Üzembe lehet-e helyezni a régi gázfogyasztó-készülékeket?
2019. április 3. | VGF online | 2170 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Leporoltuk a gázfogyasztó készülékekről szóló ErP-s információkat, rendeleteket és észrevettünk egy érdekességet, ami alapjaiban megváltoztathatja a gázfogyasztó készülékek beüzemelésének lehetőségét. Megjelent a VGF&HKL legújabb, áprilisi száma, melyből olvasóink első kézből értesülhetnek a szakmát érintő legfrissebb történésekről.
A gázfogyasztó készülékek gyártására, forgalmazására és használatbavételére vonatkozó európai uniós környezetvédelmi és energiatakarékos irányelvekből született rendeletek, jogszabályok (a GAD 1999. január 1-jétől, a GAR 2018. április 2. napjától hatályos) évek óta a hazai gázszerelők, kereskedők és felhasználók egyik legrettegettebb témái. Az EU-s direktívák értelmezése és a hazai törvényhozásba illesztése olyan vitákat keltett a jogalkotók, a szolgáltatók és a gyártói képviseletek között, aminek sok esetben a végfelhasználók látták kárát.
Nagyon sok fórumon, konferencián lehetett hallani, ahogy épületgépész szakemberek vitatkoznak az ErP rendeletek egy-egy nyelvtani, logikai (pl.: and/or, tükörfordításban és/vagy) kifejezés értelmezésén. Többek között ez a kifejezés jelent meg a gázfogyasztó készülékek „forgalomba helyezésének és/vagy üzembehelyezésének” tilalmánál is. Volt, aki úgy értelmezte, hogy az és/vagy azt jelenti, hogy választhatunk az „és”,illetve a „vagy” jelentése között, más pedig úgy értelmezte, hogy az „és”,illetve a „vagy” logikai lehetőség egyidejű használata a helyes, és volt olyan is, aki egyáltalán nem értelmezte a szöveget... Ennek az lett az eredménye, hogy lényeges eltérés tapasztalható egyes gázfogyasztó készülékek használatbavételi eljárásainál az ország különböző részein, hiszen egyes földgázelosztók, kéményseprőipari tevékenységet ellátók a szöveget másként értelmezve eltérő eljárásokat alkalmaznak. Hogy kinek is van igaza? Erre keresi a választ a VGF&HKL.
A 120 oldalon megjelenő VGF&HKL szaklapból olvasóink megismerhetik a felújított Szépművészeti Múzeum épületgépészetét. A termográfia témakörét körbejáró cikksorozatunkból sok hasznos információt szerezhettünk: megtudtuk, hogy milyen paraméterekkel rendelkező készülékkel érdemes munkához látnunk, és a mérések mikéntjéről is sok minden kiderült, ezúttal pedig a nyílászárók környékén fogunk vizsgálódni.
Hogy tovább borzoljuk a kedélyeket, megvizsgáltuk az ErP direktívákat a hőszivattyúkra vonatkozóan. Bizony itt is sok érdekesség kiderült, amely megváltoztathatja az eddigi gyakorlatot.
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lapunk nem létezhet előfizetők nélkül, ezért fontos, hogy minél több, szakmáját szerető, munkájára igényes épületgépészt, víz-, gáz-, fűtés-, hűtő-, klíma-, légtechnika-szerelőt tudhassunk olvasóink között. Ha Ön is egy ilyen kolléga, akkor szavazzon nekünk bizalmat és a VGF&HKL-re való előfizetéssel fejezze ki a szakma iránti elkötelezettségét! Az éves előfizetés díja 9990 Ft, amit akár azonnal, bankkártyával is kiegyenlíthet. Ezért az összegért 10 lapszámot juttatunk el Önhöz, ami azt jelenti, hogy egy szám mindössze 999 Ft-ért kerül a postaládájába. Mit kapunk manapság ennyi pénzért? A napi munkavégzéshez elengedhetetlen szakmai ismereteket biztosan nem!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.