VGF szaklap

Egy bécsi lakás feleannyi energiát fogyaszt, mint egy budapesti?

| |  691 | |

Egy bécsi lakás feleannyi energiát fogyaszt, mint egy budapesti?

Ezt a sommás megállapítást olvashattuk a napokban az országos sajtóban. Pontosítsunk: a ránk nézve szomorú arány öt évvel ezelőtti adatokra, és csak a lakások fűtésére fordított energiafelhasználásra igaz.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének tanulmányára hivatkoznak a közlemények, bár az adatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásában, 2012-ben megjelent „Nemzeti energiastratégia 2030” című anyagban szinte szóról szóra megtalálhatók. Az eltelt öt évben valamelyest javult a helyzet, de érdemes felidéznünk az adatokat, mert – ha a konkrét számokban vannak is változások – összességében rávilágítanak: bizony, pazarlóan fűtünk.

Részletek a tanulmányból

Épületeink fűtésére, fenntartására fordítjuk az energiafogyasztás közel 40%-át, és csak a fűtés (és hűtés – a szerk.) ennek háromnegyedét teszi ki. A magyar lakásállomány (kb. 70%-a – a szerk.) nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásunk nagyobb, mint 300 kWh/m²/év). A lakásállomány közel kétharmadát kitevő, 2,85 millió családi házból pedig 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik (a mai követelményeknek megfelelő – a szerk.) szigeteléssel. Így nem csoda, hogy egy bécsi otthon (fűtési és hűtési – a szerk.) energiafogyasztása például fele egy budapestiének. A szigetelés hiányát a pénztárcánkon is megérezzük. Egy átlagos háztartás a bevételének kb. egyharmadát költi rezsire, amelynek háromnegyedét a fűtési és hűtési költségek teszik ki.

Épületeink szigetelésével jelentősen csökkenthetünk fűtésszámlánkon. A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a fűtésre fordított költség akár felét meg lehet spórolni, másrészt a nyári hónapokban csak extrém meleg esetében kell használni a nagy villamosenergia-fogyasztó klímaberendezéseket.

Ha a fűtési és hűtési költségeken is spórolunk, akkor a szigetelési beruházások, épületszerkezettől függően, akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek. Így a szigetelés tekinthető az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek. Ha pedig hiányzik a kezdeti tőke, akkor pályázati- és hitelforrási lehetőségek is elérhetőek a lakosság számára.

Az energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra, az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. Ezáltal a hazai primerenergia-igény több mint 10%-kal lesz csökkenthető. További 6–9% primerenergia-megtakarítást jelent az elavult, alacsony hatékonyságú erőművek felújítása, valamint a hálózati veszteségek csökkentése.

Az energiahatékonyságot célzó (ErP) intézkedések, jogszabályi változások, támogatások és pályázati lehetőségek mind ebbe az irányba mutatnak.

Energia hatékonyságErPTanulságos

Kapcsolódó