Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Tócsákban tocsogunk Budapesten

Nem megoldott a csapadékvíz-elvezetés

2019. június 5. | VGF online |  2340 |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tócsákban tocsogunk Budapesten

A májusi eső aranyat ér, szokták volt mondani, na de ekkora mennyiség? Bizony, gondot jelent egy kiadós zápor után a víz elvezetése. A jelenlegi közműszabványokat még a ’80-as évekre határozták meg, azóta sokat változott az éghajlat.

Egyre többször találkozhatunk olyan útszakaszokkal, ahol hömpölyög a víz. Vajon mi lehet ennek az oka, tehetjük fel a szakmai kérdést. A csapadékelvezetés fontos kérdés az épületgépész számára. A csapadék mennyiségének mindenkori alakulása, legyen az térbeli vagy időbeli, mindig jelentős hatással volt a városi vízelvezető rendszerek üzemeltetésére. Történeti szempontból érdemes megjegyezni, hogy a városi vízelvezető rendszerek legrégebbi eleme a felszíni vízelvezetést biztosító árok, illetve csatorna, hiszen az építkezés és a közlekedés alapvető feltétele a csapadékvíz okozta károk és kellemetlenségek megelőzése. A szennyvíz elvezetése csak a közműellátottság fejlődésével alakulhatott ki, amelyet elsősorban a laksűrűség növekedése tett egyre jelentősebb alapszolgáltatássá, különösen a vezetékes vízellátás megjelenésével, az antik időkre visszanyúlóan.

A csapadékvizek intenzitásbeli és mennyiségi alakulásának jelentős hatása van a vízelvezető rendszerekre. A hatás tekintetében beszélhetünk azok direkt, illetve indirekt megnyilvánulásairól. Direkt hatás elsősorban a csapadékvíz elvezetési céllal létrehozott csatornák és árkok esetében vethető fel, amikor a csapadékvíz mennyiségi alakulása a csapadékvíz levezető rendszer teljesítőképességét teszi próbára. A mennyiségi és különösképp intenzitásbeli hatások a rendszer elemeit eltérő módon terhelik. A csapadékesemények, és természetesen az abból kialakuló lefolyás intenzitása, térfogatárama az egyszerre levezetendő vízhozam tekintetében okoz túlterhelést, míg a mennyiség extremitásai a víztömegek befogadását szolgáló elemek túlterheléséhez vezethetnek. A két jelenség együttes megjelenése is előfordulhat. A direkt hatás tehát a csapadékvíz elvezető árkokra és csatornákra, valamint az egyesített szennyvízcsatornákra és azok elemeire vonatkoztathatók. Indirekt hatásról abban az esetben beszélhetünk, ha a csapadékvíz az amúgy nem csapadékvíz elvezetésére szolgáló vízlevezető létesítményre gyakorol valamilyen hatást. Ilyen például az elválasztott szennyvízcsatornák terhelése, amennyiben a csapadék valamely oknál fogva bejut a rendszerbe, például illegális bekötés, illegális bevezetés miatt. A csapadékvíz jelentős hatással lehet a szennyvíztisztító telepek üzemére is, ahol a szennyvíz felhígítása révén, valamint a megnövekedő átfolyási sebesség által gyakorolhat kedvezőtlen hatást az üzemre, amennyiben a megfelelő védelem nem állrendelkezésre, vagy éppen valamely oknál fogva az nem működik kielégítően. Mindez akkor is vizsgálandó körülmény tehát, ha elvileg a csapadékvíz ki van ugyan zárva az adott rendszerből, de ismert körülmények miatt ott mégis jelentős mennyiségben jelenik meg. Az előbbiek alapján világos, hogy a vízlevezető rendszerek eleminek biztonságos üzemeltetése érdekében ismerni szükséges a csapadékvíz kihullásának törvényszerűségeit, különös tekintettel a szélsőséges helyzetekre. Nem mindegy, hogy a szélsőségek bekövetkezése miképp alakul mind az előfordulásának gyakorisága, mind pedig a mennyiségbeli és intenzitásbeli jellegzetességeik tekintetében.

A ’80-as években még elegendő volt 4 éves gyakoriságot figyelembe venni, 10 perces záporintenzitás mellett. Ez 244 l/s vízmennyiséget jelentett akkoriban. Ha manapság a tervezők ezt az értéket veszik figyelembe, jogilag megfelelnek az előírásoknak. Ettől függetlenül nem járnak el gondosan. Leitner Gábor közműtervező szerint 10 év gyakoriságot érdemes figyelembe venni, 10 perces záporintenzitás mellett. Ez az adat 365 l/s vízmennyiséget jelent, amit kezelni kell. Ettől függetlenül a kiépített csatornarendszer közmű alulméretezett, egyesített rendszerek esetén (ahol a szennyvíz levezetőbe kötik a csapadékvizet) pláne. A csatornázási művek 1 év gyakoriságot vesz figyelembe 15 perces záporintenzitással Pesten, és 10 perces záporintenzitással Budán, amely 101 l/s vízmennyiségnek felel meg. Miért nem változik a szabvány? Mert papíron lehetetlen állapotokat hoznának létre a szakemberek, ha a megfelelő csapadékvíz mennyiségeket vennék figyelembe. Fejlesztésre szorulnak Budapesten a közművek. A BKISZ (Budapesti Komplex Integrált Szennyvízelvezetési Projekt) 2006-ban indúlt útjára, melynek keretében fejlesztették a szennyvízhálózatot a fővárosban. Ezzel párhuzamosan az Uniós pénzből meg kellett volna oldani a csapadékvíz elvezetését is, amely valamilyen okból nem történt, nem történhetett meg.  Az nem megoldás, hogy csapadékvíz korlátozást vezetünk be, mert az időjárást nem tudjuk befolyásolni. Budán sok helyütt látni, hogy az elvezetőknél rácsig feljön a víz, pinceszinten, illetve szuterénlakások esetén visszacsapó szelep nélkül nem szabad tervezni csatornarendszereket.

A szakemberek nem látnak megoldást a lehetetlen állapotok kezelésére. A csapadékvíz kezelés manapság „mostohagyerek”, amivel érdemben senki nem foglalkozik. Pedig a hirtelen lezúduló eső kezeletlensége beázást, áramkimaradást, közlekedési káoszt is okozhat.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

CsatornaKözmű