Infrafűtés: világos, mint a nap!
2019. szeptember 4. | Lantos Tivadar | 1827 |
Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elektromos fűtőberendezéseket bemutató cikksorozatunk következő fejezetéhez érkeztünk; ezúttal az infrafűtést vesszük górcső alá a VGF&HKL szaklap szeptemberi számában. Hogy mennyire jó, gazdaságos, és mikor használható az infrafűtés, kiderül cikkünkből.
A helyiségek fűtésére használt fűtőkészülékek a hőt a környezetüknek két módon adhatják át, konvekcióval (áramlásos hőleadással), azaz a fűtőtesttel közvetlen érintkezésbe kerülő levegő felmelegítésével. De átadhatják hősugárzással is, a fűtőtest anyagából kisugárzó, távolba terjedő infravörös hullámhosszú sugárzással. A hagyományos, konvekciós fűtéssel (konvektorok, radiátorok) a levegőt melegítjük fel, majd ez a levegő keveredik a helyiségben a falakat, tárgyakat felmelegítve. Az infravörös hősugárzást kibocsátó fűtéseknél viszont a hősugárzás a levegőt nem, csak közvetlenül a tárgyakat, embereket melegíti fel. A tárgyakra (falak, bútorok, padló) és emberekre eső hősugárzás kb. 15%-a visszaverődik, a maradék 85% elnyelődik. Az így felmelegedett tárgyak adják tovább a hőt a környezetnek, felmelegítve a levegőt is. Az infravörös hősugarak hatása hasonló a Nap sugarainak hatásához. E hasonló viselkedés nem véletlen: a napfény és az infravörös hősugárzás egyaránt elektromágneses sugárzás, csak annak más hullámhosszú tartománya.
A távoli az igazi
Az elektromágneses spektrum gamma-, röntgen-, ultraibolya-, látható, infravörös sugárzást, mikrohullámokat és rádióhullámokat tartalmaz, melyeknek a hullámhosszukban és a frekvenciájukban van különbség. Infravörös sugárzást a 780 nm és 1 mm közötti hullámhossztartományban mérhetünk, ami szabad szemmel nem látható. Az infravörös sugárzás hullámhossza kisebb, mint a mikrohullámé vagy a rádióhullámoké, ám nagyobb, mint a látható fényé. Elsődleges forrása a hősugárzás. Bármilyen objektum, amelynek hőmérséklete abszolút nulla fok fölött van, infravörös sugárzást bocsát ki magából. Rendszerint három spektrumtartományba sorolják az infravörös sugárzást:
- Közeli infravörös sugárzás: 0,7 és 1,1 mikron hullámhossz közötti tartomány. Ezeket az optikai kommunikációban használják, mert a hullám csak enyhén gyengül üvegen keresztül haladva. Erős a képi intenzitás ebben a tartományban, amit az éjjellátó szemüvegeknél hasznosítanak.
- Közepes infravörös sugárzás: 3 és 8 mikron hullámhossz közötti tartomány. Az infravörös önirányítású rakétáknál alkalmazzák. Egy infraérzékelőt tesznek a rakéta fejére, és ez érzékeli az infravörös sugárzást. Ez tapasztalható például a sugárhajtóművek lángja mentén.
- Távoli infravörös sugárzás: 8 és 15 mikron hullámhossz közötti tartomány.
Több, egymástól független kutatóintézet is bizonyította, hogy az emberi szervezet számára a távoli infravörös sugarak a legkedvezőbbek. Az infravörös sugarak az emberi szövetekben teljes mértékben elnyelődnek, testünkben hőenergiává alakulnak. Ez a hőenergia a természetes áramlást (vérkeringést) felhasználva az egész testben kellemes hőérzetet biztosít.
Bővebben az infrafűtésről a VGF szaklap szeptemberi számában olvashatunk.
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lapunk nem létezhet előfizetők nélkül, ezért fontos, hogy minél több, szakmáját szerető, munkájára igényes épületgépészt, víz-, gáz-, fűtés-, hűtő-, klíma-, légtechnika-szerelőt tudhassunk olvasóink között. Ha Ön is egy ilyen kolléga, akkor szavazzon nekünk bizalmat és a VGF&HKL-re való előfizetéssel fejezze ki a szakma iránti elkötelezettségét! Az éves előfizetés díja 13 990 Ft, amit akár azonnal, bankkártyával is kiegyenlíthet. Ezért az összegért 10 lapszámot juttatunk el Önhöz, ami azt jelenti, hogy egy szám mindössze 1399 Ft-ért kerül a postaládájába. Mit kapunk manapság ennyi pénzért? A napi munkavégzéshez elengedhetetlen szakmai ismereteket biztosan nem!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
