VGF szaklap

A levegő-víz hőszivattyúk voltak a VGF-ankét fókuszában

| |  270 | |

A levegő-víz hőszivattyúk voltak a VGF-ankét fókuszában

Öt szakember öt különböző szempontból tartott előadást a levegő-víz hőszivattyúkról lapunk ankétján. A VGF ezzel a programmal képviseltetette magát az idei Országos Magyar Épületgépész Napokon, s az előadásokról most azok is képet kaphatnak, akik nem voltak ott november utolsó napján a Műegyetemen. Akik pedig ott voltak, felidézhetik cikkünkkel a hallottakat.

Az előadások diái cikkünk végén letölthetők.

A magyar szál

Noha a levegő-víz hőszivattyúról egyre többet beszélünk, kevésbé van jelen a köztudatban, hogy a technológia energetikai célú hasznosításában Heller László úttörő jelentőségű munkát végzett. Várkonyi Nándor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége Délkelet-magyarországi Regionális Szervezetének elnöke előadásának bevezetőjében erre hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a világhírű magyar gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, akadémikus 1948-ban írt nagydoktori értekezése technológiai mérföldkő az energetikában. Az Ajkai Erőmű hűtővízproblémáinak megoldását jelentő indirekt léghűtésű kondenzációt azóta is Heller Systemként tartja számon a szakma.

 A levegő-víz hőszivattyúkat Várkonyi Nándor elmondása szerint sokan „mostohagyerekként” kezelik, lévén az ilyen berendezések hatásfoka rosszabb a víz-víz hőszivattyúkénál. Ez igaz, de sokszor csak az előbbiek használata jelenti a gazdasági és műszaki realitást.  A szakember ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy minden esetben mérlegelni kell a telepítési és üzemben tartási feltételeket, gondos gazdaságossági számításokat kell végezni ahhoz, hogy egy adott beruházáshoz az optimális típusú berendezést válasszuk.

Szédítő tempójú fejlődés

Szintén a múlttal, de már a közelmúlttal kezdte előadását Gáti György, az LG Electronincs üzletágvezetője. Felidézte, hogy tizenöt éve a hőszivattyúk fűtési rendszerbe illesztése még csak mint jövőkép merült fel. Használatuk azóta már mindennapossá vált, köszönhetően annak, hogy az újfajta kompresszorok és a modern hűtőközegek révén a levegő-víz hőszivattyúk képesek akár mínusz húsz Celsius-fokos külső hőmérséklet mellett is optimális belső hőmérsékletet biztosítani.  Lehet persze kombinált rendszereket is használni, ilyenkor egy bizonyos külső hőmérsékletig a hőszivattyú biztosítja a fűtést, az alatt besegít a gázkazán – de ez egy átlagos télen nem több néhány napnál.

Az alacsony külső hőmérséklet mellett is kimagasló fűtési kapacitást biztosító berendezések kapcsán a szakember bemutatta az LG új monoblokkos levegő-víz hőszivattyúját. Előnyei között említette egyebek mellett az egykomponensű R32 hűtőközeg használatát, illetve az egyszerű telepíthetőségét (nincs szükség a hűtőközeg-csőhálózat szerelésére).

Szigorú környezetvédelmi szabályok

Bár a hőszivattyúkban használt modern hűtőközegek már ózonsemlegesek, vagyis nem pusztítják a Föld légköri védőpajzsát, elszabadulva azonban nagyban hozzájárulnának az üvegházhatás fokozásához. Ezt elkerülendő az Európai Unió szigorú szabályokat hozott a fluortartalmú gázok forgalmazásával és használatával kapcsolatban. Ennek nyomán jött létre Magyarországon a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium berkein belül működő intézmény munkatársa, Glück István a berendezések Klímagáz-adatbázisba való regisztrációjáról tartott előadást.  Mint mondta, nagyon fontos, hogy a berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője előzetesen konzultáljon a kivitelező vállalkozással, hogy az adott hőszivattyú esetében fennáll-e a regisztrációs kötelezettség vagy sem. Fontos tudnivaló, hogy a regisztrációs kötelezettség hűtőkörönként és nem berendezésenként terheli a tulajdonost. A bejelentés menetében hamarosan változás várható. Jelenleg ez még papíron, manuálisan történik, 2019 elejétől azonban áttérnek az elektronikus regisztrációra.

Glück István elmondta, hogy a jövőben a fluortartalmú gázok felhasználásának, forgalmazásának és a velük való szervizmunka szabályai tovább szigorodnak, ezért elengedhetetlen, hogy minden iparági szereplő figyelemmel kísérje a változásokat.

Alacsony hőfok is elég

A hőszivattyúk használatának nagy előnye, hogy alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet mellett is ki tudjuk fűteni segítségükkel a lakásunkat. Persze csak akkor, ha az alacsony hőt nagy felületen tudjuk átadni a lakás levegőjének. Kis István, a Merkapt Zrt. kiemelt műszaki tanácsadója egy alacsony rétegrendű fűtési rendszert mutatott be. Ezt lakásfelújításkor is használhatjuk, hiszen nem vesz el jelentős teret sem a belmagasságból, sem a nettó alapterületből. Ily módon alkalmas padló- fal- vagy mennyezetfűtésre is, hőszivattyús rendszerhez illesztve pedig természetesen a nyári hűtés is megoldható vele. A rendszer gyakorlatban a Jazz Loft lakóparkban is bizonyított.

 A szakember kihangsúlyozta, hogy a Walltherm magyar fejlesztésű termék, beüzemelése gyors és biztonságos, és öt év gyártói garanciát kapnak hozzá a vásárlók. Előadása végén ugyanakkor azt is nyomatékosította, hogy lehet bármilyen jó is egy rendszer, rossz kivitelezéssel „ mindent el lehet rontani”, és a megfelelő szabályozás is kulcskérdés az optimális üzemeltetéshez.

Jó megoldás, ha megfelelő a környezet

Láthattuk, hogy a hőszivattyúk remek fűtési és hűtési megoldást jelentenek. Régi, többlakásos épületek esetében ugyanakkor nem mindig éri meg váltani. Simon Richárd, a VIZATERV Épületgépészeti Tervező Kft. mérnöke egy ilyen eset részleteit osztotta meg a hallgatósággal. A helyszín egy 76 lakásos budapesti panelház, amelynek lakói szerettek volna napelemekkel kombinált hőszivattyús rendszerre váltani a távfűtésről. A szakemberek felmérték az épület hőszükségletét, és megnézték, képesek-e azt kielégíteni egy, két vagy három hőszivattyú telepítésével – állandónak véve a háztartási melegvíz-igényt. Nos, kiderült, hogy három hőszivattyú hőteljesítménye a külső hőmérséklet függvényében az épületből rávezetett elszívott levegővel még mindig nem elegendő a távhőről való teljes leválásra. A teljes beruházás durván 113 millió forintba került volna, ami a jelenlegi távhőárak mellett nem térült volna meg.

A tanulságos esetről írott cikkünk a 2018. májusi lapszámunkban olvasható.

HőszivattyúRendezvényVGF szaklap

Letölthető

pdf fájl

Várkonyi Nándor előadásának diái

pdf fájl

Gáti György előadásának diái

pdf fájl

Glück István előadásának diái

pdf fájl

Kis István előadásának diái

pdf fájl

Simon Richárd előadásának diái

Kapcsolódó

Álom vagy valóság a hőszivattyús panel?

Álom vagy valóság a hőszivattyús panel?

Esettanulmány egy 76 lakásos társasház felújításáról