VGF&HKL szaklap

Még egy szó a számláról

| |  327 | |

Még egy szó a számláról

A számlaadás eleddig papír alapon történt, megírtad, aláírtad, lepecsételted, majd amikor kellett, a NAV felé bevallottad. Idén július 1-től azonban bonyolódott a helyzet, elektronikusan könyvelned is kell.

A szerszámos ládák, táskák egyik elengedhetetlen kelléke a számlatömb, melyet az egyéni vállalkozók kénytelenek magukkal cipelni. Minden elvégzett munka után értéktől függetlenül számlaadási kötelezettsége van a munkát elvégzőknek. Számlát adni senki sem szeret, kapni sem. Hányszor haljuk az ominózus mondatot: Főnök mennyi lesz? – 10 ezer – jön rá a válasz. És számla nélkül? – jön a kérdés azután. Természetesen ez egy fikció, feltételezzük, hogy mindenki jogkövető állampolgár, és ezért számlát ad a munkája után. A megrendelőnek elemi érdeke, hogy megkapja a számlát, hiszen ez egy bizonyíték az elvégzett munkára, és egy esetlegesen felmerülő probléma esetén hivatkozási alap is lehet.

Ellenőrzés

A NAV emberei a legkülönfélébb módszerekkel ellenőrizhetik a szolgáltatókat, köztük az épületgépész szakembereket is. Kihívnak egy valós munkára, amelyet tényleg el kell végezned, igen ám, de a megrendelő az adóhatóság szakembere. Ha nem adtál számlát az elvégzett munkáról, máris jöhet a bírság. A mulasztási bírság tekintettel arra, hogy ez a tényállás az adóelkerülés egyik legdirektebb módja az adózó személyétől független, egységes és emelt tételű, 1 millió forintig terjedő. A bírságkiszabás során az adóhatóságnak nem kell azt mérlegelni, hogy magánszemély vagy nem magánszemély adózó mulasztotta el a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, illetve, hogy nem valós ellenértékről bocsátott ki bizonylatot.

Kötelező online

Az adatszolgáltatási kötelezettség azt jelenti, hogy a kiállított számla kötelező adatait el kell küldeni az adóhatóságnak. Sok vállalkozás életében ez nem újdonság! 2018. július 1-je óta ugyanis minden belföldi adóalanyt érintett, amely minimum 100 000 Ft áthárított áfa tartalmú számlát állított ki más belföldi adóalany részére. 2020. július 1-től és 2021. január 1-től két lépcsőben változtak, változnak az adatszolgáltatási kötelezettség szabályai. 2020. július 1-től adatszolgáltatási kötelezettség terheli a belföldi adóalanyt, ha számláját más belföldi adóalanynak állítja ki. Abban az esetben is, ha nem számít fel áfát. Tehát a kötelezettség akkor is vonatkozik rád, ha alanyi adómentes vagy, vagy kis összeget számlázol. 2021. január 1-től pedig a változás érint minden számlát, így a belföldi és külföldi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kiállított bizonylatokat is. Vagyis, a NAV minden számlát látni fog. Az adatszolgáltatási kötelezettség a sztornó és helyesbítő számlák esetében is él. Fontos változás még, hogy minden számlán, melynek adatait le kell jelenteni a NAV-nak és a vevő belföldi adóalany, fel kell tüntetni a vevő adószámát. Belföldi adóalany (áfaalany) az a személy, aki (amely) gazdasági tevékenységet folytat és adószámmal rendelkezik. Azaz, ide tartoznak cégek, más szervezetek (pl. adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület stb.), egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek is.

A kézi számlatömbből kiállított számlákat egyesével kell rögzíteni a NAV Online Számla rendszerében. Ehhez regisztrálni kellett az Online számla rendszerbe 2020. június 30-ig. Ehhez szükség volt Ügyfélkapu azonosítóra is, ha ezt nem tette meg valaki, sürgősen pótolja. Ezután lehet belépni a NAV felületére és rögzíteni az adatszolgáltatásra kötelezett számla adatait.

Arra mindenképp fel kell készülni, hogy a számlák felvitele időigényes lesz. Ugyanúgy, ahogy a kézi számla kitöltése is sokkal macerásabb, mint ha számlázó programmal állítanád ki. Ráadásul, ha 15 számlád van egy nap, akkor 15-ször kell megismételni a folyamatot.

áfaCégügyekJogszabályok