VGF szaklap

Esztétikum és praktikum: törölközőszárító

| |  1605 | |

Esztétikum és praktikum: törölközőszárító

A csőradiátorok, vagy hétköznapi nevén a törölközőszárítók ma már szinte nélkülözhetetlen kellékei a fürdőszobáknak. Nemcsak praktikusságuk, de esztétikai megjelenésük is hozzájárult a széleskörű alkalmazásukhoz. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a fürdőszobai csőradiátorokkal kapcsolatosan.

Fürdőszobai igények

Korábban mindennapos gyakorlat volt, de sajnos manapság is előfordulnak még olyan, új építésű lakások, ahol a fürdőszobákban, zuhanyzókban ugyanazokat a fűtőtesteket alkalmazzák, mint a lakás többi helyiségében. Pedig egyik radiátorgyártó sem ajánlja standard termékeit tartósan párás, vizes helyiségekbe, a fürdőszobákban uralkodó körülmények (magasabb hőmérsékletigény, magas páratartalom) miatt. A fürdőszobai radiátoroknak a tartósságon túl a lehetőségekhez mérten megfelelően kicsiknek kell lenniük, hogy kevesebb helyet foglaljanak el a hasznos alapterületből (jellemzően a fürdőszobák nem a legtágasabb helyiségei a lakásoknak). Régebben előfordult, hogy szűkösebb helyeken (WC, kézmosó, zuhanyzó) csőregisztereket alkalmaztak, azonban ezen fűtőtestek esztétikai megjelenései finoman szólva is sok kívánni valót hagytak maguk után, így hamar eltűntek a lakásokból.  Igény volt továbbá a fürdőszobákban a lokális fűtőberendezésekre (ún. parapetes vagy kéményes konvektorok), amelyek függetlenek a lakás fűtési rendszerétől. A központi fűtésrendszereknél, átmeneti időben, amikor a lakás már nem igényel fűtést, de a fürdőszobákban még kívánalom a 23-24 °C, hasznos lehet egy alternatív fűtési megoldás. Mellékesen megjelent az elvárás – okulva a negatív tapasztalatokból -, hogy egy-két nedves törölközőt is biztonságosan rá lehessen teríteni a fűtőtestre, ha már ott van a fürdőszobában. A fentiekben megfogalmazott elvárásokat szem előtt tartva jöttek létre a ma ismert és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fürdőszobai csőradiátorok vagy törölközőszárítós radiátorok. A formai világuk az eltelt évek alatt elég sokat bővült, de alapvető jellegükben nem sokban különböznek a kezdeti modellektől. A klasszikusnak számító létraszerű kialakítás megmaradt, de a gyártástechnológia, az alkalmazott profilok és felületi bevonatrendszerek sokat változtak az évek alatt.

 Esztétikai finomságok

A fűtőtestek legtöbbször hidegen húzott, precíziósan hegesztett acélcsövekből, különféle kialakítású zártszelvények és hidegen hengerelt finomlemez felhasználásával készülnek, védőgázas hegesztési eljárással. Az acélcsőből készült termékeket általában 10 bar üzemi nyomásra tervezik, de a gyártó ajánlásait mindig figyelembe kell venni. A radiátorok felületvédelme és festése foszfátozást követő elektrosztatikus porszórás útján történik, de galvanikus úton is fel lehet vinni pl. krómot, aranyat (ennél a megoldásnál kb. 25%-os teljesítménycsökkenésre számíthatunk a rosszabb hőátadási képesség miatt). A törölközőszárítós radiátorokkal kapcsolatban amúgy is gyakori kifogás, hogy kicsi a hőteljesítménye. Ennek kiküszöbölésére egyes gyártók előálltak a dupla-soros, emelt hőteljesítményű változattal. A törölközőszárítós egy olyan speciális válfaja a radiátoroknak, ahol nem annyira a teljesítmény - persze az is -, mint inkább a megjelenés, a design, illetve a "szárítófunkció" a fontos. A lényeg az, hogy a radiátorok karcsú, esztétikus formája biztosítsa a harmonikus illeszkedést bármely fürdőszoba, illetve egyéb helyiség szín-, forma- és berendezés-világába. A széles forma-, szín- és hőtechnikai paraméterek lehetővé teszik, hogy mindig az egyedi igényeinknek legmegfelelőbb csőradiátort válasszuk. A hagyományos egyenes vonalvezetésű modellek mellett egyre nagyobb teret hódítanak az íves modellek tovább növelve a praktikumot és a használhatóságot, csekély extra helyigény mellett. Csőradiátoraihoz szinte mindegyik gyártó kínál akár utólag is beépíthető elektromos fűtőpatronokat. Ilyen módon a fürdőszobák fűtése az elsődleges fűtési rendszertől (pl. gázkazán-központi fűtés) függetlenül is megoldható az év bármely hónapjában. Egy ilyen megoldással orvosolható a távfűtéses lakásokban átmeneti időben vagy akár hűvösebb nyári napokon sokszor tapasztalható hideg fürdőszoba-effektus. De léteznek utángyártott fűtőbetétek is, amik szinte mindegyik gyártó csőradiátoraiba beépíthetők. Ezek az utángyártott modellek általában 10-20%-kal olcsóbbak, mint a csőradiátor-gyártók által kínált saját termékek.

 Vegyes rendszerek szerelése

Vegyes kialakítású fűtési rendszer esetén a csatlakozások és a fűtőbetét elhelyezése terén három főbb alternatív megoldások közül nyílik lehetőség a választásra: a fűtőtest alsó csatlakozási pontjába alulról fölfelé helyezhető "T" idom segítségével egyszerre megoldható a visszatérő víz elvezetése és a fűtőbetét behelyezése (bár típustól függően erre külön nyílás áll rendelkezésre). A "lándzsás" szelep alulról fölfelé történő csatlakoztatásával lehetőség nyílik a víznek ugyanazon csatlakozási ponton történő be- és kivezetésére, ugyanakkor a fűtőbetét a másik gyűjtőágban alulról fölfelé történő elhelyezéssel alakítható ki (ez a gyári adatokhoz képest teljesítménycsökkenéssel jár). A harmadik megoldásként alkalmazható az ún. átlós bekötés a víznek egyik gyűjtőágban felülről történő bevezetésével, és a fűtőbetét másik függőleges gyűjtőágában alulról fölfelé történő elhelyezésével (ahol lehetőség van rá). Mind a vegyes kialakítású, mind a kizárólag elektromos megoldásnál az optimális működés érdekében ügyelni kell arra, hogy a fűtőbetét a fűtőtestben alul kerüljön elhelyezésre. A fűtőbetét elektromos teljesítményének kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy annak villamos teljesítménye ne haladja meg a radiátor hőleadó képességét. A radiátor kiválasztásánál fontos szempont kell, hogy legyen a tartó esztétikus illeszkedése a radiátorhoz, valamint, hogy az bizonyos határok között állítható legyen.

 Művészi radiátorokat, de ésszel

A vásárlói igények változása és az aktuális belsőépítészeti és lakáskultúra-trendek egy új piacot nyitottak a csőradiátorokat gyártó és forgalmazó cégek számára. Megjelentek az úgynevezett belsőépítészeti vagy dizájn radiátorok, amik ugyan mutatnak némi hasonlóságot a kifejezetten fürdőszobai használatra szánt társaikkal, de funkciójukkal és praktikumukkal (vagy éppen annak hiányával) más felhasználásra is alkalmasak. És vannak gyártók, akik kínálnak kifejezetten fürdőszobai- dizájn-radiátorokat, amik alapvető formavilágukban és funkcionalitásukban nem sokban különböznek "mezei" társaiktól, de ezek a modellek egy sokkal kifinomultabb, mindenre kiterjedő formatervezői és gyártási munka termékei. Léteznek praktikus előszobafalnak kialakított változatok, vagy akár kortárs művészeti alkotásnak is beillő (vagy talán azok is) darabok, amik méltán lehetnek bármely lakás díszei. De ne legyünk ennyire földtől elrugaszkodott művészek, maradjunk meg két lábon a talajon álló műszaki embereknek. Megfelelő méretezés nélkül könnyen előfordulhat, hogy az elegáns radiátorok látványa, hidegebb téli napokon, önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy tűzbe hozzon minket. Ma már szinte semmi sem szab határt a tervezők fantáziájának, de a hőtechnikai paraméterek nem mindig vannak összhangban a külső megjelenéssel, és erre nem árt odafigyelni.

Radiátoroknak ma már széles palettája létezik a piacon.  Több gyártó különböző kiegészítőket kínál termékeihez, pl. törölközőtartó, törölközőszárító, törölközőgyűrű, szárítórúd, üvegpolc, fogas stb. Mindez azt mutatja, hogy az esztétikai megjelenés mindinkább előtérbe kerül, még ha a praktikum rovására is megy. Nem árt szem előtt tartani, hogy hiába szép egy termék, ha az nem tölti be funkcióját, egy radiátor például amikor kell nem melegít, értéktelenné válik, bosszantó vacakká, amely inkább bosszúságot okoz a végfelhasználóknak.

DizájnFűtési rendszerRadiátor