Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Aknák: vigyázat, nem robban!

2020. szeptember 9. | VGF&HKL online |  4097 |

Aknák: vigyázat, nem robban!

A különböző aknák az ivóvíz, szennyvízhálózat kiépítésében fontos szerepet játszanak. Készülhetnek egyedileg, de a kereskedelemben előre gyártott, műanyag aknák is vásárolhatók. Az utóbbiak lényegesen olcsóbbak, és a szabványi előírásoknak biztosan megfelelnek. Azonban nem minden helyre telepíthetők.

Hely a vízmérőnek

A lakossági és egyéb vízbekötések mérőhelyének kialakítását az MSZ 22115:02 szabvány illetve az ME 10-244-94 szabvány előírás rögzíti. Ennek megfelelően a vízmérő helyet önálló aknában kell kialakítani, ha az ingatlan határvonala és az ingatlanon lévő építmények alapjának külső síkja közötti távolság 2 m-nél nagyobb, vagy ha a vízóra csak külterületen helyezhető el. Az aknákat úgy kell kivitelezni, hogy a szerelvényekhez könnyen hozzá lehessen férni, valamint a vízmérő leolvashatósága, cserélhetősége megfelelően biztosított legyen. A szabvány 1 méter átmérőt és 1,3 m belmagasságot határoz meg. Ennél kisebb aknák csak akkor telepíthetők, ha a szerelvények a felszínre emelhetők. Anyaguk lehet vasbetonból, műanyagból, de régebbi aknák esetén azbesztcementtel is találkozhatunk. Mászható akna esetén a födémnyílás egyik mérete sem lehet 60 cm-nél kisebb. Az akna fedlap teherbírásának a terheléshez kell igazodni. A mászható aknába hágcsót vagy létrát kell beépíteni.

Készülhet műanyagból

A műanyag aknák nagy előnye, hogy könnyen telepíthetők, és a helyi vízszolgáltató igényeinek megfelelően könnyen kialakíthatók, valamint teljes vízzáróságot biztosítanak. A talaj és a talajvíz mikrobiológiai, vegyi korróziójával szemben a műanyag test fokozottan ellenállóbb. A műanyag aknákat alapvetően három típusban gyártják, felszín közeli vízmérővel szerelt hőszigetelt aknák, kiemelhető vízmérővel szerelt aknák, valamint léteznek a mászható, járható kivitelű műanyag aknák is. Az aknákat vagy polipropilénból, vagy kemény polietilénből készítik. Az elemeket forgógázos extruziós hegesztéssel varrják össze. Az aknafedeleket általában KPE anyagból, fröccsöntéssel készítik, tartósságára jellemző, hogy egy 150 Kg-os gyalogos tömegének képes ellenállni.

A felszínhez közeli vízmérővel szerelt aknákban a vízórák a talaj felszínétől kb. 30 cm-re helyezkednek el, melynek köszönhetően a leolvasás és a mérőcsere könnyen elvégezhető. A szerelvények elfagyását egy hőszigetelő burkolat és fedlap biztosítja. Az aknák átmérője tipikusan 500 mm. A fogyasztói víztelenítéskor kifolyó víz a fenéklemezen található leeresztőn át a talajba juttatható. A hálózati és a vízmérő szerelvényeit KPE cső köti össze. A hőszigetelést a fedlap és a műanyag palástest közé épített hungarocell réteg biztosítja.

A kiemelhető szerelvényű vízmérő akna esetén a mérő leolvasásakor, vagy cseréjekor a szerkezet a kiemelő kengyel segítségével az aknafenékről a terepszintre emelhető, majd a művelet elvégzése után ugyanígy visszahelyezhető. A KPE csőből melegen hajlított kengyelt a szerelvényekhez oldható, gumibetétes bilinccsel rögzítik. Ennek segítségével végezhető el a vízmérő leolvasás, víztelenítés és a szükséges karbantartás. A vízmérő és a szerelvények kiemelhetőségét (gyártó által 10 év garanciával ellátott) rozsdamentes-fém fonatos flexibilis tömlő, vagy spirálisan megtekert KPE cső biztosítja.

A fogyasztói vízbekötésekre vonatkozó MSZ 22115:02 sz. szabvány előírja, hogy az olyan típusú mérőhelyeknél, ahol a leolvasás, karbantartás az aknában történik, az akna méretének lehetővé kell tennie a lejutást és a biztonságtechnikai szempontból megfelelő munkavégzést, szerelést. A járható vízmérő aknák méretüknél fogva lehetőséget adnak ipari felhasználásra is. Az 1000 mm-es átmérőjű aknákba NA-40 – NA-80 vízmérő, az 1200 mm-es átmérőjűbe NA-40 – NA-150 vízmérő is beépíthető. A bekötő csonkok általában DN-50 – DN-160 méretekben készülhetnek.

A házi szennyvízátemelők

Kisnyomású csatornarendszer kialakításánál, gravitációs gerincvezeték és kisnyomású házi bekötőcsatorna építésénél (alacsonyabban fekvő területeken), illetve az alagsori helyiségek, pincék szennyvizének elvezetésénél szükség van házi átemelő szivattyúk üzemeltetésére. Az kisméretű átemelő aknák általában 700 mm átmérőjű és 1400 mm magasságú, műanyagból készült aknák, melynek hasznos térfogata kb. 200 l. Ez a szint úszókapcsoló állításával tetszőlegesen változtatható a lehetőségekhez mérten. A műanyag aknákat un. terelőkúpos fenéklemezzel látják el, amely nagymértékben csökkenti a szennyvíz leülepedését. A gravitációs oldal csatlakozása 110 – 160 mm átmérőjű, a nyomott hálózat csatlakozása 50 mm átmérőjű. A szennyvízátemelőket érdemes visszacsapó szeleppel ellátni, amely üzemelés közben megakadályozza a víz visszaáramlását. Golyós elzáróval pedig hosszabb üzemszünetben az akna lezárható a csatornahálózatról), amely szintén biztonságot ad.

Azonban nemcsak házi átemelő szivattyúk léteznek, ipari méretekben is gondolkodhatunk az aknák területén. A felhasználás jellegétől függően a szennyvízátemelő aknák egyedi méretekben is készülnek, a számított szennyvíz mennyiségének függvényében. Általában polipropilén anyagból terelőkúpos kivitelben. Az akna teljes űrtartalma 1-3 m³ között változhat, a hasznos térfogatot a bekötési magasság és az úszókapcsoló beállítása határozza meg.

Ipari méretekben…

Az ipari átemelőket monolit vagy előre gyártott, vízzáró betonból is készíthetik, melynek minimális belső átmérője a méretezések után kialakult szivattyú talp csatlakozó mérete szerinti kell megépíteni. Az átemelő aknát osztatlan egyterű módon alakítják ki, a tározó térfogatát minden esetben méretezik, mégpedig úgy, hogy egy szivattyús üzem esetén az óránkénti indítás nem legyen több mint egy meghatározott szám. Az átemelő és a gravitációs csatorna csatlakozásánál KGFP gumigyűrűs befalazóidom biztosítja a jó zárást. Csak egy gravitációs becsatlakozás lehet, egy aknában. Az aknatető kialakításánál törekedni kell a szivattyúk kiemelésére is alkalmas lebúvónyílás, és az esetleges leszállásra is alkalmas lejárat kialakítására. 1,6 m-es aknánál minimum 1 db, 2,0 m-es aknánál minimum 2 db, legalább 600 mm átmérőjű (illetve legkisebb méretű) nyílást kell kialakítani egyes szolgáltatói területeken. Az aknatetőket korrózióálló acélból készítik, ettől eltérő anyagot csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad beépíteni. Valamennyi aknatetőnek zárhatónak kell lennie és azonos kulccsal kell nyílnia. A lebúvó nyílásnál a mobil létrarögzítő elemről kell gondoskodni, vagy a nyílás kiképzésének kell olyannak lennie, hogy megakadályozza a létra kidőlését. Az aknába bejutó vizek eltávolítására a fenéklemezben zsomp kialakítását kell biztosítani.

Látható tehát, hogy létesítés szempontjából mindenképp a műanyag, előre gyártott aknák egyszerűséget jelentenek a fix, betonból, vagy monolitból készült aknákhoz képest. Az azbesztcement aknákat a legtöbb helyen már mentesítették, ahol nem, ott a munkavégzésnél fokozottan ügyelni kell a szálló por belélegzésének elkerülésére. Maszk használata mindenképpen kötelező.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Vízellátás