10-ből 9 CO-vészjelző rossz
a Fogyasztóvédelem vizsgálata szerint
2014. április 16. | Veresegyházi Béla | 6421 |
Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika közérdekű bejelentését követően és a szaklap által szolgáltatott információkra is támaszkodva a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lefolytatta saját vizsgálatát a CO-vészjelzők körében. Ennek eredményeképpen totálisan letisztult a piac: ma, Magyarországon egyetlen készülék látja el feladatát, és riaszt akkor, amikor kell!
Előzmények
A VGF alapítása óta közöl áttekintő táblázatot egy-egy kiválasztott termékről. Ilyenkor összeállítunk egy kérdéssort, azt kiküldjük a gyártóknak, akik felelősségük tudatában kitöltik azt, az eredményeket pedig egy táblázatba foglaljuk. Kiváló és olvasóink körében népszerű piacáttekintéseket szoktunk ily módon összehozni, amelyek nem adnak minden kérdésre választ, de amire adnak, az korrekt – hiszen megbízható, a piacon hosszú távon jelen lévő gyártók komoly tanúsítók által többszörösen bevizsgált termékeiről van szó. Ebből a sorból lógott ki a CO-vészjelző, amelyre ugyan van harmonizált gyártási szabvány, de azt csak a kevés minőségi gyártó tartja be – a többiek legfeljebb mondják, hogy igen, aztán rányomják a CE jelzést a dobozra. Se ellenőrzés, se szankció, a helyzetet pedig az is súlyosbítja, hogy ebben az esetben az életet utolsó végvárként védeni hivatott készülékről beszélünk.
Mit tehettünk? Megbíztuk a Stieber Bt. akkreditált laboratóriumát, hogy vizsgálja be a magyar piacon lévő, legnagyobb darabszámot eladott CO-riasztókat. Ez meg is történt, a vizsgálat végeredményét pedig, ami szerint 11 termékből csak 2 bizonyította alkalmasságát, 2013. szeptemberi számunkban ismertettük.
Hivatalos úton
Az eredményre a szakma is döbbenten kapta fel a fejét, és néhányan (például, nem váratlan módon, a rosszul teljesítő CO-vészjelzők forgalmazói) meg is kérdőjelezték annak tisztaságát. Mi valóban nem vagyunk hatóság, de hittünk az igazunkban, és még inkább abban, hogy hivatalos lépésekre, intézkedésekre van szükség, ezért közérdekű bejelentés formájában továbbítottuk adatainkat a Fogyasztóvédelemnek, amely ígéretet tett saját vizsgálatai elvégzésére.
Nos, idén április 3-án megkaptuk válaszukat. 10-ből 1 maradt Információink szerint a Fogyasztóvédelem is ugyanazokat a készülékeket vizsgálta be (a Szimat-2H kivételével, amely nálunk megfelelt), amelyeket a VGF szaklap is, és a végeredmény se különbözött, sőt! Konkrétan: a Honeywell H450EN típusú készülék megfelelt, a CO Melderek, a Fire Angel CO-9X, a Golbal-ok, a Home by Somogyi, a Monox 5000 és a Steck SC-103 nem. Olyannyira, hogy ezek mindegyike a kis-közepes-súlyos kockázati skálán a súlyos minősítést „nyerte el”!
Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem mást, mint hogy az fenti készülékekre a fogyasztásból való azonnali kivonás vár, illetve a már viszonteladóknál, forgalmazóknál lévő berendezéseket is vissza kell hívni, mindezeken túl pedig az eddigi vásárlókat is kártalanítani kell. A fogyasztók részletekről a vgfszaklap.hu és az nfh.hu oldalakon informálódhatnak.
Ki maradt?
Tehát a CO-vészjelző piac Coca-ja és Pepsi-je a Honeywell és a Szimat. Büszkék vagyunk arra, hogy Európában Magyarországon történt először effajta piactisztítás, és hogy ebben fontos szerep jutott szaklapunknak. A fenti információkat – úgy tűnik, sikerrel – próbáljuk átvinni a közmédiába is, bár ott nem lehet kimondani a termékneveket, mert az reklámnak minősül. Ezt a határt ők nem lépik át – mi igen, ha indokolt, márpedig ahol emberéletekről van szó, ott félre kell tenni a megszokott kliséket.
Ezúton is gratulálunk minden minőségi termék gyártójának, legyen az CO-vészjelző vagy kazán, csatelep vagy hőszivattyú, és őszintén biztosítjuk őket támogatásunkról!
Hogyan tovább?
Nagy kérés, hogy vajon tényleg megtisztul-e a CO-vészjelzők piaca, és ha igen, tartós lesz-e a változás? 2013 szeptemberében azt mondtuk a közmédiának, hogy pár ezer forintos áron csak gagyit lehet venni, a minőségi készülékek kb. 12 ezer forinttól kezdődnek. Erre nem más történt, mint hogy az 5-6 ezer forintos olcsójánosok hirtelen 20 ezerre emelték az árukat, majd beakciózták 12 ezerre, és máris csatlakoztak az elithez, és köszönték szépen a közreműködésünket. A Fogyasztóvédelem ugyan átadta az eredményeket a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely a „bűnösök” ellen megindította a piacfelügyeleti eljárást, de láttunk már olyat, hogy egy adott termék vagy cég más néven visszatért egy-két év múlva.
Reményt adhat, hogy a Fogyasztóvédelem újabb széleskörű vizsgálatot tervez a fűtési idényt megelőzően. Szintén pozitív fejlemény, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség törvényi változásokat szándékoznak kezdeményezni (kicsit leegyszerűsítve) a CO-riasztók megfelelőségéről és kötelezővé tételéről nyílt égésterű gázkészülékek lakótérben való használata esetében, valamint a nyílászáró-cserék épületgépész műszaki véleményezésének szükségességéről, a lakóterek légellátásának biztosításáról. Szerkesztőségünk pedig tovább folytatja küzdelmét a gagyi, az etikátlan, a túl- és az alulszabályozottság ellen.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
