VGF szaklap

Készülék hatásfoka kontra gázminőség

| |  1993 | |

Készülék hatásfoka kontra gázminőség

Sokszor hallani olyan véleményeket még a szakemberek körében is, hogy rossz minőségű a gáz, nem úgy ég, ahogyan kellene. Sőt, a különböző gázkészülékek működését is befolyásolja a földgáz összetétele. Ezt a kérdéskört járjuk alaposan körbe a gázipari szakember szemével.

Miért van szükség földgázszolgáltatási szabványra?

 Az eltérő mezőből kitermelt földgáz összetétele bizonyos mértékben eltérő. Ebből következően szükség van egy földgázszolgáltatási szabványra, hogy a szolgáltatott földgáz minősége meghatározott paraméterek között maradjon. A földgázosztály fogalma túl nagy összetétel-tartományt fed le ahhoz, hogy a gáz eltüzelésére optimálisan alkalmas gázfogyasztó készülékek legyenek tervezhetők, ezért a földgázosztályt csoportokra osztották. Magyarországon általában az Európában is leggyakrabban használt 2H csoportba tartozó földgázszolgáltatás van, amelynek vonatkoztatási gáza 100% metán. Regionálisan, és csak nálunk létezik a 2S csoportba tartozó földgázszolgáltatás, amelynek vonatkoztatási gáza, a metánon kívül, 14% CO2-t is tartalmaz. Egy hazai földgázszolgáltatási szabványban tehát definiálni kell, hogy milyen összetételű földgázok tartoznak a 2H és a 2S gázcsoportokba. Logikai alapon belátható, hogy csak abban az esetben válik garantálhatóvá a sorozatban gyártott gázfogyasztó készülékek megfelelő működése a használat során, ha a gáz minősége rögzített korlátok közé szorított, mert csak ebben az esetben ismertek a szolgáltatott gáznak azok a szélsőséges jellemzői, amelyek eltüzelésére a gázfogyasztó készülékeknek képesnek kell lennie. A gázminőségszabványban történő rögzítése annak érdekében is szükséges, hogy a földgázszolgáltatási szerződésekben egyetlen szabványos gázminőségre történő hivatkozással rendezhetők legyenek a műszaki kérdések.

 Gáz hatása a gázkészülékekre

 A helyszínen a vezetékes földgázzal beszabályozott gázfogyasztó készülékek nem-megfelelősségére vonatkozó elméletet, változó eredetű földgázszolgáltatás bevezetése esetére vonatkozóan, próbavásárlások során beszerzett készülékek vizsgálatával ellenőrizték. A CEN/BT WG197-es munkacsoportjának megbízásából számos európai gázkészülék-vizsgáló laboratóriumban vizsgálták a változó eredetű földgázszolgáltatás hatását a meglévő európai gázkészülék-állományra. A vizsgálatok céljára az EU piacáról véletlenszerűen vásárolt gázfogyasztó készülékek vizsgálatainak eredményei igazolták a fenti elméleti megfontolásokat. Volt olyan gázfogyasztó készülék, amelyik esetében a szén-monoxid-kibocsájtás jelentős növekedését tapasztalták a 2H csoport határgázaival történt vizsgálatok során, és volt olyan gázfogyasztó készülék is, amelyik érzéketlen volt arra, hogy milyen összetételű vezetékes földgázzal szabályozták be. Azt is megállapították, hogy a szén-monoxid-tartalom növekedése a készülékek teljesítményének pár százalékos csökkentésével kezelhető volt. Természetesen a vizsgált készülékek egyike sem volt olyan, amelyik az égéstermék oxigéntartalma alapján, saját maga képes módosítani a beállítási paramétereit. 

A mérések eredményei igazolták, hogy az a Németországból indult, majd Közép-Európában is átvett gyakorlat, amely szerint a teljes légelőkeveréssel üzemelő, korszerű gázfogyasztó készülékek egy részét, az üzemeltetés helyszínén, a gázvezetékből aktuálisan kilépő gázzal szabályozzák be, nem felel meg a gázfogyasztó készülékek megfelelőségét garantáló európai rendszernek, mert a rendszer feltételezi azt, hogy a sorozatban gyártott gázfogyasztó készülék beszabályozása a vonatkoztatási gázzal vagy a vonatkoztatási gázra visszavezetett módon történik. A vezetékből kilépő gáz összetétele, (a vezetékes földgázra vonatkozó tűréstartomány keretei között maradva), eltérhet a vonatkoztatási gáz pontosan meghatározott összetételétől (100% metántól), és megfelelhet akár az egyik határgáz összetételének is. Az előbbiek összefoglalva azt jelentik, hogy annak ellenére, hogy a szolgáltatott földgáz összetétele az EN 437 szabványban a 2H csoportra előírt tűrésen belül marad, mégis adódhatnak problémák a gázfogyasztó készülékek bizonyos típusainak körében, változó eredetű földgázszolgáltatás bevezetése esetén. A vizsgálatok kiterjedtek arra is, hogy a fent vázolt hiba, a mérési tapasztalatok alapján, a 2H csoportú gázszolgáltatás Wobbe szám tartományának bizonyos mértékű szűkítésével kezelhető-e. Az eredmények ebben a kérdésben nem voltak egyértelműek.

Változó eredetű gázszolgáltatás

A hiba következményei csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor változó eredetű (interoperábilis) gázszolgáltatást szeretnénk bevezetni, vagy annak feltételeit szeretnénk megteremteni, egyébként pedig csak előnyökről beszélhetünk a hibával kapcsolatban. Az azonos eredetű földgáz használatának és ebben az esetben a vezetékes földgázzal történő beszabályozásoknak eddig csak előnyei voltak, elsősorban az elérhető környezetvédelmi paraméterek tekintetében. Ezek az előnyök addig állnak fenn, amíg nem kívánunk változó eredetű földgázszolgáltatást bevezetni. A hatályos környezetvédelmi előírásokat például annak feltételezésével állapították meg, hogy a földgáz összetétele a beszabályozást követően nem fog megváltozni. Azaz változó eredetű földgázszolgáltatás esetén a környezetvédelmi előírásokat is meg kellene változtatni úgy, hogy az előírások az új feltételek között is teljesíthetők legyenek. Megoldás lehet a környezetvédelmi előírásokban a változó eredetű gázszolgáltatás esetére vonatkozó eltérő feltételek szerepeltetése. Nehéz válaszolni arra kérdésre, hogy ha a földgázminőség az előbbiek szerint változik, akkor ki viseli a gázfogyasztó készülékek szükséges átállításának költségét.

A gáz minőségi követelményeiről bővebben 2019. január-februári lapszámunkban olvashat.

Földgáz