A kéményseprők nomád élete
2017. október 20. | Horváth Kitti Gabriella | 3448 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az országgyűlés 2017. október 17.-i döntése értelmében, megszűnik a családi házak évente, illetve kétévente szükséges kéményellenőrzésének kötelező jellege. A döntés indoklásaként a családokat súlytó adminisztrációs és időbeli leterheltséget említik, míg a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba szerint, a döntés láncreakciót fog elindítani.
A kéményseprők elbocsátási hulláma mellett, a már eddig is elhanyagolt kéményellenőrzéseknek – 2016-ban például, közel 600 olyan település volt, amiről biztosan tudható, hogy a lakosság körében nem fordult meg kéményseprő – és a törvénymódosításnak köszönhetően, várhatóan jelentősen megnövekednek majd a jövőben a kéménytüzek és a szén-monoxid-mérgezéses, nem ritka esetben sajnos tragikus balesetek. Ráadásul, ennek tudatában a biztosítók is joggal emelhetik majd meg a lakossági, élet-és balesetbiztosításaik díjszabását, amik, ha plusz adminisztrációs és időbeli leterheltséget nem is, pénzbeli többletköltséget viszont mindenképpen jelentenek majd a családiház tulajdonosoknak.
Ezen felül, további aggodalomra adhat okot, hogy mivel a családok már hozzászoktak az évenkénti, rendszeres és kötelező kéményellenőrzéshez – hiszen eleddig természetesnek vették annak szükségét –, onnantól, hogy e téren, úgyszólván magukra és a saját lelkiismeretükre lesznek utalva, kérdéses, hogy tényleg kellően körültekintőek lesznek-e majd az ellenőrzést illetően? Statisztikák alapján ugyanis, a magyar családoknak mindössze az 5 százaléka kéri elővigyázatosságból az ellenőrzést, a többiek inkább csak akkor végeztetik el ezt, ha már baj van.
Mindeközben a törvénymódosítással egyidejűleg, a kormány az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot is felmentette a még idénre betervezett kéményellenőrzési munkák elvégzése alól, mondván, hogy már amúgy is behozhatatlan lemaradásban vannak, hiszen az erre az évre tervezett munkáknak csupán a ⅔ részével készültek el mostanáig.
Hogy a december elején hatályba lépő törvénymódosítás milyen irányban változtatja majd meg az eddig bevett, kéményellenőrzési etikettet, egyelőre nem lehet megjósolni. Az azonban biztos, hogy több száz kéményseprő munkahelye fog megszűnni – hiszen a munkájuk, mondhatni feleslegessé válik –, és a keletkező bevételkiesés legalább ennyi családot is fog tönkre tenni. Éppen ezért, a kéményseprők, munkahelyük, illetve a szakma ellehetetlenítése okán, október végére tűntetés megszervezését helyezték kilátásba, hogy kifejezzék a kormány döntése miatti felháborodásukat.
Jól imerjük a gáz és fűtésszerelő szakma valamint a kéményseprők közti, már-már kibékíthetetlen ellentétet. Mindkét tábor erősen, és jól képviseli a szakmáját. De ez az a pont, amikor a két fél egyet tud érteni, sőt, a két szakma össze tud fogni, és a szakmaiságot politika és társadalmi fennhangok nélkül együtt tudja képviselni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Égéstermék-elvezetőKéményKéményseprő