Félrevezető félinformációk a közmédiában Kun Zita halála kapcsán
2013. december 19. | Veresegyházi Béla | 3665 |
Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mondhatni, szokás szerint. Mert mi történik, ha valaki meghal szén-monoxid-mérgezésben? A tévében mutatnak egy konvektort, aminek semmi köze az esethez, és elmondják, hogy a gázkészülék, esetleg a kémény hibája okozta a balesetet. Mi most elmondjuk, mi történt ebben a konkrét esetben (és sok másban is, valószínűleg).
Az egri, 20-25 éves betonszerkezetű (panel? pontos információnk erről nincs), 4 emeletes épület tetőterében lévő lakásban történt a baleset. A Vizsgálatot kéményseprői oldalról a TŰZKÉV, a gázszolgáltató részéről a Tigáz DSO végzi, és a Heves megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is koordinál.
Amit már most tudni lehet – azaz lényegében minden világos
- A fürdőszobában üzemelő átfolyós gáz-vízmelegítőnek, ami a HMV-t szolgáltatta, semmi baja, azaz korrekt műszaki állapotban van. Természetesen lezárták a baleset után, de csak azért, mert a jelen állapotok közt életveszélyes a használata, nem pedig műszaki hiba miatt!
- A konyhában páraelszívó működött, egyidejűleg a fürdőszobai vízmelegítővel.
- A páraelszívó ugyanabba a kürtőbe volt bekötve, mint a gáz-vízmelegítő füstgáz-elvezetése!!!
- A szakemberek mérése szerint, amikor csak a gáz-vímelegítő működött, 1-2 ppm CO-koncentrációt produkált. Amikor bekapcsolták a páraelszívót is, a CO-koncentráció rövid idő alatt felszaladt 1000, majd 2000 ppm-re, ami még mindig nem a koncentráció, csak a mérőműszer határa volt.
Nem sok szakmai kérdés maradt megválaszolatlanul. A feltételezhetően légmentesen zárt lakótérbe a páraelszívó visszaszippantotta a gázkészülék égéstermékét, a gyors és drasztikus CO-koncentráció-növekedés pedig a baj észlelését is lehetetlenné tette.
A nem szakmai kérdések viszont sokasodtak. Ki a hibás: az épületgépész tervező (már ha volt), a gépész kivitelező (megint nem valószínű), a nyílászárós (aki épületgépész-szakmailag nem vonható felelősségre), a kéményseprő (már ha nem a legutóbbi látogatása óta építették be a páraelszívót és cseréltették ki az ablakokat), a páraelszívó forgalmazója és beépítője (lásd a nyílászáróst), a lakás tulajdonosa (mert nem tájékozódott), avagy az, aki nem tájékoztatta a lakót megfelelően (az állam? a szakminisztérium? a lobbisták?).
És mi történik ezután? Jön a karácsony, a szilveszter, a szenzáció lecseng, és minden marad a régiben? Miért ne, hiszen eddig is mindannyiszor így történt...
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
