A magyar szál

Noha a levegő-víz hőszivattyúról egyre többet beszélünk, kevésbé van jelen a köztudatban, hogy a technológia energetikai célú hasznosításában Heller László úttörő jelentőségű munkát végzett. Várkonyi Nándor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége Délkelet-magyarországi Regionális Szervezetének elnöke előadásának bevezetőjében erre hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a világhírű magyar gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, akadémikus 1948-ban írt nagydoktori értekezése technológiai mérföldkő az energetikában. Az Ajkai Erőmű hűtővízproblémáinak megoldását jelentő indirekt léghűtésű kondenzációt azóta is Heller Systemként tartja számon a szakma.

 A levegő-víz hőszivattyúkat Várkonyi Nándor elmondása szerint sokan „mostohagyerekként” kezelik, lévén az ilyen berendezések hatásfoka rosszabb a víz-víz hőszivattyúkénál. Ez igaz, de sokszor csak az előbbiek használata jelenti a gazdasági és műszaki realitást.  A szakember ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy minden esetben mérlegelni kell a telepítési és üzemben tartási feltételeket, gondos gazdaságossági számításokat kell végezni ahhoz, hogy egy adott beruházáshoz az optimális típusú berendezést válasszuk.

Szédítő tempójú fejlődés

Szintén a múlttal, de már a közelmúlttal kezdte előadását Gáti György, az LG Electronincs üzletágvezetője. Felidézte, hogy tizenöt éve a hőszivattyúk fűtési rendszerbe illesztése még csak mint jövőkép merült fel. Használatuk azóta már mindennapossá vált, köszönhetően annak, hogy az újfajta kompresszorok és a modern hűtőközegek révén a levegő-víz hőszivattyúk képesek akár mínusz húsz Celsius-fokos külső hőmérséklet mellett is optimális belső hőmérsékletet biztosítani.  Lehet persze kombinált rendszereket is használni, ilyenkor egy bizonyos külső hőmérsékletig a hőszivattyú biztosítja a fűtést, az alatt besegít a gázkazán – de ez egy átlagos télen nem több néhány napnál.

Az alacsony külső hőmérséklet mellett is kimagasló fűtési kapacitást biztosító berendezések kapcsán a szakember bemutatta az LG új monoblokkos levegő-víz hőszivattyúját. Előnyei között említette egyebek mellett az egykomponensű R32 hűtőközeg használatát, illetve az egyszerű telepíthetőségét (nincs szükség a hűtőközeg-csőhálózat szerelésére).

Szigorú környezetvédelmi szabályok

Bár a hőszivattyúkban használt modern hűtőközegek már ózonsemlegesek, vagyis nem pusztítják a Föld légköri védőpajzsát, elszabadulva azonban nagyban hozzájárulnának az üvegházhatás fokozásához. Ezt elkerülendő az Európai Unió szigorú szabályokat hozott a fluortartalmú gázok forgalmazásával és használatával kapcsolatban. Ennek nyomán jött létre Magyarországon a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium berkein belül működő intézmény munkatársa, Glück István a berendezések Klímagáz-adatbázisba való regisztrációjáról tartott előadást.  Mint mondta, nagyon fontos, hogy a berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője előzetesen konzultáljon a kivitelező vállalkozással, hogy az adott hőszivattyú esetében fennáll-e a regisztrációs kötelezettség vagy sem. Fontos tudnivaló, hogy a regisztrációs kötelezettség hűtőkörönként és nem berendezésenként terheli a tulajdonost. A bejelentés menetében hamarosan változás várható. Jelenleg ez még papíron, manuálisan történik, 2019 elejétől azonban áttérnek az elektronikus regisztrációra.

Glück István elmondta, hogy a jövőben a fluortartalmú gázok felhasználásának, forgalmazásának és a velük való szervizmunka szabályai tovább szigorodnak, ezért elengedhetetlen, hogy minden iparági szereplő figyelemmel kísérje a változásokat.

Alacsony hőfok is elég

A hőszivattyúk használatának nagy előnye, hogy alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet mellett is ki tudjuk fűteni segítségükkel a lakásunkat. Persze csak akkor, ha az alacsony hőt nagy felületen tudjuk átadni a lakás levegőjének. Kis István, a Merkapt Zrt. kiemelt műszaki tanácsadója egy alacsony rétegrendű fűtési rendszert mutatott be. Ezt lakásfelújításkor is használhatjuk, hiszen nem vesz el jelentős teret sem a belmagasságból, sem a nettó alapterületből. Ily módon alkalmas padló- fal- vagy mennyezetfűtésre is, hőszivattyús rendszerhez illesztve pedig természetesen a nyári hűtés is megoldható vele. A rendszer gyakorlatban a Jazz Loft lakóparkban is bizonyított.

 A szakember kihangsúlyozta, hogy a Walltherm magyar fejlesztésű termék, beüzemelése gyors és biztonságos, és öt év gyártói garanciát kapnak hozzá a vásárlók. Előadása végén ugyanakkor azt is nyomatékosította, hogy lehet bármilyen jó is egy rendszer, rossz kivitelezéssel „ mindent el lehet rontani”, és a megfelelő szabályozás is kulcskérdés az optimális üzemeltetéshez.

Jó megoldás, ha megfelelő a környezet

Láthattuk, hogy a hőszivattyúk remek fűtési és hűtési megoldást jelentenek. Régi, többlakásos épületek esetében ugyanakkor nem mindig éri meg váltani. Simon Richárd, a VIZATERV Épületgépészeti Tervező Kft. mérnöke egy ilyen eset részleteit osztotta meg a hallgatósággal. A helyszín egy 76 lakásos budapesti panelház, amelynek lakói szerettek volna napelemekkel kombinált hőszivattyús rendszerre váltani a távfűtésről. A szakemberek felmérték az épület hőszükségletét, és megnézték, képesek-e azt kielégíteni egy, két vagy három hőszivattyú telepítésével – állandónak véve a háztartási melegvíz-igényt. Nos, kiderült, hogy három hőszivattyú hőteljesítménye a külső hőmérséklet függvényében az épületből rávezetett elszívott levegővel még mindig nem elegendő a távhőről való teljes leválásra. A teljes beruházás durván 113 millió forintba került volna, ami a jelenlegi távhőárak mellett nem térült volna meg.

A tanulságos esetről írott cikkünk a 2018. májusi lapszámunkban olvasható.