VGF&HKL szaklap

Budapesti vízteszt

| |  6667 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Budapesti vízteszt

A víz, „testünk legfontosabb tápláléka” nem egy egységes fogalmat takar. A víz lehet lágy vagy kemény, jóízű vagy ihatatlan, szennyezett vagy kristálytiszta, és még sorolhatnánk.

Nemrég történt egy felmérés, ahol - a lakosság visszajelzései alapján - elkészült egy országos vízkeménység térkép. Az építő jellegű, független víztesztnek viszont volt egy negatívabb eredménye is.

Amellett, hogy kiderült, az ország különböző pontjain mennyire kemény a víz, a válaszokból egyértelműen elmondható, hogy a legtöbb esetben nem tudjuk igazán, milyen vizet iszunk és hogyan lehetne a háztartásunkban található vizeinket - némi energiabefektetéssel - gazdaságosabban hasznosítanunk. (pl.: apadhatnak a rezsikiadásaink, ha gondoskodunk arról, hogy fűtésrendszerünket ne tömítse el a vízkő; vagy wc öblítéskor gazdaságos öblítő rendszert használunk. Mindkettő kb. 30%-kal csökkentheti az adott egységhez tartozó kiadásainkat stb.). 

Az (egyik) alapvető, leggyakoribb hiba

Jellemző, hogy a témában fogalomzavarral küszködünk, és amíg ez tart, addig az említett lehetőségeket sem tudjuk igazán kiaknázni.

A megkérdezettek ~70%-a például nem ismeri helyesen a lágy és a kemény víz definícióját, így azok élettani hatásait és felhasználási lehetőségeit is rosszul méri fel. (Ezen félreértés egyik indoka részben a vízlágyító reklámokra vezethető vissza, miszerint a „keményvíz tönkreteszi a mosógépet”. A gond nem a reklámmal van, hanem azzal, hogy a nézők java része ezt az infót tévesen úgy fordítja le, hogyha a mosógép vízköves lesz, akkor az is az lesz, aki megissza. a szerk.)

Azon túllépve, hogy van aki azért nem inna keményvizet, mert akkor „vízköves lesz”(!), sokan azért választanák a lágyvizet, mert a kemény víz mint szó „nem cseng szimpatikusan” (!!). A legérdekesebb az, hogy megkérdezettek 95%-a szereti az ásványvizet, ami – a magas ásványi anyag tartalmánál fogva – egyértelműen keményvíz. (!!!)

A leggyakoribb kérdések

A félreértéseket tovább taglalhatnánk, de az alapoknál kezdve, a három - legtöbbet vitatott - bejövő kérdésnek jártunk utána, (remélve, hogy a játékos kísérletek segítségével sikerül tisztáznunk pár vízminőséggel és vízkezeléssel kapcsolatos félreértést).
1. Számít-e a milyen vízből készítjük a reggeli kávénkat? (álmomban sem gondoltam volna, hogy 30 000 főből 25 000 fő erre a témára repül rá a legjobban. a szerk).
2. A lágyvizes zuhanyzás tényleg egészségesebb-e, vagy ez csak a kozmetikai ágazat marketingdobása?
3. Fővárosunkban van-e eltérés a különböző kerületek csapvizeinél?

Mivel kimerítő, független, reklámmentes bizonyítékot nem találtunk a kérdésekre (kivéve a harmadikra. lásd: vízmű), elhatároztuk, hogy:
1. Készítünk kávékat különböző vizekből;
2. Zuhanyzunk és hajat mosunk lágy vízben;
3. Ráadásként pedig belógatjuk tesztereinket a főváros legtöbb kerületének vizeibe.

A teljes projektről pedig videót is készítettünk (amit itt tudtok megnézni). 

Kávé? Tea? Melyik vízzel jobb?

A tesztet kivitelezhettük volna házilag is. Mégis úgy gondoltuk, hogy a kávéteszt akkor lesz igazán jó, ha hozzánk hasonló átlagkávézók kóstolják a profi kávészakértők által összeállított, kiválogatott vizekből készült kávékombinációkat. Így hónunk alá csaptuk a javasolt vizeket, nyolc lelkes tesztalanyt, és egy csomag kávét és teát. Időpontot kértünk a fővárosi illetőségű Kávéakadémián, ahol az ország egyik legjobb barisztája (kávék készítésének elismert szakértője,) a vizeinkből elkészítette a teszthez szükséges kávékat és teákat. 

Kántor Enikő, nem csak országos barista bajnok, de 2013-ban hazánkat képviselte a barista világbajnokságon. A - 2013-as megmérettetés alapján - a földkerekség 26. legjobb kávékészítőjével tesztelni nagy élmény volt. Imádtuk.

Lelkes és amatőr kávérajongóként arra számítottunk, hogy habos latték és cappucinók mellett pöfékelve, dumálgatva telik el a tesztre szánt délután, az estét pedig - az ipari mennyiségű koffein miatt -, ki ki infarktussal vagy agyvérzéssel zárja.
De a teszt ennél profibban zajlott.

Az alábbi vizeket teszteltük:
1. Ásványvíz (magas ásványianyagtartalmú ásványvíz – mondhatni ez a standard ásványvíz)
2. Ásványvíz II. (alacsonyabb ásványi anyagtartalmú ásványvíz)
3. Csapvíz (Budapest V. kerület)
4. Konyhai vízszűrő kancsós víz
5. Konyhai - csap alá szerelhető - vízszűrő berendezéssel szűrt víz

A kávé pedig: nedves eljárással, napon szárítással feldolgozott, Arabica.

A tea pedig: szálas fehér tea. (A profik szerint ezek a típusok a legjobbak a teszteléshez).

Hogy az ízlelt víz neve, és bajtársaink véleménye ne legyen befolyásoló tényező, a kávékat számozott (pálinkás pohárra emlékeztető) poharakból kóstolgattuk apránként, és tesztpapíron mindenki – az élményt magában tartva - saját maga pontozta a kávékortyokat. Az eredményeket a kóstolás végén összesítettük (lásd lentebb).

A barista mester zsenijének hála a vizeket többször ismételtük. Első körben azt szúrtuk ki, hogy a tesztalanyok közül kik azok, akik „nem érzik az ízeket”. Ugyanis a kávészakértők szerint ismétlődő jelenség, hogy kávékóstolásnál, a kóstolók egy része az otthon megszokott ízeket tartja „komfortosnak”, (vagyis azt a kávét preferálják, amit nap mint nap isznak.), vagy az ízlelőbimbói nem funkcionálnak megfelelően egy hiteles eredmény eléréséhez. Ahogy a szakértők szerint várható volt, ez jelenség nálunk is jelentkezett. A tesztelők 15%-a azonos vizeket, több alkalommal, eltérően pontozta. (Vicces ám, amikor valaki ugyanazt a vizet egyszer kiköpi, egyszer meg azt mondja rá, hogy „vááááuuu, de finom” meg „hmmm, ez életem kávéja” – a szerk.).

Az „ízlelőbimbótlan” tagokat kiejtve helyes irányt vett a mezőny, de - amatőr kóstólók - lévén a legminőségibb vizek között már eltérőek voltak a szavazatok. Van aki a lágyabb ásványvízre, van aki a vizeskancsóra, van aki a vízszűrőre szavazott, de azt rendíthetetlenül totál magabiztosan.

Viszont mivel az ízeket a tesztelők kétharmada elég határozottan megkülönböztette,
a fenti kérdésre, - miszerint kávé vagy teakészítésnél számít-e egyáltalán a víz típusa – megkaptuk a választ.

A teszt alapján a első kérdésre a válasz az, hogy:
a kávé 98%-a víz, és ugyanaz aroma java része a kávéőrleményből származik, cseppet sem mindegy milyen vízben oldjuk fel azt. A teánál kb. ugyanezt az eredményt értük el.

Tesztünkkel azonban nem találtunk fel semmi újat, csak beigazoltuk a kávékészítő mesterek prognosztizációját. Vagyis, ha valaki szeretne jobb kávét inni, érdemes alacsonyabb ásványianyagtartalmú vizeket használni. Ennek oka, hogy mind a kávéból, mind a teából szárazanyagtartalmat vonatunk ki a főzés során. És egy ásványianyagtartalommal telített vízben, nem tud annyi szárazanyag oldódni sem a kávéknál, sem a teáknál, mint illene. (Mondhatnánk, hogy lágyvízzel jobb a kávé, de ez így nem teljesen igaz. Pl.: A profi barista versenyeken szigorúan szabályoknak megfelelően optimalizált vizeket használnak, amelyet a „Speciality Coffee Association Europe” ír elő).

A történethez hozzátartozik, hogy vannak vizek, amelyek között a profik sem tudnak dűlőre jutni. Ezen a szinten van aki az víztisztítókra, van aki speciálisabb forrásvízre esküszik.

Az eredmény az alábbi lett:
1. Víztisztító készülék (ez a baristák egyik nagy kedvence): 28 pont

2. Lágyabb ásványvíz (8-10 nk;162 mg/liter össz. oldott ásványi anyag tartalom): 26 pont

3. Konyhai szűrőkancsós víz (magnézium technológia): 26 pont

4. Csapvíz (Budapest, V. kerület): 18 pont

5. Magas ásványianyagtartalmú víz (20 nk; 600 mg/l össz. oldott ásványi anyag tartalom): 11 pont

A tesztről készült videót pedig ezen a linken lehet megtekinteni.

Kísérletezz Te is!
És írd meg kommentben, vagy küldd el az eredményt a matis@vgf.hu címre.

A keményvízhez viszonyítva, a lágyvíz, alacsony ásványianyagtartalommal rendelkezik. Ennél fogva, a tapasztalatok szerint, íztelenebb, kevesebb benne az ásványi anyag, de jobban bánik a mosott ruhákkal (pl. puhább ruhák), jobban oldja a mosó-, tisztítószereket (pl. kevesebb tisztítószer fogy), óvja a vízzel működő eszközöket (nem rakódik le a mosó- kávéfőzőgépekben, bojlerekben, fűtésrendszerben stb.). A kozmetikai cégek, mesterfodrászok és a vízkezelő készülékállítása szerint a lágyvíz pozitív jelenségei a hajnál és a bőrnél is megfigyelhetők.

Zuhanyzás lágy vízben

Ezt mi is szerettük volna megtapasztalni, de többszöri nekifutásra sem találtunk olyan tulajdonost, aki beengedett volna a fürdőszobájába egy tesztelés erejéig. Aztán szereztünk egy használt készüléket, (ezt a BWT Hungária jóvoltából kaptuk meg, egy tesztnapra), de senki nem engedte meg hogy beszereljük hozzá. A gond ott oldódott meg, amikor egy csinos kolléganő jelezte, hogy szívesen megfürdene lágyvízben bárhol és bármikor. Innentől szebbnél szebb fürdőszobák között válogathattunk. Végülis ki ne szeretné ha idegen, fiatal csajok tusolnának a fürdőszobájában.

A zuhanyzás két etápban zajlott.
Egyszer a normál vízben pancsoltunk (keményvíz 26 nk), majd beszereltük a vízlágyító berendezést és letusoltunk az ÁNTSZ által engedélyezett leglágyabb vízben is (6 nk).

Ez egy nagyon szerencsés szituációnak számít, mert mint kiderült, akkor érezhető a kontraszt, ha szélsőséges a két számadat. A tapasztaltabbak szerint egy 13-as és egy 18-as keménységi fokú (keménységi táblázatot lásd lentebb) víztesztnek nem lett volna érezhető eredménye.

Észrevételeink:
1. Zuhanyzás közben nem nagyon érezni a különbséget. Előfordulhat, hogy ez attól is függ, hogy milyen zsíros a bőröd, vagy hogy milyen tusfürdőt használsz. (Mi tusfürdő nélkül teszteltünk).
2. Törülközésnél, száradás után érezhető a különbség.
Például keményvízes tusolás után jól esett volna egy kis testápoló, míg a lágyvizes zuhanyzásnál ez az érzés elmaradt.

vagyis
3. Keményvíznél zuhanyzás után:
- alacsonyabb komfortérzet
- viszketőbb, szárazabb bőr volt tapasztalható.
4. Lágyvíznél zuhanyzás után:
- komfortosabb érzet
- selymesebb bőrérzet volt tapasztalható.

Mivel a készülék beszerelésével sok idő elment, a hajmosás sajnos elmaradt. Így az, hogy lágyabb lesz-e a haj a lágyvízes hajmosás esetén, sajnos most sem tudjuk. Ami kiderült, hogy lágyvizes fürdés jobb komfortérzetet biztosít, és a bőrt nem szárítja úgy ki, mint a keményvíz.

Egy dermatológus és egy vízkezelő szakember kérésére ideírom: a keményvíz nem egészségtelen, vagy ártalmas. A vízművek az országban kifejezetten jó vizet szolgáltat, és a fent leírt tapasztalatok, csupán komfortérzettel hozhatók összefüggésbe.

Ha valaki gerjed, a zuhanyzó lányokra, akkor a víztesztet ezen a linken tudja elérni (a videó 15. percénél találod).

Budapesti vízteszt-túra

A projekt ezen része simán ment. Azontúl, hogy a túra felemésztette az egész vasárnapunkat, (vagy hogy Csepelen, a helyi ivóban, szúrósabb szemmel adták át a vizet mint a Várnegyedben), sikerült a város nagy részét bejárnunk, és elvégeznünk egy maszek, amatőr mérést. A teszthez vízkeménység-mérő tesztcsíkokat, műanyag poharat, és a kerület vizeit használtuk (kút, ivókút, vendéglátóegység normál csapvize). Az eredmény az alábbiakban olvasható:

I. kerület: >14 0D - kemény víz
III. kerület: >14 0D - kemény víz
IV. kerület: >14 0D - kemény víz
V. kerület: >4 0D - lágy víz
IX. kerület: >14 0D - kemény víz
X. kerület: >7-14 0D - közepes, kemény víz
XI. kerület: >14 0D - kemény víz
XIII. kerület: >14 0D - kemény víz
XIV. kerület: >21 0D - nagyon kemény
XIX. kerület: >14 0D - kemény víz
XX. kerület: >21 0D - nagyon kemény
XXI. kerület: >21 0D - nagyon kemény

Az adatokból látszik, hogy komolyabb különbség nincs a fővárosi csapvizek között. A teszt ilyenformán nem lett túl izgalmas. Az érdekességi faktor inkább az volt, hogy estére nem sikerült bejárnunk az összes kerületet, másrészt hogy az Országház környékén mért vizek mind brutálisan lágyak voltak – ellentétben a többi kerülettel. Erre azóta sem találtunk magyarázatot. Aki tudja, kérjük írja meg.

A vízművek (jóval profibb) adatait ezen a linken nézhetitek meg.

Hasznos infók:
- Magyarországon a vízművek kifejezetten jó vizet szolgáltat.
- Az ország nagy részén (az alföld kivételével) közepesen kemény és kemény a víz (ahogyan a fővárosban is.).
- A lágyvíz tartalmatlan, de kíméli a berendezéseinket (mosógép, bojler nem lesz viköves).
- A keményvíz finom, és tartalmas (de a vízzel működő berendezéseinknek árthat).
- 18 nk vizkeménységű az ami optimális fogyasztásra, de 35 nk-ig fogyasztásra alkalmas a víz.
- A kávétesztet az ötödik kerületben mértük, ott 20-as keménységű volt a csap víz.
- A vizkeménységet általában keménységi fokban adjuk meg:
0-4 nagyon lágy
4-8 lágy
8-18 közepesen kemény
18-30 kemény
30 < nagyon kemény a víz
- emberi fogyasztásra a ~18-20 környékit ajánlják.
- 35-ig emberi fogyasztásra alkalmas.

Mosógép