VGF szaklap

Új épületenergetikai szabályozások jönnek

A cél: 2030-ra 40%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás

| |  1763 | |

Új épületenergetikai szabályozások jönnek

A régi épületek hosszútávú energetikai felújítási stratégiája, az e-mo­bilitás támogatása, az intelligens épületüzemeltetés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyfokú csökkentéséről szól az a tervezet, mely az Európa Tanács jóváhagyására vár. A módosítás lényege a szigorúbb energetikai hatékonyság és az építőipar fellendítése Európában.

Az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) módosítását, amely egyelőre még arra vár, hogy az Európa Tanács is jóváhagyja, és így közzétehessék, hatályba léphessen. A tagállamoknak a jóváhagyás után húsz hónapjuk van arra, hogy a nemzeti jogba átültessék az irányelv új elemeit. Az új szabályozásnak köszönhetően okosabbá és energetikailag hatékonyabbá válnak az épületek, minekutána pénz takarítható meg, és munkahelyek jöhetnek létre a felújítási és a kivitelezési szektorban.

Az EPBD az első, amely a Tiszta energia csomagban látott napvilágot 2016 novemberében – írta az Európai Bizottság a weboldalán. A direktívában foglalt változtatás a legnagyobb európai energiafogyasztó szektorban, az épületenergetikában rejlő hatalmas hatékonysági potenciállal számol. A jogszabály elhárítja az akadályokat az alacsony és a nulla kibocsátású épületek kivitelezése elől, ezzel is segítve a cél elérését, hogy az EU-ban 2050-re kibocsátás nélkül üzemeljenek az épületek. Emellett ösztönzi az infokommunikációs és okostechnológiai megoldások használatát az épületek hatékony működtetése érdekében.

Az irányelv támogatja az e-mobilitáshoz szükséges infrastruktúra kiépítését, emellett viszont bemutat egy újdonságot is: az intelligens készenállási mutatóval (smart readiness indicator) fel lehet mérni, hogy az adott épület mennyire képes használni az új technológiákat és elektronikus rendszereket, amelyekkel a felhasználók igényei­hez igazodhat, illetőleg optimalizálhatja a működését és kapcsolatát a villamoshálózattal.

Fontos, hogy a jogszabály „felveszi a harcot” az energiaszegénységgel, és a régi épületek felújításával szeretné a háztartások energiaszámláinak csökkentését elérni.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, méghozzá úgy, hogy ezzel párhuzamosan az EU gazdasága is megújuljon (új munkahelyekkel és az európai állampolgárok életszínvonalának növekedésével). Mindezek érdekében a bizottság három fő célt fogalmazott meg: az energiahatékonyságot tenni a legfontosabb szemponttá, a megújuló energiaforrások hasznosítása terén világelsővé válni, és a felhasználóknak igazságos szolgáltatást nyújtani.

Az Európai Unióban a végső energiafelhasználás 40%-áért felelős az épületállomány, amelynek 75%-a rossz energiahatékonysággal üzemel; mindösszesen 0,4–1,2%-ukat újítják fel évente, vagyis az energiamegtakarítás szempontjából hatalmas potenciál rejlik a szektorban. Az építőipar az EU-s GDP 9%-át teszi ki (mintegy 18 millió közvetlen munkahellyel)..

A felújításokhoz jelentős előzetes befektetés szükséges. A dokumentum ezzel kapcsolatban megemlíti az Okos finanszírozás az okos épületekért (Smart Finance for Smart Buildings Initia­tive) EU-s kezdeményezést, illetve a kibővített Európai stratégiai beruházási alapot is.

EnergiahatékonyságEnergiamegtakarításEurópaSzabályozás