A vízközmű-bekötést végzők bejelentési és nyilvántartási kötelezettségéről
A 220/2017. (VII. 31.) Kormány rendelet szabályozza a kérdést
2017. augusztus 1. | VGF online | 5981 |
Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Magyar Közlöny 2017. évi 123. számában jelent meg a 220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet a vízközmű-bekötést végző személyek bejelentéséről és nyilvántartásáról. Annak érdekében, hogy az érintettek el tudják dönteni, vonatkozik-e rájuk vagy sem, alább közzétesszük a kormányrendelet teljes szövegét.
A Kormány a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. S (1) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
E rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti ivóvíz-bekötővezeték és szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatos, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/1. S-ában meghatározott kivitelezés során – a 2. melléklet szerinti – tevékenységet folytat.
2.§
(1) Az 1. §-ban meghatározott tevékenység végzésére irányuló szándékot az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság). A bejelentéshez másolatban mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat.
(2) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet az a személy végezheti, aki
- rendelkezik a 2. mellékletben meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel,
- rendelkezik legalább 1 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással, és annak fenntartását az 1. §-ban meghatározott tevékenység végzésének időtartamára nyilatkozatában vállalja, és
- nyilatkozik arról, hogy a bekötővezeték kiépítéséhez és biztonságos üzembe helyezéséhez szükséges tárgyi feltételeket a munkavégzés megkezdésekor és a kivitelezés során biztosítani tudja, illetve az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.
(3) Gazdasági társaság és egyéni cég akkor végezheti a 2. mellékletben meghatározott tevékenységet, ha az adott tevékenységet személyesen ellátó munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja rendelkezik a 2. mellékletben meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel.
(4) A Hatóság a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről (a továbbiakban: vízszerelő) nyilvántartást vezet.
(5) A vízszerelőknek a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti jegyzékét a Hatóság honlapján, valamint a kormányzati portálon megyénkénti bontásban közzé kell tenni.
3.§
(1) A Hatóság megtiltja a tevékenység végzését, ha
- a vízszerelő nem felel meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek,
- a vízszerelő jogerős bírósági határozat megállapítása szerint közreműködött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (Il. 27.) Korm. rendelet 70. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott valamely felhasználói szerződésszegés megvalósításában,
- a vízszerelő súlyosan megsértette a vízszerelői tevékenység végzésére vonatkozó – jogszabályban előírt – szakmai szabályokat, ami az élet és testi épség veszélyeztetését okozta, vagy jelentős anyagi kárt okozott, és ezt a Hatóság megállapította,
- a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére indult eljárásban azt állapítja meg, hogy a vízszerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak vagy nem az ágazati, illetve szakmai előírásoknak megfelelően végezte el a szerelést,
- a vízszerelő a bejelentéskor valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, és ezt a Hatóság megállapította.
(2) A Hatóság a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi
LXXVI. törvény 28. §-ában meghatározott eseteken túlmenóen akkor is törli a nyilvántartásból a vízszerelőt, ha az elhalálozott.
(3) A vízszerelő, akinek a tevékenység végzését a Hatóság megtiltotta, akkor jelentheti be a tevékenység újbóli gyakorlását, ha a tevékenységet megtiltó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt, és a vízszerelő a tevékenység végzésének egyéb feltételeit igazolja.
Ez a rendelet 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
Kiket érint?
Azt, hogy pontosan kikre vonatkozik a jogszabály, a kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza:
Végezhető tevékenység | Végzettség, szakképzettség / szakképesítés | Gyak. idő (év) |
||
1. | Ivóvíz-bekötővezeték építése, kivitelezése | 1.1. Az 1.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik, az 1.1.2. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik, az 1.1.3. pont szerinti tevékenységek közül valamelyik, valamint az 1.1.4. pont szerinti végzettség | 1.1.1. Mérnök - építőmérnök alapszak (BSc) vagy - gépészmérnök alapszak (BSc) További követelmény: a Mérnöki Kamara által regisztrált Felelős Műszaki vezetői jogosultság (ezt külső mérnöki vállalkozással megkötött szerződéssel is igazolhatja a vállalkozó) |
3 |
1.1.2. Technikus - vízépítő szaktechnikus - vízgazdálkodó technikus, - vízgépészeti technikus, - víziközmű technikus, - település vízgazdálkodási technikus, - területi vízgazdálkodó technikus vagy - vízépítő technikus |
3 | |||
1.1.3. Szakmunkás (mestervizsgával rendelkező) - víz-, csatorna és közmű-rendszerszerelő, - vízvezeték- és vízkészülék-szerelő - épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, - vízvezeték- és központifűtés-szerelő, - csőhálózat- és berendezés szerelő (központi fűtés- és csőhálózat szerelő), - csőhálózat- és berendezés szerelő (víz-gázvezeték és készülékszerelő), - csőhálózat- és berendezés szerelő vízvezeték- és készülékszerelő vagy - központi fűtés- és csőhálózat-szerelő |
– | |||
1.1.4. Műanyag hegesztő | 1 | |||
2 | Szennyvíz-bekötővezeték építése, kivitelezése | 2.1. A 2.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik, a 2.1.2. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik, a 2.13. pont szerinti tevékenységek közül valamelyik, valamint a 2.1 A. pont szerinti végzettség | 2.1.1 Mérnök - építőmérnök alapszak (BSc) vagy - gépészmérnök alapszak (BSc) További követelmény: a Mérnöki Kamara által regisztrált Felelős Múszaki vezetői jogosultság (ezt külsö mérnöki vállalkozással megkötött szerződéssel is igazolhatja a vállalkozó) |
3 |
2.1.2. Technikus - vízépítő szaktechnikus, - vízgazdálkodó technikus, - vízgépészeti technikus, - víziközmű technikus, - település vízgazdálkodási technikus, - területi vízgazdálkodó technikus vagy - vízépítő technikus |
3 | |||
2.1.3. Szakmunkás (mestervizsgával rendelkező) - víz-, csatorna és közmű-rendszerszerelő, - vízvezeték- és vízkészülék-szerelő -épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, - vízvezeték- és központifűtés-szerelő, - csőhálózat- és berendezés szerelő (központi fűtés- és csőhálózat-szerelő), - csőhálózat- és berendezés szerelő (víz-gázvezeték és készülékszerelő), - csőhálózat- és berendezés szerelő vízvezeték- és készülékszerelő vagy - központi fűtés- és csőhálózat-szerelő |
– | |||
2.1.4. Műanyag hegesztó | 1 |
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
JogszabályokKözműcsatlakozásVízellátás