Padlófűtés-szabályzás egyszerűen
2020. augusztus 19. | VGF&HKL online | 10 405 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A padlófűtési rendszerek időnként vezérléstechnikai és szabályozási szempontból túl bonyolultak, ezért a megrendelők és a kivitelezők számára is átláthatatlanok. Sőt, sokszor nem is hozzák az elvárt eredményeket. A szabályozásra egy jó, egyszerű megoldást jelenthetnek a kapillárisfejek.
Több automatika, nehezebb kezelhetőség
Minél egyszerűbb egy fűtési rendszer, annál könnyebben kezelhető, sőt a tulajdonos, építtető is könnyebben megérti a működését. A kivitelezők sokszor találkoznak olyan padlófűtési megoldásokkal, ahol feleslegesen építenek be vezérlő szelepeket, túlbonyolítva annak működését. Ha valami meghibásodik, ilyen esetben nehéz a javítás, a szerelés, és természetesen nagyobb a szervizelés költsége is. A vegyes, padlófűtéses és radiátoros rendszerek együttes működésénél fordulhatnak elő sokszor túlbonyolított vezérlések, melyek a megfelelő hőmérsékleti szintet biztosítják. Létezik jóval egyszerűbb megoldás is, amely sokkal átláthatóbb, és egyszerűbb fűtést eredményez. A kapilláris fejekkel történő padlófűtés szabályozás esetén megspórolhatjuk a bonyolult vezérléseket, és a hibaforrások száma is lecsökken.
Nem kell hőcserélő sem?
Régebbi rendszerekben a hőcserélő feladata volt az is, hogy a fűtési hálózatot a korróziótól megvédje. Jelenleg olyan vezetékcsöveket alkalmaznak, ami oxigéntől mentesek. A hőcserélő közbeiktatása energiaveszteséget produkál. A kapillárisfejjel vezérelt padlófűtési rendszereknél hőcserélőt sem kell beépíteni, ennek köszönhetően elég egy tágulási tartály. Ebben a rendszerben függetlenül attól, hogy milyen az előre menő víz hőmérséklete, egy keverőszelep dönti el, hogy a kazántól érkező meleg vízhez – melynek a hőmérséklete 40-90 °C közötti –, a padlófűtéstől visszaérkező „hideg” vizet milyen mértékben kell keverni az optimális hőmérséklet beállításához. Ez a kapilláris termosztát fejjel szabályozható. Így a beállított hőmérsékletű vizet egyenletesen széthordja a rendszer a lakásba, és egyenletes hőmérsékletet biztosít. Azonban nem tudja automatikusan a kazánt elindítani, ezért szükség van szoba termosztátra. Ha van hőigény, akkor a termosztát elindítja a kazánt, amely szolgáltatja a plusz meleg vizet.
Építőkészlet…
A szeleptest a padlófűtésre kifejlesztett sztenderd, a beépítő készlet segítségével lehet a kapilláris fejet elhelyezni. A szerkezetre rá van írva, hogy milyen hőmérséklet beállítására alkalmas. Az eszköz tetején van egy kontrázó hőmérő, amivel a kívánt hőmérséklet beszabályozható. Motoros szelepeket, szabályzókat, három utas szelepeket válthatunk ki a kapilláris fejjel. Ha a bonyolult vezérlések elromlanak, mindig az a történet vége, hogy a szerelő leveszi azokat, és kézi kerékkel beállít egy optimális hőmérsékletet. A szivattyú a kapillárisfejjel ellátott rendszerben is nonstop működik. Ha csökkenteni akarjuk a működési időt, akkor ez egy egyszerű programkapcsolóval (konnektorból menjen, vagy ne az áram a szivattyúhoz) megoldható. Ha a padlófűtéses rendszerben nem megy a szivattyú, akkor leáll a rendszer, függetlenül attól, hogy a kazán a radiátoros kört még el tudja látni.
A kapilláris fejjel ellátott szelep, mintegy önálló radiátoregységként kezeli a padlófűtést. Életből vett példa, ahol egy 50 nm-es konyha radiátorait cserélték le padlófűtésre, és ezzel a megoldással építették ki a rendszert. Sokkal kisebb volt az új szerelvény, mint a radiátor, könnyen el lehetett dobozolni. Így egyenletes lett a hőmérséklet a konyhában.
A padlófűtés vezérlés meghibásodási lehetősége is minimális, csak mechanikusan lehet tönkretenni, letörni stb. a kapilláris fejet. Ennek a cseréje 10-12 ezer forintos tétel. A szelep, az érzékelő hüvely nem tud tönkremenni, értelem szerűen más problémák nem merülhetnek fel. Tehát ez a padlófűtés vezérlés lényegesen egyszerűbb, mert egy vízkör van, nincs szükség hőcserélőre, egy tágulási tartály dolgozik. Érdemes tehát megfontolni a beépítését.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
