Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Ablakok, záróra!

Tilos lesz ablaknyitással szellőztetni az új rendelet szerint

| |  4061 |

Ablakok, záróra!

Az új előírásnak megfelelően ablaknyitással már nem lehet megoldani az új építésű lakó- és nem lakóépületek szellőztetését, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével.

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletetben meghatározott épületek tartózkodási zónáiban a minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást nem szabad figyelembe venni.

Előtérben a lélegző lakások

Egy régi építésű családi házban, ahol a nyílászárók nem jól tömítenek, de az épület homlokzatát hőszigeteltük, nem feltétlenül van igény a szellőztetőrendszerekre. Ha azonban az ajtókat, ablakokat is korszerűsítjük, elengedhetetlen lesz szellőztetőrendszer telepítése, illetve a rendszeres szellőztetés. Mit is kellene biztosítani egy szellőztetőrendszernek? Először is gondoskodik a helyiségek egészséges, állandó frisslevegőjéről, szinten tartja a szén-dioxid-koncentráció értékét. A friss levegő CO2-tartalma kb. 400 ppm, és egy átlagos szobában a CO2-koncentráció már egy órán belül megduplázódik egyetlen nyugalomban lévő ember benntartózkodása esetén. Ha többen is vannak a szobában, akik ráadásul valamilyen fizikai tevékenységet végeznek, akkor a szoba légminőségének megtartásához szükséges légcsere mértéke óránként 0,5-0,8, két, három négyzetméteres (pl. zuhanyzó) helyiségekben pedig óránként többszörös is lehet.

A jó szellőztetőrendszer garantálja a higiéniailag szükséges légcserét, segít az egészség megőrzésében, jobb alvást tud biztosítani, csökkenti a migrénes és allergiás problémákat és gazdaságosan üzemeltethető. Mindezeken felül elvezeti a keletkező elhasznált levegőt és párát, ezáltal megóvja az épület állagát a nedvesedéstől és penészesedéstől. Az ablakok, nyílászárók nyitásával a friss levegőn túl a kinti zajok, a kosz, a szálló por és a bogarak is bejutnak a helyiségbe, míg egy szellőztetőrendszer szűrőin ezek a nem jutnak át. Hővisszanyerős szellőztető rendszert alkalmazva a szellőztetési energiaveszteség pedig a töredékére csökkenthető a hagyományos rendszerekhez képest.

Tervezés és kivitelezés

A szellőzetőrendszerek működésének kulcsa a megfelelő tervezés.Az örökérvényű alapelveket mindig be kell tartani. A friss levegőt a tartózkodási zónákba (nappli, háló, dolgozó) fújjuk/engedjük be, lehetőleg az ajtótól távoli ponton, vagy odáig elfújva, míg a használt levegőt az alárendelt helyiségekből (WC-k, fürdők, étkező) szívjuk el, lehetőleg itt is tartva azt a szabályt, hogy a helyiség ajtajától minél távolabbi pontról. A teljes lakás megfelelő átszellőztetése így biztosítható. Az egyre szélesebb gyártói paletták ma már minden igényt kielégítenek akár hagyományos szellőzés, akár hővisszanyerős szellőztető gép, akár a belső légelosztás vonatkozásában.

Hagyomásnyos szellőztetéskor a friss levegő bejutását biztosíthatjuk az új ablakokba, vagy a falba  épített légbeeresztőkkel. Elszíváshoz használhatunk helyiségelszívó ventilátorokat, vagy több helyiség egyidejű elszívását is biztosító berendezéseket. Hagyományos szellőzés esetén is javasolt azonban az automatikus működésű eszközök alkalmazása.

Hővisszanyerős szellőztetést választva a fentiekhez képest egy sokkal magasabb komfortszintet kapunk eredményül. A friss levegőt felmelegítve (az elhasznált levegő hőjével), szűrve, külső zajoktól mentesen kapjuk meg. Központi hővisszanyerős rendszer kiépítése esetén megoldandó feladat a belső légelosztás. A termékskála itt is igen széles. Vannak gyártók, akik kisebb átmérőjű csövekkel, de több csőággal dolgoznak, és vannak akik nagyobb átmérőjű csövekből de kevesebbet használnak. Javasolt rábízni magunkat a választott tervező, vagy kivitelező szakértelmére, hogy a megfelelő rendszert válassza ki számunkra.

Nyári éjszakai hűtés

A legtöbb hővisszanyerős szellőztető gépben van egy bypass szelep, ami nyári éjszakán, amikor a külső levegő hőmérséklete még komfortos, de hűvösebb, mint a benti levegő hőmérséklete,  automatikusan átvált, ezzel kikerüli a hővisszanyerőt, ésa  hűvös levegőt fújja be, ezáltal hűti a lakóteret. A teljesen automatikus gépek nyomon követik, hogy milyen a lakás belső hőmérséklete, milyen a külső levegő hőmérséklete, és a megfelelő paraméterek esetén nyitják, illetve csukják a bypass ágat.

 Talajhőcserélő, kalorifer

A szellőztetőrendszerek egyik lehetséges kiegészítő eleme (ritka opció) a kalorifer, amely csatlakozhat talajhőcserélőhöz is, így biztosítva egy előfűtött, előhűtött levegőt. A talajhőcserélő hőátadó közege lehet levegő vagy folyadék.

Amennyiben a csővezetékben levegő áramlik, a rendszer neve talaj-levegő rendszer, német betűszóval Luft Erdwarmetauscher (LEWT). A levegő áramoltatása sincs ingyen, a pluszterhelés a gép többlet-energiafogyasztásában jelentkezik. Az LEWT rendszerekbe váltócsappantyú építhető az épületen belül, így a légkezelő gép automatikája ki tudja választani, hogy a friss levegő a talajon keresztül érkezzen-e a rendszerbe vagy közvetlenül a szabadból. Utóbbi választás az átmeneti időszakokban lehetséges, amikor a friss levegőt sem előfűteni sem előhűteni nem szükséges. A rendszer kivitelezésére nagy figyelmet kell fordítani, mert a nyári időszakban az LEWT rendszerben a levegő páratartalma a cső falán kicsapódik, különösenesős és meleg időben. A megfelelő lejtéssel kialakított rendszereknél ez nem okoz problémát, hiszen a kicsapódó pára a cseppvízgyűjtő aknában elszivárogtatható vagy csatornába vezethető. Azonban a megfelelő lejtés hiányában a víz a csőben marad, ami pangóvíz kialakulását okozhatja, ami penészesedéshez vezethet.

A talajhőcserélőt megfelelő hosszúságban és mélységben telepítik, leggyakrabban 1,5m mélységben,  200 mm belső átmérőjű, speciálisan kialakított csövekből.

 Amennyiben nem levegőt, hanem folyadékot áramoltathatunk a talajhőcserélőben, akkorszükség van egy kiegészítő hőcserélőre, amely a gép frisslevegő-ágába építenek be és a talajhő energiáját a helyiségekbe áramló friss levegőnek átadja. A talaj-folyadék rendszereket, német betűszóval SEWT rendszereknek nevezzük. A folyadékot keringtetőszivattyú áramoltatja. A páratartalom kérdése a SEWT rendszerek esetén is előtérbe kerül, mivel azonban a páralecsapódás már az épületen belül, a hőcserélőben történik, a keletkező cseppvíz kezelése általában nem okoz gondot, mert az könnyen a csatornába vezethető. Az SEWT rendszerek jellemzői a könnyebb telepíthetőség és karbantarthatóság.Telepítési mélységük megegyezik az LEWT rendszerekével, azonban itt csak egy jellemzően 32 mm átmérőjű speciális csövet kell lefektetni a talajba.

Nem az ablaknyitásra

A beltéri levegő hígulása ma már nem természetes folyamat, mint a szabadban, ezért csak hatékony berendezésekkel tudjuk azt jótékonyan befolyásolni. A rosszul szellőző, hőszigetelt helyiségekben a levegő nemcsak fullasztó, de nedves is, ami a betegségeket okozó penészgombák, mikroorganizmusok vagy atkák szaporodását különösen elősegíti. Ablakon keresztül már szinte lehetetlen a szükséges de elégséges lakásszellőzés biztosítása. Vagytúl nagy lesz a szellőztetés mértéke, amely a falak lehűléséhez vezet, és ezáltal megnövekszik a felfűtési idő, miközbena költségesen felfűtött levegő a szabadba távozik anélkül, hogy a hőt visszatartaná. Vagy túl alacsony lesz, ami épületek esetén állagromláshoz, penészesedéshez, falakban kicsapódó párához, személyek esetén életminőségromláshoz, fáradtsághoz, kialvatlansághoz, súlyosabb esetekben egészségkárosodáshoz vezethet.

EnergiahatékonyságJogszabályokSzellőztetés

Kapcsolódó