VGF szaklap

Kivitelezőknek is segíthet a közjegyző

| |  408 | |

Kivitelezőknek is segíthet a közjegyző

A közjegyzői kar – jelmondata szerint – a jog vitán felül álló érvényesítéséért tevékenykedik. Sokszor az elhúzódó perek helyett érdemes a közjegyzőt választani, így gyorsabban juthatunk a pénzünkhöz kivitelezőként, illetve a hibás kivitelezéseket is könnyebben orvosoltathatjuk.

A közjegyző hatósági jogszolgáltató tevékenységet végez, az igazságszolgáltatás része. A közjegyzői tevékenységeket két nagy csoportba lehet sorolni: az egyikbe a klasszikus közjegyzői munka, az okiratszerkesztés tartozik, a másikba pedig egyre növekvő mértékben az ún. nemperes eljárások. Ez utóbbiak olyan eljárások, amelyek – nevükből is következően – nem minősülnek pernek, azonban a közjegyző az eljárása során olyan határozatot hoz, amely a bíróság döntésével azonos hatályú. A közjegyzők feladatait ma már döntően ilyen nemperes eljárások teszik ki, s ezek közül nem egynek van nagy jelentősége az igényérvényesítés terén.

A pénzkövetelések érvényesítésének klasszikus módja a fizetési meghagyásos eljárás. Az eljárás 2010 előtt bírósági hatáskörbe tartozott, s kizárólag papír alapú ügyintézés keretében, jelentős késedelemmel történt. Az eljárás lassúsága miatt a kis- és középvállalkozások a gyakorlatban meg sem kísérelték igényeik érvényesítését, tudván, hogy az adósok a bíróságok késedelmét kihasználva eltűntetik vagyonukat. Így vagy veszni hagyták igényeiket, vagy a meglehetősen drága felszámolási eljárás megindítását kezdeményezték.

Az eljárás közjegyzői hatáskörbe telepítésével az eljárás időtartama a töredékére csökkent le, hiszen a meghagyás kibocsátása 3 munkanap alatt megtörténik. Mivel az ügyek intézése elektronikusan, számítógépes rendszer útján történik, a kérelmezők költségei is jelentősen csökkentek. Egyrészt jelentős papír és postaköltség szűnt meg az igényérvényesítők oldalán, másrészt a tömeges benyújtás lehetővé tételével az ügyfelek saját adatbázisukból minimális ráfordítással tölthetik fel százszámra kérelmeiket az elektronikus rendszerre, és a díjakat is elektronikus úton fizethetik meg. A fizetési meghagyásos eljárásoknak csak kb. 5%-a alakul perré, így a jogosultaknak kézzelfogható közelségbe került az, hogy az ügy megindulását követő egy hónapon belül a végrehajtás foganatosítására kerülhessen sor, és végső soron hozzájuthassanak a követelésükhöz.

Az rendszer gyorsasága és felhasználóbarát volta miatt olyan ügyfelek is élnek az eljárás megindításának lehetőségével, akik azelőtt soha nem próbálták meg ilyen úton érvényesíteni követeléseiket: számos kis- és közepes vállalkozás – főként az építőipari és a kereskedelmi szektorból – jelent meg a felhasználók között.

A fizetési meghagyás melletti másik jelentős közjegyzői nemperes eljárás a végrehajtás elrendelése. A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő közjegyzői okirat a követelés lejártával ugyanis közvetlenül végrehajthatóvá válik, azaz nincs szükség egy hosszadalmas bírósági eljárásra ahhoz, hogy a jogosult követelését végrehajtás útján érvényesíteni tudja. Mindez időt és költségeket is megtakarít a jogosult számára.

Mindezeknek nem csupán belföldi viszonylatban, hanem a nemzetközi gazdasági életben is jelentősége van. A magyar közjegyző ugyanis európai fizetési meghagyást is kibocsáthat, amellyel a valamely másik európai uniós tagállamban lévő kötelezettel szembeni pénzkövetelés érvényesíthető. Ha az adós nem él az ellentmondás lehetőségével, a Magyarországon kibocsátott európai fizetési meghagyás a többi tagállamban is közvetlenül végrehajtható. Ellentmondás esetén pedig az eljárás abban az országban alakul perré, ahol a meghagyást kibocsátották, vagyis ha magyar közjegyzőnél indul az eljárás, akkor Magyarországon. Ezzel elkerülhető a külföldön történő pereskedés. Emellett a magyar közjegyzői okirat európai végrehajtható okirattá is nyilváníttatható, így a más európai uniós tagállamban fellelhető vagyonra is kérhető a végrehajtás elrendelése az adott tagállamban.

Szintén nagy szerepe van a gazdasági életben a közjegyző előtti előzetes bizonyításnak és az igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelésének. E két eljárás permegelőző, illetve perelőkészítő szereppel bír: a kérelmező bizonyítékokat szerezhet be egy későbbi eljárás esetére, vagy éppen egy szükségtelen eljárást előzhet meg vele. Az előzetesen beszerzett igazságügyi szakértői vélemény birtokában jobban előkészíthető a per, valamint a tartalmától függően mérlegelhető, hogy érdemes-e egyáltalán az igényt érvényesíteni. A fél dönthet úgy, hogy megkísérli a jogvitát peren kívül rendezni, hiszen egy számára kedvező szakértői vélemény birtokában az ellenfél könnyebben meggyőzhető. Peres út esetén pedig lerövidülhet az eljárás, mert a bíróság mellőzheti szakértő kirendelését.

A tapasztalat azt mutatja, hogy aki egyszer igénybe vett valamilyen közjegyzői eljárást, az a jövőben is élni fog ezekkel a jogi lehetőségekkel.

CégügyekJogszabályok