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 75% alá.

Valamint a II. Melléklet 5. pont Termékinformációs követelmények fejezetében: B1 típusú kazánok és B1 típusú kombinált kazánok esetében azok jellemzői és a következő sablonszöveg: „Ennek a természetes huzatú helyiségfűtő tüzelőkazánnak rendeltetés szerint a meglévő épületek lakóingatlanjai által közösen használt égéstermék-vezetékhez kell csatlakoznia, amelyen keresztül az égéstermék a kazánnak helyt adó helyiségből távozik. Az égési levegőt közvetlenül a helyiségből nyeri, és visszaáramlás-gátlót tartalmaz. Kisebb hatékonysága miatt a kazán más célú felhasználását kerülni kell, mert úgy energiafogyasztása és üzemeltetési költsége nagyobb lenne.”,

A Rendelet három különböző helyen tárgyalja a kivételt képező B1 típusú gázfogyasztó berendezések alkalmazásának tárgykörét! Ennek ellenére jól kiolvasható a Rendeletalkotó törekvése, hol és milyen módon lehet a nevezett berendezéseket alkalmazni. Egyértelműen kijelenthető, hogy a kivételek alatt meghatározott két készüléktípus egyedi égéstermék-elvezető berendezésre (kéményre) önállóan nem csatlakoztatható, azaz a forgalomba hozatali engedélye csak és kizárólag a nyílt gyűjtőkéményekre történő felszerelésével párosulhatna!

Ez a megfogalmazás igaz, esetünkben nem releváns! Ugyanis B1 típusú készülék gyűjtőkéményen csak akkor fordulhat elő, ha szívás (füstgázventilátor) hatása alatt álló gyűjtőkéményről van szó! Ez az elvezetési mód létezik Magyarországon, de az összes mennyiség 1-2%-át teszi ki.

Sokkal fontosabb, hogy a 814/2013/EU rendelet nem fogalmaz meg kivételt! A Termofor gyűjtőkéményekhez kapcsolódó átfolyós gázüzemű vízmelegítők szükség (elhasználódás stb.) szerinti cseréje nem megoldott. Ebben az esetben feltétlenül beszélnünk kell arról, hogy az érintett lakosság anyagi erősforrásainak ismeretében támogatási rendszer kialakítására van szükség, amely a fennálló helyzetet megoldhatja, illetve részben segítheti.

4. javaslat

A feltárt műszaki hiányosságra és az ebből fakadó bizonytalanságra adott válasz nem csak szakmai érdek. A gyűjtőkéményeken végzendő korszerűsítési feladatok a gyűjtőkémények jogállása miatt (közös tulajdon) az egész lakóközösségre kihatnak. Különös figyelemmel kell lenni a megfelelő forrásokkal nem rendelkező, sok esetben nyugdíjas lakókra, akinek egy komplett gyűjtőkémény-csere igénybe vehető szubvenciók nélkül kivitelezhetetlen feladat. Ezért kiemelten fontos, hogy mind az alkalmazástechnika, mind a kivételek tárgyköre részletesen és pontosan kommunikálva jusson el az érintettekhez. Emellett a tájékoztatásnak ki kell térnie a műszaki megvalósíthatóság minden változatára, függetlenül annak anyagi konzekvenciájától. Ehhez szükséges a Rendeletek hazai végrehajtási rendeletének kiadása, melyben szabályozásra kerülhetnének – többek között – a gyűjtőkéményekre köthető érintett tüzelőberendezések fajtái.

Ha ez nem járható út, akkor javasoljuk, hogy Magyarország kérje az ERP rendeletek fogalom-meghatározásainak és kivételeinek értelmezésének felülvizsgálatát az Európa Unió illetékes bizottságától, felhívva ezzel a figyelmet a kialakult helyzetre. Továbbá a fenti felülvizsgálat legkésőbb 2018-ban válik esedékessé, ezért javasoljuk, hogy az illetékes Minisztérium (Kormányzat) indítványozza a Bizottságnak annak előrehozását, valamint más tagországokkal történő szakmai egyeztetést a gyűjtőkémények helyzetének egyeztetése véget, mert Magyarországon kívül valószínűleg hasonló helyzet alakulhatott ki több kelet-európai piacon is.

Összefoglalás

Minden összefogás, minden javaslat, minden közös álláspont annyit ér, amennyit az azt elfogadók be is tartanak belőle! A Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete a jogkövető magatartást, a szakmaiságot és a szakmaerkölcsöt magasan szem előtt tartva, a Szakmai Nemzeti Fórum által, ezáltal az iparág minden résztvevőjével közös és elfogadott álláspontot kíván kialakítani, és azt minden fórumon képviselni. A III. Szakmai Nemzeti Fórum résztvevő szervezetei a szükséges rendelkezések kialakításának munkájában készséggel részt vesznek.

A mindezek sikeres megvalósításához, gyakorlati implementációjához szükséges időintervallum biztosítottsága érdekében a rendelkezéseknek mielőbb hivatalosan is meg kellene jelenniük.

Budapest, 2016. október 31.

Versits Tamás, elnök, MGVE

Égéstermék elvezetőKémény



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.