Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Garanciális visszatartás, bírósági letét

2018. július 4. | VGF online |  4576 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Garanciális visszatartás, bírósági letét

A garanciális visszatartás az építési szerződések egyik leggyakoribb biztosítéka, melyet az elvégzett munka minőségének biztosítékaként akár évekig is fenntarthatnak. De mi történik, bármelyik szerződő fél felszámolása vagy fizetésképtelensége esetén? Milyen visszaélésekre adhat okot a biztosítékok e formája? A bírósági letétbe helyezés a tartozások teljesítésének egyik sajátos formája. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre kötelezett például vitás ügy miatt nem tudja, kinek kell fizetnie, vagy pedig a jogosult nem akarja elfogadni a teljesítést.

A kivitelezők rosszabbul járnak

 Garanciális visszatartásnak azt a pénzösszeget hívják, amit a megrendelő a kivitelező végszámlájából átadás-átvétel során nem fizet ki (ez általánosságban a vállalkozó díjának öt százalékát teszi ki), hanem visszatart. Ily módon ez az összeg az építtető jótállási jogosultságának biztosítéka lesz.  A szerződésben kikötött időszak leteltekor a garanciális visszatartás összege a kivitelezőt illeti meg akkor, ha azt a megrendelő szavatossági igényeinek fedezésére korábban nem használta fel. Abban az esetben, ha a kivitelező cég felszámolási eljárás alá kerül, három hónapig az építető a visszatartott pénzösszegből elvégeztetheti a felmerülő garanciális javításokat. Három hónap leteltével azonban, ha nem tudja igazolni, hogy a garanciális visszatartásból származó pénzt felhasználta, annak összegét át kell adnia a felszámoló biztosnak. A felszámoló ezt a pénzt elkülönítetten kezeli, és a közben felmerülő garanciális építési problémák szükségleteit az egyéb követelések előtt kielégíti.

Abban az esetben, ha a megrendelő ellen indul felszámolási eljárás, a kivitelező még rosszabb helyzetbe kerülhet. A felszámolás megindításakor már esedékes lesz a garanciális visszatartásból származó díj kifizetése, függetlenül a visszatartás eredeti időtartamától. A vállalkozó követelése viszont semmiféle elsőbbséget nem élvez a többi követeléshez képest, így az nagy valószínűséggel eltűnik a semmibe.

 Rejtett hibák, visszaélések

 Ezeken túl az építtető gyakran visszaél az esetleges rejtett, előre nem látható hibák miatt a garanciális visszatartás lehetőségével. Az elvégzett munka után számtalan kifogást lehet találni, melyre hivatkozva nem fizetik ki a kivitelezőt. Ezért fontos az, hogy a vállalt munka a szerződésben pontosan legyen rögzítve. Egy budapesti villanyszerelő cég esetén fordult az elő, hogy a megrendelő meghatározta a konnektorok számát, beépítésének helyét. Szóban viszont abban állapodtak meg, hogy kevesebb dugalj is elég lesz. A munka végeztével szembesültek a villanyszerelők azzal, hogy az építtető nem akar fizetni, illetve garanciálisan kéri a szerződésben leírtak szerinti kiegészítést. A kialakult negatív gyakorlat miatt a vállalkozónak mindig résen kell lenni, noha a megrendelő tartozik a vállalási ár adott részével életszerűtlen azt gondolni, hogy a teljesítés érdekében egy év múlva maga keresi meg a vállalkozót. Azt sem teheti akárhogy. A bonyolult jogi nyelven megfogalmazott szerződésekben „lehívó levél”-ként hivatkoznak arra a dokumentumra, amelyet a visszatartási idő lejártakor a vállalkozónak el kell juttatnia a megrendelőnek. A megrendelők eközben várják az elévülési időt, amely a Ptk. szerint 5 év, ezt követően a követelés jogosultsága megszűnik. Az elévülési idő számításának kezdete a garanciális visszatartási idő esedékességének napja. Számos olyan eset is van, hogy a megrendelő egyszerűen nem fizet. Főleg abban az esetben gyakoriak ezek a trükkök, amikor a garanciális visszatartás összege több millió forint értékű. Így ez a pénzösszeg a megrendelő bankszámláján kamatozik. A kamat csak az esedékesség időpontjától számítható fel.  

A bírósági letétről általában

Letét alatt olyan jogviszonyt értünk, amelyben a letéteményes köteles a letét megőrzésére, és meghatározott feltételekkel a letevő vagy harmadik személy részére való kiadására. A bíróság jogszabály által meghatározott célokból végezhet letétkezelést. Ilyen bírósági letétkezelés történik nagyon gyakran a peres és nem peres eljárásokban, amikor valamelyik fél eljárási költséget (például szakértői díjat) előlegez a bíróság letéti számlájára való befizetéssel. Bírósági letétbe helyezés történhet egy kényszerintézkedések kapcsán, például büntetőeljárásban óvadék kifizetésekor.

A bíróságon őrzési letét is elhelyezhető. Ebben az esetben bírósági vagy más hatósági eljárással összefüggésben például pénz, okirat, vagy más pénzbeli értékkel bíró tárgy kerülhet letétbe helyezésre.

A bírósági letét lehet ún. teljesítési letét is. Teljesítési letétről beszélünk, ha a bíróságnak a letét tárgyát harmadik személynek kell kiadnia vagy kifizetnie.

Teljesítési letét a bíróságon

Ha a kötelezett pénz, értékpapír vagy más okirat kiadására köteles, akkor meghatározott feltételek esetén bírósági letétbe helyezéssel is teljesíthet. A bírósági teljesítési letét egyik esete, ha a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Ilyen eset például, ha a jogosultak között is vita van, hogy kit illet meg a követelés.

Bírósági letétbe helyezéssel való teljesítésre kerülhet sor, ha a jogosult a teljesítés helyén nem található. Ez az eset leggyakrabban pénztartozások esetén fordul elő, például ha a jogosult ismeretlen helye tartózkodik, vagy tartósan távol van a lakóhelyétől.

Teljesítési letét abban az esetben is elhelyezhető a bíróságon, ha a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el.

Abban az esetben, ha a tartozást több jogosult esetén a jogosultak kezéhez együttesen kell teljesíteni, de az együttes teljesítést a jogosultak nem teszik lehetővé, a teljesítés bírósági letétbe is történhet. Ez az eset például akkor fordulhat elő, ha a kötelezettség okirat kiadását jelenti, de a jogosultak mindannyian nem jelennek meg az okirat átvétele céljából.

A bírósági letétbe helyezés előnye, hogy a letétbe helyezéssel a tartozás teljesítettnek minősül, azaz a kötelezett nem esik késedelembe. Ilyen esetben tehát a késedelem következményei sem alkalmazhatóak: a teljesítés után nem kell késedelmi kamatot fizetni, a jogosult nem állhat el a szerződéstől késedelem miatt.

A bírósági letét elhelyezése, kifizetése 

Ha valaki pénzbeli tartozását bírósági letétbe helyezéssel kívánja teljesíteni, akkor letétet az illetékes bírósághoz tartozó bírói letéti számlára kell befizetni. Ha a letétbehelyezés folyamatban lévő bírósági üggyel kapcsolatos, akkor a letéttel kapcsolatban az a bíróság illetékes, amely előtt az eljárás folyik. Egyéb esetekben pedig az a bíróság illetékes, amely az általános szabályok szerint eljárhat, azaz letét esetében leggyakrabban a jogosult lakóhelye szerinti járásbíróság.

A letevőnek nem elég az összeget elhelyeznie a letéti számán, kérelmet is be kell nyújtania a bírósághoz a letét elfogadása iránt, valamint 3%-os illetéket kell fizetnie. A bíróság a letét elfogadásáról 8 munkanap alatt dönt. Ha a letétet nem fogadja el, akkor a letett összeget visszautalja a letevőnek.

A kötelezett a letétet addig követelheti vissza, amíg a jogosult a letétbe helyezésről a bíróságtól értesítést nem kapott. Ezt követően a bíróság a teljesítési letétet a jogosult részére adhatja ki. 50 000 forintot meg nem haladó letét esetén a jogosult az összeget személyesen is átveheti a bíróságon. Ennél magasabb összeg esetén a pénzt postai úton megküldve vagy átutalással fizeti ki a letétkezelő bíróság. Ha jogosult a letét kiutalását az elévülési időn belül nem kéri, akkor ezt követően a letevő az összeg visszaadását kérheti a bíróságtól.

Előfordulhat, hogy a letétbe helyezett összeg jogosultja maga is tartozik valamilyen szolgáltatással a letevőnek. Ilyenkor a letevő kikötheti, hogy a letétet a szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adják ki a jogosultnak. A letevő kérheti azt is, hogy a bíróság a letevő letétbe helyezéssel kapcsolatos költségeit külön állapítsa meg. A letét kiutalásánál ezt az összeget a letét összegéből le kell vonni, és vissza kell utalni a letevőnek.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

TámogatásTanulságos