Az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) módosítását, amely egyelőre még arra vár, hogy az Európa Tanács is jóváhagyja, és így közzétehessék, hatályba léphessen. A tagállamoknak a jóváhagyás után húsz hónapjuk van arra, hogy a nemzeti jogba átültessék az irányelv új elemeit. Az új szabályozásnak köszönhetően okosabbá és energetikailag hatékonyabbá válnak az épületek, minekutána pénz takarítható meg, és munkahelyek jöhetnek létre a felújítási és a kivitelezési szektorban.
Az EPBD az első, amely a Tiszta energia csomagban látott napvilágot 2016 novemberében – írta az Európai Bizottság a weboldalán. A direktívában foglalt változtatás a legnagyobb európai energiafogyasztó szektorban, az épületenergetikában rejlő hatalmas hatékonysági potenciállal számol. A jogszabály elhárítja az akadályokat az alacsony és a nulla kibocsátású épületek kivitelezése elől, ezzel is segítve a cél elérését, hogy az EU-ban 2050-re kibocsátás nélkül üzemeljenek az épületek. Emellett ösztönzi az infokommunikációs és okostechnológiai megoldások használatát az épületek hatékony működtetése érdekében.
Az irányelv támogatja az e-mobilitáshoz szükséges infrastruktúra kiépítését, emellett viszont bemutat egy újdonságot is: az intelligens készenállási mutatóval (smart readiness indicator) fel lehet mérni, hogy az adott épület mennyire képes használni az új technológiákat és elektronikus rendszereket, amelyekkel a felhasználók igényeihez igazodhat, illetőleg optimalizálhatja a működését és kapcsolatát a villamoshálózattal.
Fontos, hogy a jogszabály „felveszi a harcot” az energiaszegénységgel, és a régi épületek felújításával szeretné a háztartások energiaszámláinak csökkentését elérni.
Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, méghozzá úgy, hogy ezzel párhuzamosan az EU gazdasága is megújuljon (új munkahelyekkel és az európai állampolgárok életszínvonalának növekedésével). Mindezek érdekében a bizottság három fő célt fogalmazott meg: az energiahatékonyságot tenni a legfontosabb szemponttá, a megújuló energiaforrások hasznosítása terén világelsővé válni, és a felhasználóknak igazságos szolgáltatást nyújtani.
Az Európai Unióban a végső energiafelhasználás 40%-áért felelős az épületállomány, amelynek 75%-a rossz energiahatékonysággal üzemel; mindösszesen 0,4–1,2%-ukat újítják fel évente, vagyis az energiamegtakarítás szempontjából hatalmas potenciál rejlik a szektorban. Az építőipar az EU-s GDP 9%-át teszi ki (mintegy 18 millió közvetlen munkahellyel)..
A felújításokhoz jelentős előzetes befektetés szükséges. A dokumentum ezzel kapcsolatban megemlíti az Okos finanszírozás az okos épületekért (Smart Finance for Smart Buildings Initiative) EU-s kezdeményezést, illetve a kibővített Európai stratégiai beruházási alapot is.
