VGF&HKL szaklap

Érintésvédelmi felülvizsgálat: életveszélyes az ionkazán!

| |  5052 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Érintésvédelmi felülvizsgálat: életveszélyes az ionkazán!

Lapunk foglalkozott már ezt megelőzően is az ionkazánokkal, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nemcsak drága, de életveszélyes is az üzemeltetésük. Elvégeztük tehát a készülék részletes érintésvédelmi felülvizsgálatát egy tahitótfalui családi házban. A mérési eredmények igazolták várakozásainkat.

Az a véleményünk, hogy ún. ionkazánok érintésvédelmileg megkérdőjelezhetők, hatásfokuk pedig egy kondenzációs gázkazánénak harmada-negyede, hiszen némi veszteséggel egy az egyben alakítják át az elektromos energiát hőenergiává.

Ezzel szemben kommunikációjuk (bár itt észlelhető javulás) módfelett eltúlzott, több gyártó–forgalmazó bőven 1 feletti COP-t ígér, ami fizikai lehetetlenség, és például a kondenzációs gázkazánnal szemben jóval magasabb megtakarítással kecsegtet, ami butaság. Hogy minderről személyesen is meggyőződjünk, lapunk munkatársai ellátogattak egy olyan vidéki családi házba, ahol a fűtést egy ionkazán szolgáltatja. Elsősorban érintésvédelmi vizsgálatot végeztünk a berendezésen, hiszen az ionkazán egyik legnagyobb problémája, hogy a hazai villamos hálózati rendszerben életveszélyes a működtetése, FI relé mögött üzemeltetni pedig nem lehet. Másodsorban a tulajdonos fűtési tapasztalatait is szeretnénk olvasóink elé tárni. Elöljáróban annyit kijelenthetünk, hogy egyenlőre – és ezt a mérés továbbra is megerősíti – nem tudunk olyan helyszínről és feltételekről, ahová ne ajánlhatna egy korrekt tervező jobb alternatívát az ionkazánnál.

Mérésünk helyszíne egy kétszintes családi ház, melynek tulajdonosa hisz az alternatív megoldásokban – műszaki ember lévén tervez, épít, barkácsol –, szeretne minél inkább függetlenedni a szolgáltatóktól. Saját meggyőződése szerint ezért nem vezettetett be gázt a telkére, és ezért gondolta azt, hogy fal- és padlófűtéses rendszerét „különleges” módszerrel, ionkazánról fogja ellátni.

A készüléket 160 ezer forintért vásárolta. A berendezést vezérelt áramról üzemelteti, amely meghatározott időben kapcsolja ki és be a kazánt. Délután fél 5-től fél 6-ig egy órát, éjszaka fél 1-től fél 3-ig két órát, és hajnali 3-tól 8-ig öt órát működik a rendszer, így összesen nyolc órát fűt az ionkazán. „Nappali” áram nem jöhetett számításba, így is sokkal magasabbak a fűtési költségek, mintha gázfűtést használna. Sőt, sokszor kell „rásegíteni” egy kis szilárdtüzelésű kályhával a meglévő rendszerre, hogy melegebb legyen a lakásban.

A tulajdonos szavaiból, tapasztalataiból egyértelműen kitűnik, hogy egyáltalán nem gazdaságos fűtési megoldásról van szó. Ahogy tovább firtatjuk az ionkazán telepítésének hátterét, kiderül, már épül a pincében a vegyes tüzelésű kazánnak a hely, az ionkazánt – így a mérés elején, nem ismerve még az egyéb problémákat – hoszszú távon a jövőben csak temperálásra, fűtésrásegítésnek gondolja a tulajdonos, elsősorban a gazdaságtalan és drága működés miatt. Nem is csoda, elmondása szerint a téli hónapokban 20-30 ezer forinttal magasabb a villanyszámlája. Ennél azért kedvezőbb megoldások is léteznek, de ami még fontosabb, biztonságosabbak is!

Tetszetős kivitel, „műszaki csoda”

A pincébe érve szembesültünk azzal, hogy a rendszerben egy GALAN típusú, orosz, elektródás kazán dübörög, a cirill betűs márkanév jól kivehető a fotókon is. CE minősítése is van ionkazánunknak, sőt a minőséget tanúsító intézet megnevezése is fel van tüntetve. Látszólag minden rendben van, külsőre egy „biztonságos”, forgalomba hozható eszköz van a falra telepítve. A ház szekunder fűtési rendszere padló- és falfűtés. Két osztó-gyűjtő van a lakásban, egy a földszinten, egy pedig az emeleten. A rendszer kiépítése, kivitelezése a szabványoknak megfelelő. Azonban az ionkazán villamos telepítése már nem felel meg ennyire egyértelműen a szabványoknak. Az éjszakai áram három fázisa – amelyről az ionkazán működik – tudatosan megkerüli az ÉV relét. Erre azért volt szükség a tulajdonos elmondása szerint, mert ha be van kötve az áramkörbe a FI relé, folyton „lever”, nem működtethető az ionkazán. És valóban, mi is meggyőződhettünk erről; amikor „éjszakai” áramról átkötöttük a szerkezetet „nappalira”, majd elindult a készülék, a relé azonnal leoldott.

Ionkazán bekötése, a három fázis a fűtőpálcákhoz megy, a nulla pedig a kazántesthez – ide kell kötni a földelést is.

A vízmelegítésnek eleddig ez a módszere, melyet az ionkazánokban alkalmaznak, azért nem terjedt el, mert balesetveszélyes. Az egyfázisú ionkazán – vagy horribile dictu, ezt is láttuk már leírva, ionreaktor – nem más, mint egy cső, amelynek a közepén egy szonda helyezkedik el, elszigetelve a cső falától. Erre kapcsolódik a fázisfeszültség, a cső külső fala pedig a nullvezető. Ha az ionkazán fordított módon van bekötve – ez más készüléknél nem okoz gondot –, zárlati hibaáram kíséretében leold a kismegszakító. Ha pedig fázishelyesen kapcsolódik a hálózatra a „csőkazán”, kiiktatjuk a rendszerből a FI relét, akkor üzemelni fog a berendezés, de az elektromos kötések oxidációja miatt (ez értendő a teljes rendszerre, nem csak az elektromos kazánéra) kóboráram jelenhet meg a rendszeren, és az is áramütést okozhat, ami könnyen halálos kimenetelű is lehet. A fenti tények figyelembevételével a készülék bekötése veszélyes lehet!

Itt említenénk meg, hogy tavasszal meg-vizsgáltunk egy másik ionkazánt is Budapest XVII. kerületében, ám a tulajdonos annyira meglepődött a tapasztaltakon és a mérési eredményeken, hogy nem járult hozzá az eredmények közléséhez – annyit azonban elárulhatunk, és el is kell árulnunk, hogy ott 2 A kóboráram csordogált a rendszeren. Mindannyian tudjuk, hogy 15 mA már halálos áramütést okozhat. Saját és családja életével játszik az, aki ilyen készüléket telepít a lakásába, házába.

Nézzünk a mélyére

A külcsín után nézzük a belbecset. A tulajdonos szerint az ionkazánhoz mellékelt leírásban megadták, hogy milyen vezetőképességűnek kell lennie a benne keringtetett víznek a jó működéshez. A vízbázisú, NaHCO3 (szódabikarbónás) elektrolit vezetőképessége a fűtési rendszerben a lehető legpontosabban 430 mS-re lett beállítva. Ezek gyári adatok. Sajnos a fűtési rendszer egy szakaszán horganyzott acélcsővel is találkoztunk. Ilyen vezetőképesség mellett pár éven, hónapon belül garantált a csőlyukadás.

A rendszert tekintve adott tehát egy GALAN márkájú kazán, kapcsolódik hozzá egy „tiltó” termosztát, amely nem engedi 70 °C fölé emelkedni a vízhőmérsékletet, hanem még ennek elérése előtt kikapcsolja a berendezést. Egészen a keringtető szivattyúig műanyagcsővel van szerelve a rendszer, újabban ugyanis a gyártók a kazántestet egy 30x60 cm-es szigetelt villanyszerelő dobozban javasolják elhelyezni, valamint a kazán csőrendszerbe való bekötését hőálló műanyaggal indítani. A tahitótfalui családi házban ugyan nincs az ionkazán szigetelt dobozban, viszont a gyári ajánlásnak megfelelően a kazán felett 60 cm-re van az első fémkönyök. Ettől még a víz, amibe a fázist vezettük, az áramot is vezetni fogja. Ha dobozba lenne zárva a kazántest, az elszigetelése akkor sem lenne teljes, mindez nem küszöböli ki az érintésvédelmi aggályokat. Érintésvédelmi szempontból, mivel a FI relét a működésből eredő anomáliák miatt kizárhatjuk, a biztonsági leválasztó transzformátor jöhetne szóba, ennek a beépítése viszont jelentősen, 2-3-szorosára is megdrágítaná az egyébként sem olcsó csőkazán bekerülési költségét.

Emeleti osztó-gyűjtő

Mérési tapasztalatok

Az épület vizsgált részeinek szerelése és a szerelés minősége kielégíti a hatályos jogszabály által előírt szabványok szerinti kialakítást – állítja az érintésvédelmi felülvizsgáló. Az ionkazán szemrevételezése alapján megállapítható – ahogy azt az előbbiekben is említettük –, hogy a berendezés CE tanúsítással rendelkezik, márkanévvel van ellátva, viszont a védelem módjára utaló jelölés nem látható a készüléken. Védővezető csatlakoztatására nincs konkrétan e célból kialakított csatlakozópont, valamint az üzemi vezetők jelölése sem található.

A szemrevételezés után következett a konkrét műszeres vizsgálat. Ez alapján megállapítható volt, hogy a test és az oldalsó két csatlakozási pont (test, PE, N) fémesen jól vezető módon egységesen vezetőképes. A távoli földpotenciál és a test között mérhető ármerősség minimális értéke 100 mA, amely terhelés függvényében emelkedett – állapította meg az érintésvédelmi felülvizsgálat.

Osztó-gyűjtő a fűtéshez.​

A berendezés nincs PE vezetővel ellátva. A távoli földpotenciál felé üzem közben folyamatos kiegyenlítő áram folyik, amely életveszélyes (15 mA már halálos), továbbá az MSZ EN 60204-1:2010 5.1. szabvány kimondja: „Villamos szerkezeten belül semmilyen vezető kapcsolat nem lehet a nullavezető és az érintésvédelmi összekötő áramkör között, továbbá nincs megengedve a villamos szerkezeten belül a kombinált PEN csatlakozó használata.” Ezért a berendezés Magyarországon nem üzemeltethető, életveszélyesnek minősíthető.

Mi lehet a megoldás?

A gyors és hathatós intézkedés az lenne, ha az „ionkazánt” a tulajdonos villamos fűtőpatronokra cserélné, a hőszállító folyadékot pedig ioncserélt és megfelelően kezelt folyadékra kell cserélni, megakadályozva a későbbi pontkorrózió lehetőségét. Így a rendszer nagy része megmaradna, nem lenne akkora vesztesége. Egy fűtőpatron ára 50-60 ezer forint.

Ennél sokkal nagyobb költség lenne, ha a meglévő csőkazánt szeretné érintésvédelmi szempontból biztonságossá tenni, mert ehhez teljesen elszigetelt, műanyag hőcserélő rendszert kellene kialakítani. Az ionkazán felőli primer oldalon keringene az elektrolit, amely vezeti az áramot, a hőcserélő szekunder oldalán pedig ioncserélt víz csordogálna. Idővel azonban a szekunder kör vizét is cserélni kell, mert az folyamatosan áramvezetővé válik a fűtési rendszerben történő fémes kiválásoknak, szennyeződéseknek köszönhetően. Az ionkazánt pedig biztonsági transzformátorról, önállóan, szigetüzemben kell megtáplálni. Így adott lenne az elektromos leválasztás, valamint a fűtési köri leválasztás is.

A kérdés csak az, megéri-e egy ekkora beruházás, hogy biztonságossá tegyünk egy olyan szerkezetet, amely már a kezdetekben sem volt gazdaságos. Fontos, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet a (nem) várható megtérülésre és az üzemeltetési költségekre. Vannak olyan fűtési megoldások, amelyek valóban gazdaságosak, viszonylag alacsony megtérülési idővel – az ionkazán hangzatos neve ellenére nem tartozik ezek közé. Nemcsak sok bosszúságot okozhat használójának, de életvédelmi kockázatokat is rejthet magában.

BalesetIonkazán