A 2010/31 EU irányelv építőiparra vonatkozó egyik előírása, hogy 2020. december 31-ét követően csak „BB” vagy annál jobb besorolású, közel nulla energiaigényű épület nyerhet használatbavételi engedélyt a tagállamokban. A besoroláshoz elnyeréséhez arra is szükség van, hogy az adott épület huszonöt százalékban megújuló forrásból fedezze az energiaigényét.

Az uniós irányelvek átültetéséhez a tagállamok rendelkeznek némi rugalmassággal, de egészen a tavalyi év végéig úgy látszott, hogy ezek a követelmények hazánkban is életbe lépnek. 2020 december 30-án azonban megjelent a Magyar Közlönyben az innovációért és technológiáért felelős miniszter rendeletmódosítása, amely szerint az újépületeknek csak a 2021. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelnie a közel nulla energiaigénynek. Vagyis az építtetők kaptak fél év haladékot.

A módosítás egy másik pontos része, hogy a 25 százalékos megújuló-részarány kiváltható lesz megfelelő energiahatékonysággal. „Abban az esetben, ha a (…) kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek a (…) minimális megújuló energia részarány teljesítésére nem adottak, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető.” Ez azt jelenti, hogy egy lakó- vagy szállás jellegű épület összesített energetikai jellemző követelményértéke négyzetméterenként és évenként nem lehet több 76 kWh-nál. Ebbe a világítási energiaigény nem számolandó bele. Iroda és kereskedelmi épületekben ez az érték 68, oktatási célú épületekben pedig 65 kWh/év/négyzetméter, de itt már mindkét esetben beleszámítva a világítást is. Ha az épületet hűtik is, ugyancsak évenként és négyzetméterenként ez az érték mindhárom típus esetében 10 kWh-val növelhető.