Gépész műszaki ellenőri tevékenység a hőellátó rendszerek ellenőrzése során

2013. február 11. | Dr. Barcsik József |  1923 |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Műszaki ellenőr – a belső melós. Ő azért dolgozik, hogy az átvevő ne találjon hibát, hogy minden klappoljon. A műszaki ellenőr feladata az, hogy megtalálja és betömje a réseket, hogy minden a helyére kerüljön. A jó műszaki ellenőr nem ellenség, éppen ellenkezőleg! Sokszor rajta múlik, hogy a kivitelezőnek nem kell hatalmas presztízs- és anyagi veszteséggel kijavítani a már átadott rendszer hibáit, hanem felszerelés közben, csekély energiabefektetéssel korrigálja, amit kell. Cikkírónk több évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen, amit az alábbiakban megoszt olvasóinkkal.

A műszaki ellenőr feladatait – a teljesség igénye nélkül – a következők szerint foglalhatjuk össze.

• Engedélyes tervek, műszaki leírások, költségvetés tanulmányozása, megismerése, „megtanulása”.
• Munkaterület átadása a kivitelező részére.
• A vállalkozói szerződés szerinti energiaellátási (villamos, gáz, víz stb.) szolgáltatás biztosítása.
• Az építési napló megnyitásának ellenőrzése, melybe a műszaki ellenőr neve, címe és telefonszáma is belekerül.
• A kivitelezési munkák ellenőrzése, a terv szerinti megvalósulás folyamatának figyelemmel kísérése.
• A szerelésnél beépítésre felhasznált anyagok (csövek, festékek stb.), hőleadók, szelepek minőségének, méretének ellenőrzése.
• A leszállított kazánok, melegvíztárolók, szivattyúk terv szerinti típusának, teljesítményének ellenőrzése.

A szerelés ellenőrzésének körülményeit az építési naplóban a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként bejegyzéssel szükséges megtenni. Igényelni kell, hogy az építési naplót a kivitelező folyamatosan, naprakészen vezesse. Az elvégzett napi munka, a kivitelezés körülményei beírásra kerüljenek. Fontos az ellenőrzés időpontjában az építési naplóba tett bejegyzések átolvasása, értékelése, mert erre a műszaki ellenőrnek válaszolnia kell, esetleg állást is kell foglalnia.

A leszállított és tárolt berendezések, kazánok, tartályok, csövek stb. időjárás elleni védelmére, valamint idegen anyagok bejutásának elkerülésére, ha szükséges, a kivitelező figyelmét az építési naplóba történő bejegyzéssel indokolt felhívni. Ugyanis előfordulhat, hogy a csövekbe, vagy akár a kazánba, tartályba, a gázégőbe idegen anyagok (építési törmelék, kis állat stb.) kerül, mely már a próbaüzem során rongálódást okozhat. „Kényes” szerelési helyeknek számítanak a kazánok, illetve a szabályozási körök bekötései, melyek terv szerinti kialakítását szükséges leellenőrizni. A szerelés minőségének további jellemzője a hegesztési varratok megfelelősége, melyet a vizuális ellenőrzésen túlmenően, a tervező által előírt víznyomáspróbával is szükséges leellenőrizni, és ezt dokumentálni kell.

A hőellátó rendszer átvételének minőségi kritériuma, hogy az elkészült csőrendszert – a kazánok kizárásával, átkötésével -, az előremenő- és visszatérő vezeték, az osztó, gyűjtő, a légtelenítő szelep lezárása mellett vegyszeres mosóvízzel ki kell mosatni, a tervezői előírás hiánya esetén is. A műszaki ellenőr írja ezt elő az építési naplóban a kivitelező számára. A fegyelmezett technológiával a hegesztés, a tárolás során a csövekbe került olajos és egyéb szennyező anyagot el lehet és el is kell távolítani. A mosatást addig szükséges végezni, míg tiszta, átlátszó víz nem folyik ki a rendszerből. Sajnos ezt a mosatást szívesen „elfelejtik” a szerelés során. A mosatás utolsó fázisában a kiiktatott berendezéseket (kazánok, hőleadók stb.) is rá kell kötni a rendszerre, ezáltal kompletté tettük a folyamatot.

A kivitelezés minőségét a tervező által előírt – eredményes – víznyomáspróba megtartása biztosítja. A fűtési rendszerek védelmét – legtöbbször – zárt tágulási tartály biztosítja. A rajta elhelyezett rugóterhelésű biztonsági szelep pnyitó nyomás értékéig a rendszernek állnia kell a nyomáspróbát. A sikeres nyomáspróbáról jegyzőkönyvet szükséges felvenni. Az építési naplónak ennek tényét, időpontját, megtartásának körülményeit szükséges tartalmaznia. A hőleadók, radiátorok beszerelési helyzetét – darabonként – szükséges leellenőrizni. A helytelen beállítás miatt – ha nem a radiátor csonkja helyezkedik el magasabban, mint a másik vég – a levegőbuborékok összegyűlnek, és a hőleadó felület aránya lecsökken. Az ellenőrzés eszköze a vízmérték. Az esetleges hibák kijavítását – a konkrét helyek megjelölésével – az építési naplóban kell észrevételezni. A fűtési vezetékek korrózióvédelmét a sikeres nyomáspróba után lehet megkezdeni. A műszaki ellenőr feladata, hogy ennek fázisait – rozsdátlanítás, alapozás, fedőmázolások – leellenőrizze. Az egyes munkafázisok között a megfelelő technológiai időt biztosítani kell. Ügyelni kell arra, hogy a csőmegfogások helyei – csőbilincsek – fellazításra kerüljenek a korrózióvédelem biztosítása érdekében. Gyakorlatom során számos helyen találkoztam lefestett csőbilincsekkel. A fellazítás után kiderült, hogy alatta csak a „csupasz” acélcső volt, védelem nélkül.

A hőellátó rendszerek hőszigetelését a tervező nem véletlenül tervezi be, melynek minőségét, helyeit, kialakítását is szükséges leellenőrizni. A korszerű tervek műszaki leírásai utalnak arra, hogy az elkészült központi fűtési rendszert hidraulikailag be kell szabályozni, ami megteremti a megfelelő víz tömegáram átáramlását megfelelő nyomásesés mellett az egyes radiátorokban. Ez a tervezői előírás szabályozási tervet is igényel, mely része kell, hogy legyen a kivitelezési tervdokumentációnak. A kivitelező ennek birtokában tudja elvégezni a beszabályozási feladatot, és ezt dokumentálhatja az építési naplóban.

A hőellátó rendszer szerves részét képezi a gázszolgáltató által „kivitelezésre alkalmas”-nak ítélt gázellátási terv megvalósításának. Az épület falán kerülnek betervezésre az esővédő fix zsaluval ellátott, alsó és felső szellőzőnyílások. Tekintettel arra, hogy a létesítmény építésének műszaki ellenőrzését építész műszaki ellenőr látja el, ezért a partner kolléga figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez fontos elem az épületen, – mely az égési levegő ellátását, utánpótlását, és a kazánház szellőztetését hívatott ellátni -, a helyére kerüljön. A korábbi évek során számos helyen tapasztaltam, hogy nem alakították ki a gázszolgáltatói engedélyes tervben előírt felső szellőző nyílást.

Az építészek gyakran alakítanak ki emeleti helyiségekben kazán fűtőhelyiséget. Az esetleges káros rezgések elkerülése érdekében – ha erre nem utalt a tervező – rezgéselnyelő közdarabok beépítése célszerű a kazán és a fűtőhelyiség beton padlózata között. Rezgéscsillapító elemet célszerű beépítésre javasolni a kazán füstcsonkja és a füstcső közé is. A műszaki ellenőrnek a javaslatot a tervezővel egyeztetnie szükséges, és ezt tervezői bejegyzéssel indokolt az építési naplóba bejegyeztetni. Az építési költséget – ha átalánydíjas szerződésről van is szó – a kivitelezővel történt elfogadás esetén ez nem változtatja meg, a pluszkiadás elhanyagolható. (Ha a szakági műszaki ellenőrt az építtető már a tervezés időszakában alkalmazza, akkor ezek a szakmai javaslatok már az engedélyes terv részét képezhetik). A hőellátó rendszer üzemeltetése során a betervezett mérőműszerek (nyomás, hőmérséklet, mennyiség stb.) fontos szerepet töltenek be. Ezért a beszerelt műszereket méréshatár szempontjából is át kell tekinteni, és ha szükséges, ezeket a műszaki ellenőrnek ki kell cseréltetnie.

Előfordult például, hogy a központi fűtési rendszer gyűjtőjén –20 °C...+160 °C méréshatárú hőmérőt helyeztek el, vagy a hidrométer helyett az osztón 10 bar maximális kitérésű nyomásmérőt szereltek fel stb. Ezek a műszerek a feladatukat nem láthatták volna el megfelelően, ugyanis a kezelő nem tudta jól leolvasni. A kazánok beszerelését és gáz alá helyezését követően kerülhet sor azok beüzemelésére, illetve az üzemi állapotának bemérésére. Az építő „hívja le” a kazángyártó cég szakembereit, és a kazánbeállítási folyamaton az építtető megbízottja, a műszaki ellenőr is részt vesz, a kazán kezelőjével egyetemben. A jelzett időpontra a kéményseprő szakemberei is meghívást kapnak, a gázszolgáltatóval együtt. A két utóbbi szakcég a kémények, illetve a belső gázellátó rendszer szerelését ellenőrzi, és adja meg az engedélyt a „gázbeadásra” a sikeres nyomáspróbát követően. Az építtető és az építő közös törekvése, hogy a létesítmény a vállalt határidőre elkészüljön. A határidő lejárta előtt – a munka volumenétől függően legalább egy hónappal – a műszaki ellenőr gyakrabban kell, hogy ellenőrizze a kivitelezést, mert az „aprómunkák” jelentik a szerelés nagyját, bármilyen furcsán hangzik is. A vállalkozó pedig –, ebben biztosak lehetünk – a vállalt határidőre készre jelenti a kivitelezést a megrendelőnek. A műszaki ellenőrre a szerelés utolsó fázisában ismét fontos szerep hárul. A műszaki ellenőr a kivitelező gépész műszaki vezetőjével lépésről lépésre végighaladnak a gáz- és a központi fűtési rendszer egyes elemein, az esetleges hibákat, hiányosságokat feljegyzik, és a műszaki ellenőr kéri ezek megszüntetését az építési naplóba történő bejegyzéssel. Ezt ismételten leellenőrizve lehet a naplót lezárni. A készre jelentés ekkor lesz „tiszta”, és így nem fordulhat elő kellemetlen helyzet a műszaki átadás-átvétel során.

A készre jelentést követően a műszaki ellenőr(ök) az építtető megbízásából kitűzik a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját és helyét, melyre a meghívót kiküldik. Az átadáson a műszaki ellenőr a megjelenteknek röviden ismerteti a beruházás műszaki tartalmát, és bemutatja az elkészült létesítményt. A bejárást követően minden meghívott nyilatkozatát írásban összefoglalja, mely nyilatkozatok a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv szerves mellékletét képezik. Lényeges a tervezői nyilatkozat megléte. Sikeres lesz a műszaki átadás-átvétel, ha közösen, jól készítették elő.

A műszaki átadásra a hőellátó rendszert a szükséges és megfelelő funkcionális táblákkal, áramlási irányok feltüntetésével, a megvalósulási terv kapcsolási sémájával és a rendszere vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokkal kell ellátni. (Ez a tervezői, valamint a kivitelezői szerződésből következhet.) A kivitelező az eljárás során átadja a hőellátó rendszer megvalósulási tervét, a hozzá tartozó nyilatkozatokkal és gépkönyvekkel stb. „kilistázva”. Ezeket 8 napon belül leellenőrizve nyilatkozik a gépész műszaki ellenőr a dokumentációk minőségéről. Előfordult ugyanis, hogy a „tervezői” terv lapjaira ráírta a kivitelező, hogy „megvalósulási terv”, és nem vezette át rajta a kivitelezés során tett eltéréseket.

Ha a műszaki átadást a fűtési idényen kívül bonyolítják le, akkor a fűtési rendszer minőségi átvételét nem lehet lebonyolítani. Ezért a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben utalni szükséges arra, hogy ezt a minőségi átvételt a fűtési idényben, 0 oC körüli külső hőmérséklet mellett fogják az érdekeltek, a gépész műszaki ellenőr, az üzemeltető és a kivitelező lebonyolítani. A termek hőmérsékletének leellenőrzésével, tervi adatok összehasonlításával történhet meg az átvétel. Ha az adott helyiségben nincs meg a tervezési hőmérséklet, akkor a kivitelezőnek az esetleges szabályozási korrekciókat el kell végeznie. A minőségi átvétel jegyzőkönyve tanúsíthatja a tervezői munka jó eredményét, a kivitelezés megfelelőségét és a beruházás sikerességét.

A fűtési idény beindulásakor lehet lebonyolítani egy folyamatos – legalább 72 órás – üzemet, mely időtartam alatt a fűtési rendszer esetleges „gyermekbetegségei” előjöhetnek. A sikeres műszaki átadás-átvételt követően a kivitelezőnek be kell mutatnia az egyes gépbeszállítók (kazán, szabályozó, vízlágyító stb.) munkatársainak, szervizeseinek segítségével az üzemvitelt, az indítást, a leállást stb. Ez a „kioktatás” az egyik befejező eleme a minőségi szerelésnek. Ezt már a vállalkozói szerződésben is szükséges megfogalmazni.

A gépész műszaki ellenőri tevékenység – egy hőellátó rendszer megvalósítása során – sokoldalú, alapos és mély gépész ismeretet is igényel. A leírtak ezt kívánták bemutatni, és részleteiben elemezni.

---