VGF&HKL szaklap

Forgótáras géppuska a kéménycsövön?

| |  868 | |

Forgótáras géppuska a kéménycsövön?

Első ránézésre egy forgótáras géppuskára emlékeztetnek a kályhacsőre szerelt hődobok. Ez a praktikus találmány nagymértékben javítja a szilárd tüzelés hatásfokát.

A hődob a füstcső bekötésnél használható utó-hőhasznosító elem, ami hasznosítja a készülékből távozó magas füstgáz hőmérsékletet, így fokozva a helység levegőjének felmelegedését. A dob használata által nő a hőleadó felület, ezáltal alacsonyabb hőmérsékletű lesz a füstgáz, amely a kéményen keresztül távozik. A hődob segíti a konvekciós légáramlás növekedését, és a nagyobb teljesítmény elérését. Csak akkor szabad alkalmazni ezt az eszközt, ha az adott fűtőkészülék füstgáz hőmérséklete magasabb, mint 400 fok, és az előírt értéknél nagyobb a kéményben a huzat. Indokolatlan használata kormozódást és huzatfojtást is eredményezhet, ami visszafüstölést okozhat.

Rossz hatásfokkal üzemelő, olcsó, kályhák esetén akár 30-40%-ot is javíthat a hőleadáson (főleg, ha 45 fokosan építik be). Azonban jó hatásfokú, modern készülékeknél a kiáramló füst hőmérséklete viszonylag alacsony (itt a készülék a kémény helyett a lakóteret fűti), ebben az esetben legfeljebb 5-8%-os hőleadás növekedéssel számolhatunk. A legjobb készülékeknél ennyivel sem. Fontos megjegyzés, hogy a füstcső-csatlakozás méretéhez passzoló hődobot válasszunk! Egy gyors teszttel ellenőrizhetjük a kéményben a megfelelő huzatot. Tegyünk egy újságpapírt a kéménylyukba és gyújtsuk meg, ha vadul ég és az égő papírt „kirántja” a huzat, akkor jó a kémény. Ha nem így van, akkor meg se próbáljuk a hődobot, mert a kéményt előbb rendbe kell hozni.

Égéstermék-elvezető