VGF szaklap

Szerelő vagy? Okítsd a felhasználót!

Megjelent a VGF&HKL júniusi száma

| |  579 | |

Szerelő vagy? Okítsd a felhasználót!

A megrendelőknek az esetek döntő többségében fogalmuk nincs arról, hogy egy hőszivattyú pontosan hogyan működik, és mennyit is fogyaszt valójában. A félreértések elkerülése végett a telepítő szerelőnek fel kell világosítani a laikus fogyasztókat a berendezés működéséről, ellenkező esetben nap nap után kapják az elégedetlen telefonokat. Júniusi lapszámunkban többek között erről is olvashatnak.

A vásárló többnyire laikus, a beüzemelő pedig jó esetben szakember – értelemszerűen neki kell nagyon megfontolnia, mit és hogyan közöl tájékoztatásképpen a megrendelővel. Számtalanszor találkozni olyan esettel, hogy a megrendelők elővesznek egy papírt, gépkönyvet, használati utasítást stb., amelyre egy bizonyos értéket tüntetett fel a gyártó, például hogy a készülék fogyasztása 63,8 kW/nap. Ezt az adatot „szentírásnak” veszik a felhasználók, és úgy gondolják, hogy ez minden egyes napra igaz. Aztán, ha nem hozza a készülék a papírformát, elégedetlenkednek: nagy a fogyasztás. Szakemberek azonban tudják, hogy a gép pont annyit soha nem fog fogyasztani, mint ami a használati utasításban vagy a gépkönyvben áll, csak nagyjából annyit.

Mennyi? Mi mennyi?

A tervezőmérnök, a kivitelező jól tud tervezni, szerelni, csak azt nem tudja megmondani, hogy az adott évnek adott szakában milyen lesz a várható időjárás. A készülék fogyasztását csak ez az adat befolyásolja! A másik meghatározhatatlan állapotjelző, hogy a tulajdonos, aki bent lakik a házban, mit szeretne, milyen hőmérséklet számára az ideális, illetve milyenek a szokásai. A kivitelezők, tervezők éppen ezért átlagos hőmérséklettel és „mintaemberekkel” számolnak, ami nagyjából megfelel a való életnek! A szerelőnek éppen ezért fel kell hívnia a megrendelő figyelmét, ne egy hónapos adat alapján próbálja meghatározni hőszivattyúja valós fogyasztását, hanem egyéves vagy akár több esztendős időtávlat alapján. Hosszabb távon vizsgálva valószínűleg nyilvánvalóvá válik, hogy a telepített hőszivattyú fogyasztási adatai megfelelnek az ígéreteknek, és valóban megtakarítást hoznak. – Számtalanszor előfordul, hogy azzal hívnak fel a felhasználók, hogy az általunk telepített berendezés szerintük nagyon sokat fogyaszt. Egy konkrét esetben például novemberben indítottuk el a gépet, a lakók pedig januárban költöztek be. Most kaptam meg az e-mailt, hogy a tervekben más szerepel fogyasztási adatként, mint ami – a fogyasztó szerint – a valóság. De nem telt még el egy év sem! Tehát egy értelmezési problémával állunk szemben, ami csak a megfelelő kommunikációval orvosolható – számolt be tapasztalatairól lapunknak egy kivitelező, Karda István. Mint mondja, ha egy téli nap kirohan valaki a villanyórához, és megnézi a fogyasztást, természetesen más értéket tapasztal, mint tavasszal vagy ősszel. Legyen, mondjuk, a téli hideg nap teljesítményfelvétele 60 kW. Akkor 40 Ft/kWh áramárral számolva 2400 forint költség adódik egy napra. Ha a fogyasztó ezt az értéket felszorozza 30-cal, meg is kapja a 72 000 forintos villanyszámlát. Hőszivattyúk esetén ez a gondolkodásmód teljesen hibás. Karda István szerint szemléletváltásra van szükség. A felhasználókat meg kell tanítani helyesen mérni, számolni, és ebben a szerelők, telepítők, mérnökök feladata megkerülhetetlen. Hogyan és miként kell közelíteni a felhasználók felé? Kiderül a cikk folytatásából, ami a júniusi lapszámban olvasható.

Legyen Ön is előfizetőnk!

Független épületgépészeti szaklapként a hiteles szakmai újságírást tűztük zászlónkra. Előfizetésével kifejezheti elkötelezettségét az épületgépészet és a minőségi újságkészítés iránt, egyúttal a mi munkánkat is támogatja. Az előfizetésre több konstrukciót kínálunk, hűséges olvasóinkat pedig kedvezményrendszerrel támogatjuk.

Előfizetés

VGFHKL