VGF szaklap

A jó szerződés: nagyobb biztonság

| |  83 | |

A jó szerződés: nagyobb biztonság

Ahogy a kivitelezés, úgy a tervezés területén is kiváló tanároktól, kiváló oktatási intézményekben leheta szakmát elsajátítani. De hiába a profizmus, a kellő alaposság, ha az elvégzett munkát nem fizetik ki. A gyakorlat sokszor összetettebb, olyan jogi problémákra is figyelemmel kell lennünk, melyek csak a való életben, sokszor más kárán ismerhetők meg igazán.

A jog rendkívül ingoványos terület, kevéssé egzakt, sokszor a maga objektivitásával még logikátlannak is tűnhet. Egy tervezőmérnök, egy kivitelező, aki a számok és összefüggések világában él, másképpen gondolkozik; igazából nem is lenne feladata a „jogászkodás”. Vagy mégis? Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértő, tervező a való életből vett tapasztalatait osztja meg olvasóinkkal, hogy más ne essék bele ugyanabba a csapdába. Olyan példákon keresztül világít rá, hogy mit tartalmazzon egy szerződés, melyeket saját maga munkált ki évtizedek „élményeire” alapozva.

Kellően átgondolt szerződés

Ha már valaki nagy nehezen munkához jut, „örömében” nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a feladatok megkezdése előtt olyan szerződése legyen, amely biztosítja, hogy az elvégzett munkája után megfelelően ki is fizetik. Számtalan rossz példa és rossz gyakorlat mutatja, hogy a megrendelők a legkülönbözőbb jogi paragrafusokba kapaszkodva nem fizetnek. Magyarországon nem divat az előlegfizetés gyakorlata sem, mint más nyugat-európai országban, pedig ez tudná leginkább segíteni a vállalkozókat a munka elindításában és fenntarthatóságában. Bokor András elmondása szerint napi probléma az, hogy a megrendelők lejárt számlákat sem akarnak kiegyenlíteni. Ezzel a vállalkozások létét veszélyeztetik, hiszen akár egy tervezőirodának, akár egy kivitelező társaságnak a járulékokat, abeépített anyagokat ki kell fizetnie, és gondolni kell a következő munkákra is.  Manapság semmit nem lehet a véletlenre bízni, pusztán csak bizalmi alapra helyezni, mindent „le kell papírozni”. Ahány szakma, annyi szerződés. Fő vonalakban azért léteznek olyan pontok, melyekben minden „papír” megegyezik, legyen szó tervezésről vagy kivitelezésről. Az ügyvédet sem szabad kihagyni egy-egy nagyobb munka szerződésének aláírása kapcsán, mert a jogi útvesztők világában sokat segíthet, illetve kiegészítheti a szerződést olyan pontokkal, amelyek szükségesek a jogbiztonsághoz.

Azt első lépések

A szerződésben érdemes előre meghatározni egy bíróságot – ami a kivitelezőnek, tervezőnek közel van a székhelyéhez -, amely per esetén illetékes, és amit a megrendelő is elfogad. Ha ezt nem tesszük meg, az illetékes bíróság mindig az alperes székhelye. Azaz ha perelnünk kell a nemfizető megbízót, akkor még utazhatunk a tárgyalásokra, ezzel pedig időt és pénzt vesztegetünk. Bokor András elmondta, hogy 20-25 évvel ezelőtt volt ilyen jellegű problémája. Debreceni cégnek dolgozott és nem akarták kifizetni. Debrecenben kellett pereskednie. Szerződése nem volt, a megrendelő a per során azzal védekezett, hogy nem Bokor urat bízta meg a tervezéssel.Így neki kellett bizonyítania ennek ellenkezőjét a rá utaló magatartás eszközével, amely nem volt könnyű feladat. Szerződéssel mindez elkerülhető lett volna.

Sokszor abba a problémába is beleütköznek a vállalkozók, hogy vonakodnak aláírni a megrendelők a szerződést. Elhangzik, hogy majd lepapírozzuk, de most sürgős a tervkészítés. Ilyen helyzetekben gyanakodnunk kell és inkább célszerű elállni a munkától.

Fontos rögzíteni a szerződéstől elállás feltételeit is. Bokor András elmondta, hogy egy másik esetben elvégezte a munkát a határidő szerint. A megrendelőt viszont nem lehetett elérni, mert külföldön volt, így egy héttel később kapta meg a terveket. A megrendelő a szerződésre hivatkozva, a határidő lejárta miatt elállt a munkától, holott az megfelelően teljesítve lett. A jog szerint a megrendelőnek volt igaza, mert a vállalkozónak a határidő lejárta előtt tértivevényesen jelezni kellett volna, hogy elkészült a feladattal, csak a megbízót nem tudja elérni. Nem volt értelme pereskedni ebben az esetben, mert a bíróságon nem lehetett volna bizonyítani sem azt, hogy a munka időben elkészült, sem azt, hogy külföldön volt a megbízó, így a költségek és a per kimenetele kétséges lett volna.

Jellemző ma a vállalkozásoknál, hogy a tervezőket, kivitelezőket rohamtempóra kényszerítik. Szinte nincs idő átgondolni, hogy mi is kerüljön abba a szerződésbe. Ebből csak káosz és zűrzavar, no meg nemfizetés következik. Nem bizalmatlanság jele, ha a szerződés megkötése előtt informálódunk partnerünkről. Vannak már különböző céginformációs rendszerek, adatbázisok – többek között a www.nemzeticegtar.hu -, ahol ingyenesen beszerezhetők a szükséges adatok egy cégről. De a szakmákban egymás között is lehet információt kapni. Esélyt sem szabad adni arra, hogy a partnernek bármilyen lehetősége legyen a nemfizetésre. 

 A tartalomról

Minden szerződés más és más. Függ attól, hogy kik kötötték, milyen munkára, milyen körülmények között. Nem lehet általánosítani, mégis vannak olyan sarkalatos pontok, melyeket minden szerződésnek tartalmaznia kell. Bokor András tervező mérnök több évtizedes tapasztalatai, bírósági szakértői tevékenysége alapján lapunknak elmondta, hogy mik a legfontosabb pontok, amiket nem szabad kifelejteni. Alapvető irányelv, hogy egy szerződés akkor jó, ha mindkét félnek vannak jogai, és vannak kötelezettségei. Nem egyoldalú a megállapodás, hanem kölcsönös.

Először is rögzíteni kell, hogy ki a megbízó és ki a vállalkozó. Le kell írni a szerződés tárgyát. Sok szerződés nem tartalmazza ugyan, de célszerű belevenni, hogy a munka elvégzésére a vállalkozó rendelkezik-e kellő jogosultsággal.  Ez azért fontos, mert egy hiba kapcsán az összes felelősséget a jogosulatlan munkavégzőre lehet hárítani.

Részletezni kell, hogy a munka során milyen feladatokat kell elvégezni. Ezzel szemben azt is rögzíteni kell, a félreértések elkerülése végett, hogy mit nem kell a vállalkozónak teljesítenie. Például a tervező egy étterem tervezése során nem akarja elkészíteni a technológiai terveket, mert ez nem épületgépész feladat, és szakági tervezővel kell megterveztetnie. Egy laikus megrendelő mindent elhihet, a későbbiek folyamán akár azt is mondhatja, hogy úgy gondolta, hogy a tervek a technológiai terveket is tartalmazzák, holott azért nem fizetett.  Ha jól rögzítjük, hogy mit tartalmaz a munkadíj, akkor nem érhet kellemetlen meglepetés.  Ide tartozik a költségvetés kalkulálása is. Kivitelezők pontosabb költségeket tudnak mondani mint a tervezők, de versenyeztetés esetén nem szükséges feltüntetni az árakat.

Érdemes belefoglalni a szerződésbe, hogy mit várunk az megbízótól, hogy a feladatokat el tudjuk készíteni. Legyenek építész, illetve egyéb tervek, közmű-adatszolgáltatások. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, a papírok beszerzése, egyéb szakemberek bevonása plusz költséggel jár. Ezen felül a határidők is módosulhatnak, ha a kivitelezőnek, vagy a tervezőnek plusz feladatai is adódnak. Célszerű rögzíteni, hogy a megrendelő a szükséges adatokat, anyagokat a munkamegkezdése előtt, vagy annak folyamán tudja-e biztosítani.

Fektessük le azt is, hogy a vállalkozó mit ad a díjazásáért cserébe. Tervezés esetén fontos lehet, hogy hány példányban szállítják a dokumentumot, papíron, vagy digitálisan. Ha digitálisan kerül kiadásra a terv, akkor Bokor András szerint nagyon fontos, hogy milyen legyen a formátuma. A PDF formátum a legjobb, mert abba tovább senki nem tud „belenyúlni”. Ha nem így van és történetesen a tervezőprogram (CAD) formátumában történik meg a kiadás és valaki módosít a rajzban, ráadásul hibásan, nehéz bizonyítani, hogy nem a tervező vétett. Tovább lehet dolgozni a rajzon, akár évek múlva is. Így egy másik cég szellemi termékét tovább lehet használni, amely finoman szólva is etikátlan. 

A határidőket pontosan rögzíteni kell. Meg kell határozni, hogy mikor lesz a tervszállítás, mikor adják ki a teljesítési igazolást. Nagyon fontos, hogy ha úgy érezzük, előbb be tudjuk fejezni a munkát, akkor a szerződésbe bele kell venni, hogy előszállításra jogosultak vagyunk. Ha ezt a mondatot tartalmazza a szerződés, akkor a számlát is be lehet nyújtani előbb. Ha nem, akkor hiába van meg előbb a munka, nem kell a megrendelőnek előbb fizetnie.

 Díjak és költségek

Alapvető, hogy a szerződés tartalmazza az elvégzett munkák után járó díjakat.  Szabályozni lehet, hogy a kifizetés egyösszegű, vagy részletekben történik. A tervezőknek nagy előnyüka kivitelezőkkel szemben, hogy kisebb pénzek forognak, és nem kényszerülnek meghitelezni a sokszor milliókat érő berendezéseket.  Elhúzódó munkák esetén nincs elég idejükvárni a gyártónak a kintlévőségre. Ezért jó, ha a szerződésben van a pénzek kifizetésének ütemezése is. Léteznek olyan esetek, amikor a kivitelező nem agenerálkivitelező. Főleg az ilyen esetekben fordulnak elő nagyobb csúszások, mert arra hivatkozik a megrendelő, hogy nem fizet, mert őt sem fizették ki. Célszerű belevenni tehát a szerződésbe a következő mondatot: a számla kiegyenlítése a megrendelő harmadik féllel való szerződéses, vagy egyéb jogviszonyától és kötelezettségétől független.

Rögzíteni kell szerződésünkben, hogy a munka díjazása mit tartalmaz és mit nem. Kisebb díjak lehetnek az illetékek, a FŐKÉTŰSZ, vagy éppen a Gázművek iránti befizetési kötelezettségek, közműhozzájárulás, stb. Ezek többnyire a megrendelőt illető költségek.

 Fontos ugyanakkor, hogy a szerződés tartalmazzon a megrendelő számára is megnyugtató elemeket. Bokor András szerint célszerű bevenni, hogy a tervező a kiviteli tervdokumentációt a jogszabályban meghatározott, illetve az általános tervezési gyakorlatnak megfelelő tartalommal és részletességgel készíti el. Ez azért fontos, mert főleg az „olcsó” tervezők bizonyos munkákat megspórolnak. „Elfelejtenek” függőleges csőtervet készíteni, vagy nem terveznek tűzivíz hálózatot. Léteznek jogszabályok, melyek leírják, hogy egy dokumentációnak milyen jellegű, léptékű rajzokat kell tartalmaznia. Sajnosa legtöbbször nem az számít, hogy valaki minőségi munkát végez-e vagy sem, hanem az, hogy mennyi a végösszeg. Ezért a szakmák „elolcsósodnak” és ez a legkülönbözőbb helyeken üt vissza.

 Leállás, elállás

A szerződés egyik pontja jó, ha tartalmazza azt, hogyha a kivitelezés, tervezés során módosít a megrendelő, vagy az eredetiektől eltérő igények merülnek fel, akkor a vállalkozás határidejére és díjára külön megállapodás szükséges.

 Előfordulhat, hogy a munkát folyamatában leállítják, vagy elállnak a megbízástól. A megbízó mondhatja azt, hogy az addig elért készültségi foknak megfelelően fizeti ki a munkát. Ennél jobb megoldás, ha a szerződés azt tartalmazza, hogy a kifizetés időarányos. Így megelőzhetők az olyan viták, amelyek a készültségi fok körül robbannak ki. Bokor András mint igazságügyi szakértő találkozott már olyan üggyel, melyben nem tudtak megállapodni a készültség állapotát illetően. A szakértő az esetek többségében köztes készültségi fokot állapít meg, melyet a kivitelező kevesell, a megrendelő sokall. Időarányos teljesítésnél nincs ez a probléma, egyszerűbb a kifizetés. Meg van határozva, hogy a munkával mikorra kellett volna elkészülni és hogy a leállításig mennyi idő telt el. Ebből lehet következtetni a munkadíjra.

Tervezői szerződés esetén fontos, hogy a díj tartalmazza-e a művezetést. Ha igen, ki kell kötnünk, hogy hányszor, mert akár naponta is kihívhatják a mérnököt, hogy ellenőrizze a munkát. Érdemes belevenni a szerződésbe, hogy a kész tervek hol kerülnek átadásra. Nagyon fontos, hogy amíg nincs a kezünkben az átvételi elismervény, addig ne adjuk ki a tervet. Legyen benne a szerződésben ehhez kapcsolódóan, hogy az átvételtől hány napon belül kell a megrendelőnek kiadnia a teljesítési igazolást. Fontos rögzíteni, hogyha nem adja ki a megrendelő az igazolást, akkor automatikusan teljesítettnek fogadja el a kivitelező a munkát. Végezetül, hogy kinek a szellemi tulajdona a terv, és abba milyen engedéllyel, hogyan lehet „belenyúlni”, nyilvánosságra lehet-e hozni, vagy sem. Egy fontos mondat a végére: amit a szerződésben nem szabályoztak, abban a PTK vonatkozó rendeletei az irányadóak.

Pereskedés, behajtás

Lehet pereskedni szerződés nélkül is, csak sokkal nehezebb a bizonyítás. Ha minden „papírral” levédtük magunkat, kiadtuk a számlát, akkor nyolc napon belül, ha nem küldik vissza (befogadják), a megrendelés teljesítettnek tekintendő. Bokor András szerint innen már megnyugodhatunk. Ha nem fizetnek ki, nem kell pereskedni, a díjunkat be lehet hajtatni, akár közjegyzőn, akár felszámoló cégen keresztül. A kérdés, hogy mivel tud többet egy behajtó, mint egy ügyvéd, aki perre viszi az ügyünket? Igaz, hogy a követeléskezelő cég részesedésért dolgozik, de garantáltan nem fog évekig elhúzódni a kifizetés a hosszú per miatt. Az adósságkezelő cégek sem léphetik át a jog határait, viszont számos eszköz áll a rendelkezésükre, hogy egy nemfizetés miatt megindítsák a felszámolási eljárást. Így a nem fizető ügyfél egy ügy miatt akár mindenét elveszítheti. Ez a fenyegetettség sokkal hatásosabb mint a per, hiszen a generálkivitelezők, megrendelők pályázatokon indulva szerzik a munkát. Ha felszámolás van a cég ellen, akkor el sem indulhat a versenyen. Összefoglalva tehát, ha van egy jól megfogalmazott szerződésem, a szükséges papírjaim, a behajtás eredményre vezethet. Igaz, hogy ha már pert, felszámolást kezdeményezünk a partnerünkkel szemben, nem kapunk tőle több munkát. A kérdés, hogy megéri-e legközelebb is kockáztatni?

Aki egyszer már pórul járt üzleti partnerével, nem számíthat a jövőben sem korrekt kifizetésre.

www.nemzeticegtar.hu

Bővebb információt kaphatunk szerződés előtt a partnerünkről a Nemzeti Cégtár ingyenesen hozzáférhető adatbázisában. Az alapvető céginformációkon (székhely, cégforma, a tulajdonosok személye, törzstőke) túl a Nemzeti Cégtár olyan általános pénzügyi adatokat is tartalmaz, mint az árbevétel vagy az eredmény. A céghez tartozó ingyenes riportból továbbá kiderülnek pozitív és negatív információk, amelyek segíthetnek objektíven megítélni a vizsgált partner üzleti magatartását. Az előbbiek közé tartozik például ha a cég nyert közbeszerzést, ha kiemelt adózó vagy ha győztesnek hirdették valamilyen EU-s pályázaton, míg az utóbbi kategóriába kerülnek a köztartozások, a munkajogi bírságok, a törölt adószám illetve a céggel szemben folyamatban lévő jelenlegi vagy már lezárt eljárások. A cégtár nagyon fontos eleme a kapcsolt vállalkozások feltérképezése, valamint az, hogy a kapcsolt vállalkozásokat - üzleti kockázat szempontjából - algoritmikus úton rangsorolja a rendszer.

 

Cégügyek