X. Országos Kéménykonferencia

2018. március 22-23.

2018. március 20. | VGF online |  2444 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Már csak pár nap, és kezdetét veszi a kétnaposra tervezett X. Országos Kéménykonferencia, melynek idén Kecskemét ad otthont. A konferencia programját az alábbiakban részletezzük, kitérve minden előadóra és a megtartandó előadásokra is.

Részletek a X. Országos Kéménykonferenciával kapcsolatosan

Parkolási lehetőség: a Hotel Három Gúnár előtt a Batthyány utcán fizető parkolóban lehetséges (400 Ft/óra, parkolási időszak 8-18 óra között), napi parkolójegy megváltásra nincs lehetőség.

További parkolási lehetőség a közelben lévő Malom Center parkolóházában (Korona u. 2). Tarifák: minden megkezdett óra 300 Ft. Napijegy: 2000 Ft;érvényes a belépés napján éjfélig, többszöri belépésre jogosít; 24 órás jegy: 2900 Ft; érvényes a kiállítástól számított 24 óráig, többszöri belépésre jogosít; 48 órás jegy: 4500 Ft; érvényes a kiállítástól számított 48 óráig.

A nemzetközi részvétellel szervezett X. Országos Kéménykonferencia részletes programja 

• 8:30–9:00 Regisztráció
• 9:00 A kiállítás megnyitása
  A kiállítást megnyitja: Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke
• 9:30 A konferencia megnyitása
  A konferenciát megnyitja: dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere
• 9:40 A Meszléry Celesztin-díjak átadása
  A díjakat átadja:
  Dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége, a Meszléry Celesztin-díj Kuratórium elnöke
  ifj. Meszléry Celesztin, a család képviselője
  Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége
• 10:00 – 13:20 A konferencia plenáris ülése
  Levezető elnök: dr. Chappon Miklós alapító elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége
  Az elnökség tagjai:
  Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége,
  Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke,
  Gyurkovics Zoltán, az MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke,
  dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium
  dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes
• 10:00 – 10:30 A bekövetkezett CO-mérgezések és kéménytüzek katasztrófavédelmi helyszíni szemléjének statisztikai adatai valamint tapasztalatai
  Előadó: dr. Bérczi László tű. dandártábornok, BMOKF, országos tűzoltósági főfelügyelő
  Az előadó a következő kérdésekről beszél:
  Az OTB CO-munkacsoport tevékenysége
  2013-ban alakult meg, fő feladata a lakosságtájékoztatás (információs anyagok, szóróanyagok, kampányfilmek készítése, CO-érzékelők népszerűsítése)
  Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása
  2012-től napjainkig a CO-szivárgás kapcsán a sérültek és a halálos áldozatok számának alakulása. A katasztrófavédelmi szervek CO-kárhelyszíni adatgyűjtése.
  CO-szivárgási esetek helyszínek beazonosítása
  A CO-szivárgás keletkezésének elsődleges helyszíne a fürdőszoba, az események 48%-ában az ott elhelyezett nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezés használata során keletkezett a szén-monoxid. A további esetekben a konyhában (10%), a nappaliban (9%), a szobákban (6%) és a kazánházban 3%-ban keletkezett.
  A CO-események adatgyűjtésével kapcsolatos tapasztalatok
  2012 óta a szén-monoxid-mérgezéssel kapcsolatos bejelentések száma folyamatos emelkedést mutat (a CO-érzékelők számának növekedésével nőtt a bejelentések száma). 2012-2017-ig az események helyszínén 17%-ról 67%-ra nőtt a CO-érzékelők száma.
  A CO-szivárgások okai
  A CO-káresemények kialakulása: légellátási problémák (ajtó- és ablakszigetelések, lezárt szellőzők), elszívó berendezések működése, kis légterű helyiségek, karbantartatlan készülékek, időjárási hatások.
  Halálesettel járó események kiváltó okai
  Legtöbb esetben a tüzelőberendezés karbantartásának hiánya és együttes működés az elszívó berendezéssel voltak a kiváltó okok. Ahol CO-érzékelő működött, ott haláleset nem történt.
  Megelőzéssel kapcsolatos feladatok
  Megelőző kampány elindítása, szóróanyagok, tájékoztató anyagok, spotfilm készítése.
  CO-káresemény ismertetése
  Megtörtént káresemény részletes ismertetése
• 10:30–11:00 A kéményseprés helyzete, jövője
  Előadó: Kovács Balázs, a FŐKÉTÜSZ Kft. igazgatója
  Az előadás felvázolja, hogy az elmúlt időszak jogszabályi változásai milyen következménnyel jártak/járnak a kéményseprő-ipari tevékenység munkaszervezése, létszámgazdálkodása és ellátása terén. A cél egy olyan fejlődési irány bemutatása, mely erősíti a szakmaiságot, a szervezettséget, a biztonságot, a környezetterhelés csökkentését, és az energiahatékonyság növelését.
  Az előadás témavázlata:
  • sormunka jelleg háttérbe szorulásának következményei,
  • új jogszabályok hatása a munkaszervezésre,
  • létszámgazdálkodási kérdések a megváltozott környezetben,
  • nyilvántartások kezelésének kérdései,
  • hatósági átjelentések nehézségei, problémaköre,
  • új szolgáltatások beépítésének lehetőségei,
  • a lehetséges jövő bemutatása.
• 11:00–11:30 Okos fűtés, tisztább levegő
  Előadó: dr. Dobi Bálint főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium
  Magyarországon a levegőbe kerülő legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő légszennyezőanyag a kisméretű részecske. Fő forrása a lakossági fűtés, avar- és kerti hulladék égetése, és egyéb illegális hulladékégetés. A szabályozás és a támogatási programok mellett igen fontos, hogy a lakosság megismerje a levegőszennyezés kockázatát, illetve azt is, hogy mit tehet annak érdekében, hogy ez a kockázat csökkenjen. Ezért indult 2015-ben a „Fűts okosan!”-kampány, amelynek célja, hogy tanácsokkal segítse a lakosságot a szilárd tüzelőanyagok (legfőképpen a fa) környezetet kímélő felhasználására. Felhívja a lakosság figyelmét a helyes fűtési technikákra, valamint a rossz minőségű, vagy tiltott tüzelőanyagok használatából eredő egészségkockázatra, környezeti veszélyre.
• Szünet
• 11:50–12:20 A kémény, és a gyakorló építész
  Előadó: dr. habil Becker Gábor DLA, egyetemi tanár
  A (falazott) kémény kb. 25 évvel ezelőttig az építész felelősségi, tervezési körébe tartozott, az épület nélkülözhetetlen és szerves része volt. Szerkezeti kialakítása, megjelenése az építész tervek elengedhetetlen részét képezte, ami értékes, műemléképületek esetén gyakran komoly feladatok elé állítja a helyreállítások/felújítások tervezőit. Ez fokozatosan átalakult, és mára a helyzet teljesen megváltozott: a kémények megtervezése bonyolultságuk és a tervezési jogosultságok differenciálódása következtében gyakorlatilag „kicsúszott” az építészek kezéből. Ennek megfelelően átalakult az épület megjelenésének meghatározásában betöltött szerepük, és az egyetemen történő oktatásuk is. Az előadás ezt a változást és hatásait igyekszik bemutatni.
• 12:20–12:50 Magyarország levegőminőségének állapota
  Előadó: dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft.
  A jó minőségű környezeti levegő az egészséges környezet egyik alapeleme. A nem megfelelő minőségű, szennyezett levegő az emberi egészséget, a növény- és állatvilágot, de akár az épített környezetet is károsíthatja, jelentős költségterhet jelentve a társadalom egészének.
  Hazánk levegőtisztaság-védelmi állapota általánosan jónak tekinthető, de egyes légszennyező anyagok esetén (pl. kisméretű szálló por, nitrogén-oxidok) azonban időszakosan és helyenként akár a vonatkozó egészségügyi határértéket is meghaladó levegőterheltségi szint alakul ki. Az előadás az elmúlt évtizedet áttekintve részletesen foglalkozik egyes klasszikus légszennyező anyagok koncentrációjának alakulásával, és néhány, azt befolyásoló tényezővel.
• 12:50–13:20 A levegőminőség védelmének alapjogi aspektusai
  Előadó: dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes
  Ma már nem vitatott, hogy az egészségkárosodások egy része közvetlen és szoros kapcsolatban áll a környezet állapotával, illetve annak romlása e károsodások súlyosbodásához vezethet. A jövő nemzedékek szószólói az Alaptörvény egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jogról szóló cikkeinek érvényesülése/érvényesítése érdekében évek óta kiemelten kezelik a levegő minőségét befolyásoló tényezőket, és hatékony fellépést sürgetnek. A jogszabályi védelem változatos, érvényesítésének eszköztára sokszínű, az állam és az önkormányzatok védelmi feladatai sokrétűek, s mindezek együtt egy védelmi rendszert alkotnak.
  Bár a rendszer változtatható, azonban azt csak az alkotmányos követelményekkel összhangban lehet módosítani.
• Szünet
• 14:00–17:40 A konferencia szakmai ülése
  Levezető elnök: Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége
  Az elnökség tagjai:
  dr. Béres András szakmai ügyvezető helyettes, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft.
  Kovács Balázs igazgató, FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft.
  Nagy András, a MACSOI elnöke,
  dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke
• 14:00–14:20 Magyarország kisméretű szállópor-terhelése, főbb befolyásoló tényezők
  Előadó: Riesz Lóránt igazgató, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft., Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság
  A szilárd szennyező anyagok egy része ülepedő por, a másik része a szálló por (PM), ami mérettartományából és egyéb tulajdonságaiból adódóan jelentős egészségügyi kockázattal bír. A légszennyezés – krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását előidézve – mára az egyik vezető halálozási okká vált globálisan és Magyarországon is. Fő forrása a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakossági tüzelés, utóbbi hazánkban, a téli időszakban a kibocsátás közel kétharmadáért felelős. Az előadás a hazai PM-terheltség és a terhelés okainak részletes megismerésén túl foglalkozik a jelenlegi és a jövőben várható kormányzati intézkedésekkel is.
• 14:20–14:40 Megvalósulás előtt a faapríték tüzelésű fűtőmű Kecskeméten
  Előadó: Pék Gáspár főmérnök, Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft.
  dr. Bárány Gáborosztályvezető, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
  A Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP-5.3.2-17) támogatási keretén belül a „Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújulóenergiaforrásokkal” tárgyú pályázati felhívásra beadott pályázata támogatási döntés szerint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Faapríték-tüzelésű fűtőmű létesülhet a Hőszolgáltató területén 15+5 MW teljesítményű kazánok telepítésével.
  Az előadók a következő kérdéseket érintik:
  • a TERMOSTAR hőtermelési energiamix elképzelése és a tartamdiagramja gázmotorokkal, megújuló alapú faapríték-tüzeléssel és csúcsüzemű kondenzációs kazánokkal,
  • a faapríték hatékony erdőgazdálkodásból, másra gazdaságosan nem hasznosítható másodlagos alapanyagból és faipari melléktermékből származik,
  • a KEFAG felelős erdőgazdálkodásból származó újszerű megoldás keresése energetikai hasznosításra,
  • az apríték beszállítás, tárolása, beadagolása,
  • a kazánok tüzeléstechnológiája, salak- és égéstermék-kezelés, kibocsátások, környezetvédelem,
  • füstgázelvezetés, kéménykialakítási tervezet,
  • a fűtőmű hőtermelési rendszerbe illesztése, működése,
  • a munkálatok ütemezése, közbeszerzéstől a beüzemelésig.
• 14:40–15:00 A háztartási és nagyüzemi szilárdtüzelés üzemeltetési problémái, és károsanyag-kibocsátásának összehasonlítása
  Előadó: Stieber József, ügyvezető, Stieber Környezetvédelmi Kft.
  A megújuló energiahordozók (így a biomassza és a fatüzelés is) ismét virágkorukat élik, mind a lakosság körében, mind a nagyüzemi felhasználásban. Utóbbinál a hatékonyság szigorúan megtervezett és folyamatosan ellenőrzött technológia eredménye, amely együtt jár a környezetvédelmi kibocsátás rendszeres ellenőrzésével, nem ritkán beépített műszerezés által történő adatrögzítéssel. Az ilyen üzemek folyamatosan reflektorfényben vannak, megépítésük és üzemeltetésük ellen komoly lakossági és civil tiltakozás tapasztalható. A lakossági fatüzelés ezzel szemben teljesen kontrollálatlanul, szakmai tapasztalatok hiányában, nem ritkán hulladékégetéssel, lignit vagy gyenge minőségű szénnel párosulva történik. Gyakori végkifejlet a kéménytűz, amely egy időre véget vet az ámokfutásnak. A lakossági szilárdtüzelés ma a legnagyobb légszennyezést okozó, a legtöbb légúti betegséghez közvetlenül hozzájáruló, ellenőrizetlen, megtűrt, gyakran hibásan támogatott irányvonal, amely csak szemlélet-formálással, szigorított ellenőrzésekkel és korszerűbb tüzelőberendezésekkel javítható, ennek hiányában végzetes irányba fordultunk. Lehet-e változást elérni a lakosság körében? Megér-e ennyit az egészségünk?
• 15:00–15:20 A katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezetének bemutatása
  Előadó: Tóth László tű. ezredes, BM OKF-GEK kéményseprőipari igazgatóhelyettes
  A katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezetének bemutatása:
  • 2016. július 1-től az ellátási terület változásai,
  • a tevékenység ellátásának feltételei munkaeszközök, műszerek, gépjárművek, munkaruházat,
  • munkaerő–létszámtervezés–képzés,
  • elhelyezés–mesterkörzetek,
  • a munkatervezés változásai a jogszabályi környezetnek megfelelően 2016-2017 és 2018 (norma, igénylés, adatbázis),
  • az ügyfélszolgálat működése.
• 15:20–15:40 A támogatók előadásai
  Kompozitor Műanyagipari Fejlesztő Kft.
  A FuranFlex sikere a világban
  Előadók: Szépvölgyi Zsolt kereskedelmi igazgató és Szücs Balázs fejlesztőmérnök, Tiszta Kémény Kft.
• Szünet
• 16:00–16:20 A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozás gyakorlatának ütközései
  Előadó: Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke
  A gázipari és a kéményseprő-ipari szabályozások sajátos területe a gázfogyasztó készülékek légellátásának és égéstermék-elvezetésének szabályozása. Az előadás mintegy 50 évre visszamenőlegesen elemzi az érintett szabályozások változásainak alakulását, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozással járó szabályozások okozta változásokra. Az elemzés rávilágít a gázkészülék irányelv (GAD) és az építési termék rendelet (CPR) hazai jogrendbe történő átültetését követően kialakult szakterületi szabályozások eltérő értelmezéseire, bizonyos esetekben fordítási hiányosságokra visszavezethető okaira, és az érintett szabályozások konszenzussal történő egyértelművé tételének szükségességére.
• 16:20–16:40 A szilárd tüzelőanyaggal működő tűzterek fejlődése
  Előadó: Nagy András, a MACSOI elnöke
  A cserépkályhák 1-3 helyiség fűtését tudják megoldani, ezért egy átlagos családi házban naponta 2-3 helyen kell tüzelni. Bebizonyosodott, hogy a gáz- és szénfűtésű családi ház vagy lakás fűtése esetén az ökológiai lábnyom igen nagy. Maradt a fatüzelés, mint öko-bio megújuló energiaforrás. Itt viszont a szállópor (PM 10, PM 2,5) jelent meg mint ellenség. Tudjuk, hogy minden a tűztérben dől el, ezért a fejlesztések súlypontja is ide helyeződött. Megjelent a biotűztér és az ökotűztér, amelyek már a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A „közel nulla” energiaigényű és a passzív házak fűtését már egy jól elhelyezett, nagy tömegű, ökotűzteres kályhával is meg lehet oldani.
• 16:40–17:00 A környezetbarát tűztér bemutatása
  Előadó: Sápy László, a MACSOI alelnöke
  A fatüzelés jelentős hányada (80%) a fagáz égetése, ami akkor lehet tökéletes, ha az oxigén és az éghető gáz jól keveredik, és elég magas a tűztér hőmérséklete.
  Az Osztrák Kályhaszövetség több mint tíz éves fejlesztés után tökéletesítette azt a tűzteret, amely tervezett méretezéssel építve öko-címkére jogosult. Mindez hazai anyagokkal is megépíthető. Kibocsátása a 2022-től életbe lépő EU-rendelet előírásainak megfelel. A tervezés az égéskör (kéményáramkör) mindhárom elemét (égéslevegő, tüzelőberendezés, kémény) együttesen veszi figyelembe. Az ökotűztér fontos elemei: a duplaüveges ajtó, a szigetelt tűztér és az irányítottan osztott, többszintű, előmelegített égéslevegő. Így lehet a cserépkályha szolgáltató-független, megbízható, sugárzó és környezetbarát hőforrás.
• 17:00–17:20 A környezetbarátság kényszere, lehetősége és feltételei
  Előadó: Henszelmann Imre, a MACSOI titkára
  Helyszínen épített, háztartási tüzelőberendezéseknél a tartamos erdőgazdálkodásból származó tűzifával, mint megújuló energiaforrással számolnunk kell a jövőben is.
  Ezeknél a fűtőberendezéseknél is jogos gazdasági és környezetvédelmi elvárás a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátási szint biztosítása. Az elmúlt másfél évtized technikai fejlesztése, a számítógépes rendszertervezés alkalmazásával biztosítani tudja a környezetmegóvás lehetőségét. A környezetbarát működés tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és karbantartási feltételeit ismerteti az előadás. A környezetbarát üzemmód megvalósíthatóságához szükséges az időben megismerhető jogszabályi környezet, és a céltámogatás is.
• 17:20–17:40 Erdélyi építészkorzó: Nagyszeben, Medgyes, Kolozsvár – in memoriam Csontos János
  Előadó: dr. Guttmann Szabolcs István, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnöke
  Meghívás az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitójára
• 18:00 Az Erdélyi Építészeti Biennálé megnyitása
• 20:00   Fogadás a konferencia részvevőinek. Részvétel meghívóval!

• A tüzelőberendezések tervezett működésének feltételei a kéményáramkörbe – A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése
  Levezető elnök: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tagja
  Az elnökség tagjai:
  Barta Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara elnöke,
  Katkics Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnöke
• 9:00–9:30 A fatüzelésű kazánokra vonatkozó előírások szigorodása, ennek várható hatásai
  Előadó: Christian Rubin ügyvezető igazgató, Viessmann Holzheiztechnik GmbH – Wolfurt / Ausztria (német nyelű előadás tolmácsolással)
  Az Európai Unió irányelvei értelmében szigorodtak a fatüzelésű fűtőberendezésekre vonatkozó követelmények. 2020-tól további szigorítások lépnek hatályba. Az előadásban áttekintjük a követelményrendszert.
  A fokozott elvárások a berendezések továbbfejlesztését teszik szükségessé. Bemutatunk a gyártók által alkalmazott néhány műszaki megoldást. Az előírások változása előre láthatóan befolyásolni fogja a fűtőberendezések európai piacát is. A várható trendek ismertetése.
• 9:30–10:00 Korszerű égéstermék-elvezető berendezések, ezek forgalomba hozatalának, tervezésének és beépítésének szabályai
  Előadó: Haszmann Iván szakmai tanácsadó, kiemelt mérnök, ÉMI Nonprofit Kft.
  Az előadás célja: rövid, átfogó ismeretet adni az építési termékek, berendezések forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésének rendeleti hátteréről, a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának szabályáról és a nyilatkozat tartalmi követelményeiről. Felhívni a figyelmet a vonatkozó rendeletek figyelmen kívül hagyásából származó problémákra, és a helytelenül megválasztott termékek beépítéséből bekövetkező káreseményekre (szakértői tapasztalatok ismertetése).
  Az előadás fő fejezetei:
  • az építési termékek forgalomba hozatalának, betervezésének, beépítésnek feltételeit szabályozó rendeletek,
  • az építési termékek megfelelőség-igazolási eljárása,
  • szakértői tapasztalatok.
• 10:00–10:30 Aktuális kéményseprő ipari feladatok, gyakorlat és tapasztalatok
  Előadó: Kocsis Krisztián, FŐKÉTÜSZ Kft.
  Az előadás célja, hogy bemutassa a kéményseprő-ipari szolgáltatásban megjelenő – legfontosabbnak ítélt – műszaki változásokat. A változások hatását a kéményseprő ipari tevékenység során alkalmazandó technológiákra, valamint felvázolja a jelenlegi állapotok miatt felmerülő kockázatokat.
  Az előadás témavázlata:
  • új jogszabályok, új rendező elvekkel, új szemlélettel, változatlan szakmai (műszaki) megítéléssel,
  • a kéményseprőipar szereplői, differenciált szolgáltatás,
  • új műszaki fogalom meghatározások a kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatban,
  • műszaki biztonsági jellemzők összességének figyelembevétele a kéményáramkörben,
  • kémény helyzetkép, meglévő állapotok,
  • a kritikus kéménytípusok, műszaki-jogi problémakörök,
  • a szakmai prioritások változása.
• Szünet
• 10:50–11:20 A kéményáramkör működését meghatározó tényezők tüzelőberendezések esetében. Az égési levegő biztosítása
  Előadók: dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár, BME ÉPGET és Király Tamás cégvezető, Aereco Légtechnika Kft.
  Az előadás célja a kéményáramkör működését meghatározó tényezők összefoglalása a nyílt égésterű és a ma érvényes rendeleteknek megfelelő, zárt égésterű gáz- és szilárdtüzelésű berendezések esetében.
  A kéményáramkör működését létrehozó hatásos nyomás kialakulása hagyományos nyílt égésterű és korszerű, zárt égésterű tüzelőberendezésekben. A nyomás elhasználása az égéshez szükséges levegő bevezetésére, az áramlási ellenállások fedezésére. A levegő-bevezetés eszközei és megoldásai. A kitorkollás helyzetének hatása a nyomásfeltételek teljesülésére. A kitorkollás helyzetére vonatkozó előírások, megállapítások. A nyomásfeltételek nem teljesüléséből eredő működési és életvédelmi problémák bemutatása az ezzel kapcsolatos szakértői tapasztalatok segítségével.
• 11:20–11:50 A gyűjtőkémények üzemeltetésének, biztonságának aktuális kérdései
  Előadó: Keszthelyi István ügyvezető, CKP-Mérnök Kft.
  Hazánkban a gyűjtőkéményeknek három változata működik nagy számban: GNHG, GZHG és GZTG gyűjtőkémények
  Mindhárom kihívásokat állít elénk:
  • A régi, elavult GNHGrendszerek tervszerűen kiváltandók, amelyre az érintett lakosságot (anyagilag is) fel kell készíteni. A mai eljárásrend ennek nem felel meg, így a biztonság zászlaja alatt jelentős károkat okozunk. Egy helyes minősítési rendszerrel jó végeredményt érhetnénk el.
  • A GZHG-rendszereknél a készülékcserék okoznak jelentősebb gondot. Vannak megfelelő műszaki megoldások, ezek alkalmazásához azonban egyeztetésekre van szükség.
  • A GZTG-rendszereknél a kondenzációs technika széles szabályozási tartománya miatt a nyomásviszonyok nagyon különbözőek az egyes üzemállapotokban. A készülékgyártók elébe mennek a kihívásnak, de addig a szakmai alkotóké a felelősség.

• 11:50–12:20 Kéményproblémák és az életveszély elhárítása a kéményépítők (javítók) szemével
  Előadó: Bodnár Lajos, a Magyar Kéménykivitelezők Egyesületének elnökhelyettese
  A 2017-ben megalakult Magyar Kéménykivitelezők Egyesülete (MKKE) rövid bemutatkozása és céljai ismertetése.
  A pár éve elindult OKJ-s égéstermék-elvezető berendezést szerelők képzésének bemutatása és ismertségének növelése, valamint e képzettség elismertetése a jogalkotókkal és a társzervezetekkel.
  A kéményseprőket érintő jogszabályi változások negatív hatásainak bemutatása a meglévő égéstermék-elvezetőkre és kéményekre a kivitelezők tapasztalatai alapján. A kivitelezők együttműködési javaslatai a társzervezetekkel és a jogalkotókkal a kémények és égéstermék-elvezetők építésével, javításával, engedélyeztetésével kapcsolatban.
• Szünet
• 12:40–13:10 A tüzelőberendezések hatása a környezetre, tervezési, üzemeltetési kérdések
  Előadó: Sümeghy Árpád műszaki igazgató, Energotrade Kft., Kéményjobbítók Országos Szövetsége elnökségi tag
  Az előadás bemutatja az égésterméknek a környezeti levegőbe kilépésekor a környezeti levegő minőségére gyakorolt hatását. Ismerteti az alapvető, a környezeti levegő minőségére vonatkozó egyéni jog szempontjából meghatározó és általános alanyi alapjogokat. Fontos, hogy az előadás nem az egyes vonatkozó jogszabályok értelmezését, hanem az azokban megfogalmazott elvárások teljesítésének lehetőségét ismerteti. Az előadás a lehetőségek bemutatásával segíti a gépész tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető és az üzemeltető munkáját. Ismertetjük a figyelembe veendő tervezési, kibocsátási, telepítési környezetvédelmi előírásokat, és az azok betartására vonatkozó vizsgálat teljesítésével kapcsolatos elvárást.
• 13:10–13:40 Az építőipari folyamat problémakörei a szerződéskötéstől az átadás-átvételig a TSZSZ eljárások tapasztalatai alapján
  Előadó: Csermely Gábor vezető-helyettes, Teljesítésigazolási Szakértő Szerv
  Az előadás keretében a TSZSZ rövid bemutatása mellett a jellemző hibák elkerülésének módjaira hívjuk fel az építőipari vállalkozók figyelmét.
  A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) a 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó. A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás.
• Zárszó
• Ebéd a konferencia résztvevőinek. A konferencia már beérkezett ajánlásainak bemutatása, a helyszínen beérkező javaslatok kezelése, az elektronikus szavazás lehetőségének ismertetése.

EseményKéményKéményseprőRendezvény

Kapcsolódó

---