VGF&HKL szaklap

Átnyúltak a szakma feje fölött

Úgy változott meg a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet, hogy arról a Magyar Mérnöki Kamarát meg sem kérdezték

| |  1498 | |

Átnyúltak a szakma feje fölött

Október 24-e óta már elektronikus naplóra, művezetőre, de tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításra sincs szükség az egyszerű bejelentés mellett saját lakhatás céljára szolgáló házak, lakások építéséhez. A Magyar Mérnöki Kamara – amelyet teljesen kihagytak a szabályozás változásának az előkészítéséből – álláspontja szerint ezzel súlyos terhet raknak a megrendelő és a tervező vállára, hiszen minden esetleges kárt saját zsebből kell majd megtéríteniük.

Valószínűleg kevesekhez jutott el, hogy megváltoztak az egyszerű bejelentéshez kötött építkezések szabályai, lévén a Miniszterelnökség az október 23-ai ünnepnapon adott róluk hírt az Országos Sajtószolgálaton keresztül. Az Otthonteremtési Program részeként tálalt módosítások lényege, hogy 2019 október 24-től kezdődően

  • nem kötelező az elektronikus építési napló vezetése, ha az építtető természetes személy, és az egyszerű bejelentéshez kötött beruházással a saját lakhatását szeretné biztosítani;
  • nem kell jelezni az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól való eltérést a kivitelezésben;
  • a saját célra, magánszemélyek által végzett építkezésénél nem lesz kötelező a tervezői művezetés, továbbá tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást sem kell kötni.

Egyszerű bejelentéssel 2016 óta lehet építkezni Magyarországon. Az akkor életbe lépő könnyítések értelmében a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos területű házak vagy lakások építéséhez, ha az saját lakhatási célokat szolgál, már nem kell a korábbi engedélyezési procedúrát végigvinni, hanem elegendő a munka elkezdése előtt 15 nappal feltölteni a megfelelő dokumentumokat az erre szolgáló elektronikus tárhelyre. Az építkezés folyamatát ugyanakkor eddig elektronikus naplóban kellett dokumentálni – szakszerű művezetés mellett. A kötelező felelősségbiztosítás megkötését 2017 januárjában rendelték el.

Az egyszerűsített bejelentéssel történő építkezésekkel egyértelmű volt a kormány szándéka: azt várták tőle, hogy a családi otthonteremtési kedvezményekkel megtámogatva felerősödjön az építkezési kedv idehaza. A mostani enyhítés is ennek jegyében született, ám nem egyezik a szakma álláspontjával. A Magyar Mérnöki Kamara például helyenként éles hangvételű állásfoglalást adott ki az ügyben. Legfőbb sérelmük, hogy nem előzte meg szakmai konzultáció a vonatkozó kormányrendelet, így a kamarának sem nyílt lehetősége véleményének kinyilvánítására.

„A Magyar Mérnöki Kamara megítélése szerint (…) az egyszerű bejelentés intézménye már önmagában is jelentős könnyítéseket tartalmaz, továbbá súlyos felelősséget helyez a megrendelő és a tervező vállára. Ezért ezen a téren a szabályozott követelmények további lazítása nem indokolt” – szól az állásfoglalás egy részlete, amely felhívja rá a figyelmet, hogy a megrendelők zöme nem tájékozott a lakhatáshoz, gazdálkodáshoz szükséges épületek biztonsági és egyéb műszaki követelményeiről. „Ha a szabályozás a minimálisan szükséges követelmények érvényesülését sem biztosítja a tervezés és kivitelezés során, nagy eséllyel olyan épületek jöhetnek létre, amelyek nem, vagy nem mindenben felelnek meg a biztonság és a fenntarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek. Ennek elsősorban az építtető látja kárát, de nemzeti összvagyon szempontjából is káros rosszabb minőségű új épületek létrehozása” – írják. A Magyar Mérnöki Kamara éppen ezért „nem látja indokát a szakmai felelősségbiztosítási kötelezettség lazításának sem, különös tekintettel arra, hogy az egyszerű bejelentéssel építkezéshez kapcsolódó kötelező szakmai felelősségbiztosítás alapvetően a nem építésügyi szakember építtető anyagi biztonságát szolgálja!”

A kamara ezzel kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet, hogy az építésgazdasági startégiát meghatározó 1171/2019 (IV.1.) Korm. határozat a szakmai felelősségbiztosítás bővítését helyezte kilátásba, vagyis a szabályozás különböző szinteken egymásnak ellentmond.

„A Magyar Mérnöki Kamara továbbra is szükségesnek és mellőzhetetlennek látja, hogy megfelelő időben és minden, az építésüggyel és a mérnökség tevékenységével kapcsolatos szabályozás előkészítésébe bevonják. Ez nem csupán a tervező mérnökök, hanem az építtetők és a jogszabály alkotók elemi érdeke is” – ezzel a felhívással zárul az állásfoglalás.

A szakma egyébként már az egyszerűsített bejelentés bevezetésekor is hangoztatta aggályait, részben ennek nyomán írták elő a kötelező felelősségbiztosítások megkötését. Ennek fényében különösen furcsa, hogy a biztonságot nyújtó megkötés eltörlésekor pont az érintettek véleményére nem voltak kíváncsiak a döntéshozók.

Magyar Mérnöki Kamara

Kapcsolódó