VGF&HKL szaklap

Reagált az ÉMI a MÉGSZ levelére

A minőségellenőrző szervezet az előírásokban foglaltakhoz ragaszkodik

| |  819 | |

Reagált az ÉMI a MÉGSZ levelére

A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft. (ÉMI) műkődésével kapcsolatos levelet küldött az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, kérve a szervezet munkáját szabályozó rendelet módosítását. Az ÉMI tevékenyéségét több pontban is bíráló írást korábban már közöltük, most változtatás nélkül adjuk közre az ÉMI lapunk kérésére adott reakcióját.

Kapacitáshiány, hosszú és túlzottan bürokratikus eljárásrend, korszerűtlen műszerpark, monopolhelyzet, és mindezek következményeként rossz minőségű termékek az építési piacon – nagyon röviden összefoglalva ez áll abban a levélben, amelyet Biró Gábor, a MÉGSZ Gyártói és Márkaképviselői Tagozatának elnöke és Gyárfás Attila, a MÉGSZ ügyvezető elnöke állított össze az ÉMI működésének általuk tapasztalt hiányosságairól. A levél címzettje  az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, dr. György László volt. Lapunk az ügyben megkereste az ÉMI-t, a szervezet pedig reagált a felvetésekre. Az alábbiakban idézetként a MÉGSZ levelének legfontosabb pontjait, sima szedéssel pedig az ÉMI azokra adott reakcióit adjuk közre – változtatás nélkül.

Az ÉMI kapacitása nem elegendő a rendeletben meghatározott vizsgálatok 90 napos határidőn belüli elvégezésére. Az ajánlatkéréstől a műszaki értékelés kiállításáig gyakran több mint egy év is eltelhet.

A 275/2013. (Vll.16.) Kormányrendelet a nemzeti műszaki értékelés kidolgozásának időtartamát határozza meg legfeljebb 90 napban, ugyanakkor ezen időtartam kezdetét a műszaki értékelés elvégzéséhez szükséges – a termék gyártója által benyújtandó! – műszaki dokumentáció és termékminták rendelkezésére állásától határozza meg.

A tanúsítási eljárásra vonatkozóan nem határoz meg jogszabály időtartamot, mivel ezen eljárás során a gyártó üzem gyártásellenőrzési rendszerének szabályozási dokumentációját, majd a gyártásellenőrzési rendszer gyakorlati működését ellenőrzi a tanúsító szervezet.

Az üzem gyártásellenőrzési rendszerének szabályozási dokumentációját a műszaki előírás útmutatása, követelményei alapján a gyártó készíti el és nyújtja be a tanúsító szervezetnek, vagyis addig az eljárás el sem kezdődhet, majd annak megfelelősége esetén – időpontegyeztetés után – a gyártó üzem helyszíni auditja következik.

Az ÉMI Nonprofit Kft. a fenti tevékenységekre vonatkozó szerződéseinek mellékletét képező munkatervben/munkaprogramban határozza meg – a jogszabályban előírt – az általa elvégzendő feladatok részleteit és a gyártó által szolgáltatandó dokumentumokat és termékmintákat.

A gyártó által benyújtandó dokumentumok hiányában a legtöbb esetben az ÉMI már az ajánlatadási feladatait sem tudja ellátni. Ennek elősegítésére az elmúlt két évben pl. az épületgépészeti termékek vonatkozásában 42 db ún. terméksablont készített el, melyek alapján a gyártók önmaguk tudják átgondolni és megválasztani az értékelés pontos műszaki t art almát, meghatározva ezzel annak költségét, illetve időtartamát is.

Ugyanakkor tény, hogy az országos szinten is mutatkozó emberi erőforrás hiány nagyban befolyásolta/befolyásolja az ÉMI – és más megfelelőségértékelő szervezetek – rendelkezésre álló kapacitásait, egyes időszakokban különböző mértékben lassítva a dokumentumok kiadását.

Ezzel együtt az ÉMI az épületgépészeti területen – a fent kifejtett nehézségek ellenére – 2014 óta közel 270 db Nemzeti Műszaki Értékelést készített és közel 190 teljesítményállandósági tanúsítványt adott ki, illetve annak érvényességét erősítette meg, folyamatosan emelkedő tendenciát mutatva. Az épületgépészeti NMÉ-k tartalmazzák a legszélesebb termékskálát, vagyis egy-egy NMÉ akár több száz terméktípusra vonatkozó műszaki tartalmat takarhat.

Az ÉMI Nonprofit Kft. 2013 vége óta összesen közel 900 db nemzeti műszaki értékelést adott ki.

Az ÉMI monopolhelyzetben van a piacon ezzel a szolgáltatással; a versenyhelyzet hiánya meglátszik az árazásban és a hatékonyságban is. laboratóriumának mérőeszközei nem korszerűek, és a szükséges méréseket csak korlátozottan tudja elvégezni. 

A felvetés valótlan állításokat tartalmaz:

2013 óta az ÉMI nincs monopolhelyzetben sem a műszaki értékelés, sem a tanúsítás, sem a laboratóriumi vizsgálatok tekintetében. Hazai és külföldi szervezetekkel versenyzünk ezen a területen. A műszaki értékelő, vizsgáló, illetve tanúsító, együttesen megfelelőségértékelő szervezeti tevékenységre vonatkozó jogszabályi kijelölés megszerzése bárki számára elérhető, amely szervezet az erre való felkészültségét igazolni képes.

Magyarországon az építési termékek vonatkozásában jelenleg négy műszaki értékelő szervezet rendelkezik jogosultsággal, és kilenc vizsgálatra és tanúsításra jogosult szervezet van. Ezen szervezetek konkrét műszaki területeken jogosultak a tevékenységük végzésére, a műszaki területek nagyságának és sokféleségének vonatkozásában azonban igen eltérőek.

Az ÉMI Nonprofit Kft. rendelkezik a legszélesebb, szinte minden építési termékre vonatkozó kijelöléssel, így vannak olyan termékcsoport o k, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre másik kijelölt szervezet.

A vizsgáló berendezések és infrastruktúra fejlesztése kapcsán az ÉMI jelentős beruházásokat hajtott és hajt végre. Más szervezetek által kiadott akkreditált státuszú vizsgálati jegyzőkönyveket az ÉMI felhasznál tevékenysége során, így nem szükséges minden vizsgálatot az ÉMl-ben elvégezni illetve megismételni.

Az ÉMI saját építésitermék-besorolását kell elfogadnia mindenkinek, ami a gyakorlatban értelmezési vitákat eredményez. Az ÉMI ezzel hatósági szerepet vállal fel, ami viszont összeférhetetlen a szolgáltatási tevékenységével. Tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy olyan termékek is bekerültek az építési termékek közé, amelyeket az épület élettartama alatt a természetes elhasználódásuk folytán többször is cserélni kell.

Az építési termékek körének meghatározása nem az ÉMI feladata. Az építési termékek azonosítása Bizottsági Határozatokban foglaltak szerint, vagy abból levezetve, valamint a CPR ill. a 275/ 2013. (VII. 16.) Kormányrendeletben foglalt kivételek figyelembevételével történhet meg.

Annak, hogy valami építési termék, vagy sem, semmi köze ahhoz, hogy az épület élettartama alatt hányszor kell cserélni (pl. padlóburkolatot és nyílászárót is többször cserélnek egy épület élettartama alatt, ezek pedig nyilvánvalóan építési termékek).

Nem logikus az ivóvízzel érintkező építési termékek bevizsgáltatási rendje. A higiéniai tanúsítást az ÁNTSZ 5 évente végzi, az ÉMI a műszaki szempontból történő tanúsítást ezzel szemben évente: feleslegesen gyakran. Ráadásul a magyar tanúsító a higiéniai tanúsításhoz a hasonló tanúsítást végző intézetek eredményeit teljes mértékben elfogadja, míg az ÉMI a műszaki eredményeket csak részben, és minden tanúsítás alkalmával helyszíni ellenőrzésre utazik a jellemzően külföldi gyártóhoz.

A felvetés pontatlan és egyoldalú:

Az ivóvízzel érintkező termékek esetén a műszaki értékelésen és a teljesítményállandóság tanúsítási eljárásán kívül még egy másik, a 201 / 2001. (X. 25.) Kormányrendelet előírásainak is eleget kell tenni. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szól és a 8.§-ának (1) pontja írja elő az első hazai forgalmazást megelőzően az ivóvíz és használati melegvíz-ellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek 0TH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) felé t örténő bejelentési kötelezettségét.

Ezen eljárás a termék alapanyagából az ivóvízbe kioldódó anyagok mennyiségének, milyenségénekaz ellenőrzését és a vonatkozó határért ékeknek való megfelelőségének igazolását jelenti.

Az eljárás eredményeképpen kiadott határozatot öt évente kell felülvizsgáltatni az OTH-val. Az 0 TH (nem ÁNTSZ) eljárása NEM tanúsítási eljárás.

A műszaki ért ékelő szervezet a nemzeti műszaki értékelés során felhasználja az 0TH által kiadott dokumentumot a higiéniai jellemző „teljesítményének" megadásához, hiszen abban az esetben, ha valamely termékjellemző vonatkozásában tagállami követelmény van érvényben, adott termékjellemző megadása nélkül adott termék nem forgalmazható/ építhető be.

Az építési termékek teljesítményállandóságának ellenőrzése és értékelése keretében végzendő tanúsítási eljárás – többek között – azt hivatott rendszeresen ellenőrizni, hogy az adott termék gyártása során, a gyártóüzemben valóban az eredetileg OTH-nál bejelentett alapanyagból gyártják-e a terméket, illetve a gyártás során nem szennyeződhet-e a termék (ami az ivóvízzel való érintkezés okán egészségügyi kockázatot rejt magában).

Számos olyan építési termék van a piacon, amelyek gyenge minőségűek, nincs meg a tanúsítványuk, mégis beépítésre kerülnek az építményekbe. Ezek gyártóinak komoly versenyelőnyük származik abból, hogy az ellenőrzéseket kijátszva jutnak a piacra. Az építési termékek minőségtanúsítványának ellenőrzése nem megoldott.

A felvetés az építési termékek piacfelügyeleti hatósági ellenőrzésének fontosságát támasztja alá. Az ÉMI nincs felruházva piacfelügyeleti hatósági jogosítványokkal. A rendszeres piacfelügyeleti hatósági ellenőrzésnek akkor van értelme, ha célja nem a megfoghatatlan „gyenge minőségű" termék kiszűrése, hanem az előzetesen nem értékelt, vagy nem az előírt módon értékelt, illetve a gyártó által megadott teljesítményértékekkel a valóságban nem bíró termékek forgalmazásának – tényekkel alátámasztott – megakadályozása.

Épületgépészet

Kapcsolódó