VGF szaklap

Bemutatjuk: 100 lakásos passzív ház Budapesten

| |  560 | |

Bemutatjuk: 100 lakásos passzív ház Budapesten

Budapesten a XIII. kerületben épült fel az ország és közép-Európa első 100 lakásos passzívháza. Az épület gépészeti berendezéseit, valamint az üzemeltetési, fenntartási költségeket vettük górcső alá.

Az épületburok

A passzívház tervezése és kivitelezése során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek során az épület hőveszteségeit minimalizálják, ezzel párhuzamosan az energiafelhasználását is jelentős mértékben csökkentik. Ennek érdekében az építés során igyekeznek a kompakt épületformálás szemléletét megvalósítani, tehát az épület egy adott térfogatához minél kisebb lehűlő felületet társítanak. Így a homlokzati üvegfelületek aránya nem haladhatja meg a 40%-ot. A lakásokat un. termikus burok veszi körül, amely a ház fűtött részeinek a külvilággal érintkező felülete. A megépült 100 lakásos passzívház három hőszigetelt épülettömbjében kizárólag lakások helyezkednek el (ez a 12 000 négyzetméterből 5000 négyzetméter), ez a termikus burok 30 cm hőszigeteléssel rendelkezik. Az egyik legfontosabb feladat a burkon belül a légtömörség biztosítása, hogy az épületben a nem kívánt, ellenőrizetlen és többletenergia felhasználást igénylő légáramlások ne lépjenek fel. A passzív házak nyomástömörségére vonatkozó kritériuma, hogy 50 Pa nyomáskülönbség esetén egy órán belül a termikus burkon belül lévő légmennyiségnek csak az 50 százaléka távozhat el. A kivitelezőknek ebből a szempontból a legnagyobb fejtörést az épületburokba belépő, és az onnan elmenő csővezetékek átvezetésére jelentette, hiszen ezeken a pontokon szökhet el a legtöbb levegő. Figyelmet, lelkiismeretet igényel ezeknek a gondos elkészítése.

Három hőszivattyú dolgozik

Fontos az üvegfelületek optimális tájolása, melyek többségét célszerű délkelet – délnyugati irányba tájolni. A 100 lakásos passzív házban nincs északi ablakkal rendelkező lakóhelyiség. A nyílászárók - mint az egyik sarkalatos pontjai az épületnek -, U értéke nem haladja meg a 0,85 W/m2K-t. Ennek a „számnak” egyúttal kedvező mellékhatása is van, hiszen így rendkívül magas a hangcsillapítási érték, melynek következtében a lakások zajterhelése a minimálisra csökken. Az épületben sem kazán, sem kémény nincs, nincs bekötve továbbá a gáz sem. A ház energiaellátását egy talajszondás hőszivattyús rendszer biztosítja. Húsz szondát fúrtak le a kertben, egyenként 125 méter mélyen. Ezek három hőszivattyúra dolgoznak, egy közülük a használati melegvíz ellátásra (40 kW), a másik kettő a fűtési célú ellátásra szolgál (85 kW), azaz a padlófűtés és a törölközőszárító, a légtechnika fűtését biztosítja. Létezik ezeken kívül még egy fűtési kör (55 kW), amelyet szabad körnek is neveznek, a talajszondákból kinyert energiával tudják ezen keresztül télen a légkezelőknél a hideglevegőt előfűteni, illetve ez a talajszondás víz nyáron alkalmas a légkezelőkben bizonyos mértékű passzív hűtésre. Az épületben ezen kívül nincs hűtés.

Csak gépi szellőzés

A légtechnika három légkezelő berendezésből áll, minden egyes lakótömbhöz külön-külön beépítve. A szükséges légcserét ez a 10 000 m3/óra összteljesítményű központi szellőztetőrendszer biztosítja, hővisszanyerővel, utófűtő kaloriferekkel. Minden egyes lakásba van légmennyiség szabályzó rendszer, a lakó képes beavatkozni egy fali kezelő panelen keresztül, az alapértéken befújt levegőt 30 százalékos tartományra tudja csökkenteni. Ez a rendszer kommunikál a központi légkezelő berendezéssel is, ami ennek függvényében képes változtatni a ventilátor-motorok teljesítményét. A légtechnikai gépháztól a lakásokig a hálózat, hagyományos légcsatorna hálózat. A lakásokhoz a függőleges aknákhoz eljutó légcsatornák speciálisak, mert az épület födémszerkezetével vezetett műanyag gégecsöves rendszer jutatja el a szükséges levegőt. Minden lakásban van a gerincről történő leágazásra egy elosztó doboz, ahonnan a födémszerkezetbe jut a levegő, onnan pedig a lakószobákba. A WC, a fürdőszoba, és a konyha részen történik az elszívás.

A passzív házaknak a lényege a mesterséges szellőzés. Ennek értelmében a szabadlevegővel történő szellőztetést kerülni kell. Ezáltal kezelt levegő kerül minden lakásba, amely biztosítja a pára és penészmentességet. Erre azért is szükség van, hogy minél kisebb legyen a hideg időszakokban a lakások hővesztesége, illetve a meleg időszakokban a passzívház hűtése is megfelelő legyen. Ennek a folyamatos, huszonnégy órás gépi szellőzés az egyik feltétele, illetve a minimális padlófűtés.

Üzemeltetési tapasztalatok

A 100 lakásos passzívház éves fajlagos fűtési energiaigénye kisebb, mint 15 kWh/m2. Ha ezt az értéket egy 50 m2 nagyságú lakásra vetítjük, ez körülbelül akkora fűtési energia felhasználást jelent, mintha egy hajszárítót, vagy porszívót két óráig üzemeltetnénk naponta. Ennek értelmében a lakók éves várható fűtésszámlája nem haladja meg a 15 ezer forintot. Egy átlagos ház energiafelhasználása ennek 15-20 szorosa.  Az üzemeltetők információi szerint a lakásokban tavaly november közepén még hűteni kellett az optimális 22-23 °C eléréséhez. A passzív házban még az épületen kívüli nulla fok körül is csak ritkán kapcsol be a padlófűtés. Minden egyes lakásban van hőmenyiség mérő készülék. Ehhez kapcsolódóan készült egy központi monitoring rendszer is, amely a beérkező adatokat folyamatosan regisztrálja. 

A 100 lakásos passzív házban is van gondnok, akit passzívház koordinátornak neveznek, és a családjával az épületben él. Több mint egy házmester, az épület teljes gépészetével tisztában van, megkapta az ehhez szükséges képzéseket. A lakók beköltözésének egyik feltétele volt, hogy lakáshasználati képzésen vesznek részt.  A kurzus egy teljes napot vett igénybe, ahol a lakókkal megismertették a passzívház üzemeltetési elvárásait. Garanciális műszaki eszközök kerültek beépítésre, de a garanciális időn túl is a szakszervizekkel kötött a ház üzemeltetési szerződést.  Jelenleg három pályázati forduló után a százból hatvan lakás talált gazdára, így 60százalék a kihasználtság, de a következő hónapokban meg fog telni a ház. Négy hónap elteltével az üzemeltetési költségről elmondható, hogy egy 50 négyzetméteres lakás havi fűtési költsége nem kerül 2300 Ft-nál többe. Ennyi az átlagos fűtésszámla.

EnergiahatékonyságEnergiamegtakarításPasszív ház