VGF szaklap

A megújulók és az atomenergia nem ellenségei egymásnak

| |  386 | |

A megújulók és az atomenergia nem ellenségei egymásnak

A villamosenergia-igény tovább fog emelkedni a következő években Magyarországon. Az igények kielégítésében a megújuló energia és az atomenergia nem tekinthető egymás ellenségének – emelte ki Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjáért felelős tárca nélküli miniszter az Energiagazdálkodás a XXI. században című konferenciáján.

„A hazai gazdaság válság utáni talpra állásával párhuzamosan az utóbbi években növekedett a villamosenergia-igény Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő években tovább fog emelkedni” – emelte ki megnyitó beszédében Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Emlékeztetett rá, hogy az év elején új rekordot ért el a magyarországi áramfogyasztás: január 23-án ugyanis 6926 megawattos (MW) csúcsterhelést regisztráltak. Kiemelte: a villamosenergia-import mértéke továbbra is magas, tavaly 31,6 százalékot tett ki, ami Európában az egyik legnagyobb kitettséget jelenti. A hazai energiafogyasztás szintjének növekedése, a jelenlegi erőműpark kiöregedése miatt szükségesnek nevezte az új paksi beruházást.

Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

A tárca nélküli miniszter kihangsúlyozta: a hazai energiastratégia három pillérre támaszkodik: az atomenergia mellett a megújuló energiaforrásokra, illetve harmadik elemként a szénbázisú energiaforrásokra (gáz, lignit stb.). „A megújuló energia és az atomenergia nem tekinthető egymás ellenségének a villamosenergia-ellátásban” – emelte ki. Azt is hozzátette azonban, hogy a gazdaságos üzemméretek szempontjából figyelembe kell venni az ország földrajzi adottságait. A hazai földrajzi sajátosságok miatt az energiamix 30 százalékát tehetik ki a megújuló energiaforrások, ennél nagyobb arányú hasznosítást csak jelentős pluszköltségekkel lehetne megoldani – szögezte le.

Napelemek: egymillió forintos beruházás elég lehet

Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke elmondta: jelenleg tömegével épülnek a napelemes erőművek az országban. Szerinte a villamosenergia-import kiváltására is alkalmas lehet a napenergia, mivel a napelemek nappal termelnek, amikor a fogyasztási csúcsok jelentkeznek. A háztartási méretű napelemes erőművekkel kapcsolatban elmondta: azok valódi rezsicsökkentést tudnak eredményezni, egy háztartás villamosenergia-felhasználását már egymillió forintos beruházással ki lehet váltani, amire az MFB uniós forrású kamatmentes hitele is felhasználható.

Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke szerint mind Pakssal, mind anélkül működőképes tud lenni a hazai energiarendszer. Szerinte, ha az ország villamosenergiaimport-kitettségéről beszélünk, akkor figyelembe kell venni, hogy az áram egy piaci termék, amelynek ára napi szinten változik, így az importot a külföldi alacsonyabb árak is magyarázhatják. Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke viszont azt hangsúlyozta ki, hogy nemzetbiztonsági okok miatt egy adott ország ellátását alapvetően hazai forrásból kell biztosítani.

Távhő: már nem csak panelfűtésről van szó

Dr. Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte: a távhő fontos energiapolitikai eszköz a környezettudatosság erősítése, az üvegházhatású gázok csökkentése és a fosszilis primer tűzelőanyagok megtakarítása terén. „Az utóbbi években arra törekedtünk, hogy újrapozícionáljuk a távhőt az emberek fejében, így ma már nem csak panelfűtésről beszélünk” – hangsúlyozta. A környezetbarát jellege mellett a távfűtés előnyei között egyrészt a magas komfortfokozatot emelte ki, miután a távhő-felhasználóknál nincsenek felügyeletet igénylő gépészeti berendezések, másrészt azt, hogy a távhő biztonságos fűtési megoldásnak tekinthető, hiszen a tűz- és robbanásveszély, valamint a szénmonoxid-mérgezés lehetősége nem merülhet fel.

Dr. Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója,

A távhő egyre népszerűbbé válásáról elmondta: 2014-től folyamatosan bővült a FŐTÁV Zrt. fogyasztóinak száma, 2016-tól 30 MW feletti piacbővítést ért el a társaság. Tavaly 615 olyan lakásegységnyi fogyasztó csatlakozott ismét a távhőhöz, aki még a kilencvenes években vált le a rendszerről. Példaként emelte ki, hogy a Magyar Telekom új székháza is a távhőt választotta. Elmondta: 2021-ig 2285 újépítésű lakás biztosan távhős lesz Budapesten. A pesti belváros még távhőmentes, azonban az Erzsébet hídi stratégiai tranzitvezeték – a budapesti hőgyűrű kiépítésének keretében történő – idei átadásával a pesti belső kerületekben élők számára is lehetőség nyílik majd a távhőre történő csatlakozásra. Számítások szerint Budapesten minden 45 ezer gázfűtésű háztartás távhőre állítása évente megközelítőleg 67 ezer tonna széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményezne.

Népszerűek a hőszivattyús berendezések

Szilágyi László, az Épületgépész Unió ügyvezető igazgatója – aki a konferencia moderátori szerepét is ellátta a Magyar Energetika szaklap felelős kiadójaként – előadásában azt részletezte, hogy az európai uniós irányelvek miként hatnak ki a hazai lakossági energiafogyasztásra és a háztartási energiatermelő berendezések fejlesztésére. Példaként emelte ki, hogy a gázkészülékekre vonatkozó új jogszabályok a kondenzációs készülékek elterjedését segítették elő, amelyek beépítése – bár hosszú távon megtérül – jelentős beruházási költséggel jár együtt. Az is megfigyelhető azonban, hogy az új építésű ingatlanoknál igen népszerűek a hőszivattyús berendezések, amelyeknél a kondenzációs készülékekkel szemben nincs szükség égéstermék-elvezetőre, azonban működtetésük áramot igényel, ami tovább növeli a háztartások amúgy is emelkedő villamos-energiafogyasztását.

EseményMagyar Energetika